Kötelességszegési eljárást indított az EU Németország ellen az átutazó fuvarozókra is kiterjesztett minimálbér miatt. Ez jó hír, de aki gyors változásra számít, valószínűleg csalódni fog. Egy ilyen eljárás egy évig is tarthat, s nem biztos, hogy a végén meg fog változni a németek által bevezetett szabályozás.
A kötelességszegési eljárás fogalma a politika iránt érdeklődők számára ismerős lehet: ez az eljárás az EU egyik fő eszköze azokkal a tagállamokkal szemben, melyek bevezetnek valami olyan szabályt, törvényt, mely sérti az uniós rendeleteket. Az alaposan elhúzódó eljárás vége az lehet, hogy az Európai Bíróság kötelezi a tagállamot a vitatott jogszabály megváltoztatására. Az eljárás nem ritka, Magyarország ellen már 200-nál is több ilyen ügy indult, a régi tagállamok pedig még többször kerültek már szembe a közös uniós joggal.
keret vége
Az EU Bizottság közleménye szerint a német minimálbér-előírás külföldi fuvarozókra kiterjesztése aránytalan mértékben torzítja a szolgáltatáshoz és az áruk szabad mozgásához fűződő jogot, ezért kötelességszegési eljárást indított Németország ellen. Ha a minimálbér bevezetésének oka a dolgozók szociális védelme és a tiszta verseny megőrzése, akkor ehhez az EU Bizottság szerint rendelkezésre állhatnak más eszközök is, a szolgáltatások és áruk szabad mozgásának korlátozása nélkül.
Az eljárás most egy levélváltással folytatódik. Az EU levelére Berlinnek 2 hónapja van válaszolni, ezt követik a későbbi, hasonlóan lassú lépések. Egy év is eltelhet, mire az eljárás befejeződik. S hogy addig mire lehet számítani? Valószínű, hogy a német szabályozás változatlanul fennmarad. A csak tranzitban közlekedőkre nem kell alkalmazni az előírásokat, de a német lerakót vagy felrakót érintő fuvarok esetén az országba belépő sofőrt be kell jelenteni, és a német területen ledolgozott munkaórákra, meg kell adni neki a 8,5 eurós német minimálbért.
A kötelességszegési eljárás megindítása ugyanakkor mindenképpen fontos dolog. Azt jelzi, hogy az EU vezető testülete szerint sincs rendben a németek által bevezetett minimálbér-szabályozás. Azt még nem lehet tudni, hogy mi lesz az eljárás vége, lesz-e változás a németek magatartásában. Az EU mostani döntése viszont fontos lehet a többi tagállam számára. Főleg azoknak, melyek maguk is gondolkodnak egy hasonló rendszer bevezetéséről – mint például a franciák. Azt is mondhatnánk, hogy a tagállamok ezzel is tesztelgetik az EU döntéshozóit. Ha a német szabályozás „átmegy” az uniós szűrőn, akkor szabad a pálya, más országok is elkezdenek hasonlóan piacellenes intézkedéseket bevezetni. De ha most a németeket visszavonulásra késztetik, akkor talán a franciák, belgák is letesznek a szigorú szabályok meghonosításáról.