A baleset egyik résztvevője elismeri hogy hibázott, s a rendőr előtt is egyértelműen vállalja a felelősséget. A biztosító később mégsem őt – vagy nem csak őt – hozza ki felelősnek, és megtagadja a kártérítés kifizetését. Hogy lehetséges ez? Felülbírálhatja-e egy biztosító a rendőrség megállapításait?
Egy személyautó megcsúszott az úton, s nekiütközött a szemből érkező teherautónak. Szerencsére egyik sofőr sem sérült meg, de jelentős anyagi kár keletkezett. Rendőrt hívtak, felvették a jegyzőkönyvet. A megcsúszott autó sofőrje elismerte a hibáját, és a jegyzőkönyvet is aláírta. A biztosító azonban felülbírálta ezt a döntést. Mint később kiderült, a hibás személyautó tulajdonosa is beadta a kárigényét a biztosítóhoz, s most nem lehet tudni, hogy kinek mennyit fognak végül megtéríteni. De vajon jogszerűen jártak el? Lehetséges az, hogy valaki elismeri a hibáját, aláírja a dokumentumokat, majd megváltoztatja a korábban mondottakat, és a biztosító ezt figyelembe is veszi?
Ami olvasónkkal történt, az nem szokatlan eset. Szabályosan történt minden, de hogy ezt megértsük, látni kell a kárrendezés teljes folyamatát.
A rendőr nem a felelősséget állapítja meg
A helyszínen intézkedő, jegyzőkönyvet felvevő rendőrnek nem az a dolga, hogy a felelősséget megállapítsa. A rendőr helyszínelni érkezik. Neki rögzítenie kell mindazt, ami a nyomokból kiolvashatóan vagy a tanúk által elmondottak szerint történt. A rendőr nem ítélkezik. Nem azt tartalmazza a jegyzőkönyv, vagy annak későbbi, szakértők által kiegészített változata, hogy melyik autó vezetője volt a felelős. A jegyzőkönyv megállapításai arról szólnak, hogy melyik autó milyen irányból, mekkora sebességgel érkezett, mit láthatott a sofőr, figyelembe vette-e a különböző jelzéseket stb. A rendőrnek rögzítenie kell mindazokat a tényeket, amik a balesethez vezethettek. Ennek során a helyszínelők minden körülményt és információt hitelesen feljegyeznek. Fotókat készítenek, helyszínrajzot vesznek fel, tanúvallomásokat gyűjtenek. Rögzítenek minden olyan adatot, melyek később, a roncsok megmozdításával, a helyszín helyreállításával már nem lesznek láthatók.
A rendőrség a későbbiekben sem foglal állást abban a kérdésben, hogy ki volt a baleset okozója. Ha a helyszínelést valamilyen eljárás követi, arra azért fog sor kerülni, mert a balesetben érintett autós vagy autósok vétettek a közlekedési szabályok ellen. Ha gyorshajtást, ittas vezetést, elsőbbség megadásának elmulasztását vagy más szabálytalanságot fedeznek fel, akkor megindítják a szabálysértési vagy bűnügyi eljárást.
A jegyzőkönyv felvétele során a rendőrség felvehet nyilatkozatokat a balesetben érintett felektől is. A vétkes sofőrnek a baleseti sokk hatása alatt elmondott beismerése is egy információ, de nincs akkora súlya, hogy önmagában ez eldöntené a felelősség kérdését. Az is lehet, hogy az egyik fél vállalja a felelősséget, de a szakértői vizsgálat kideríti, hogy nem is ő volt a hibás a történtekért.
A kárbejelentés nem a felelősség vállalása
A balesetben érintett felek mindegyikének joga van kártérítésért a másik fél biztosítójához fordulni. A kárbejelentés nem arról szól, hogy melyik fél vállalja a felelősséget. Erről a bejelentőlapon nem is kell nyilatkozni, nincs ilyen rovat (ha valaki mégis akarja, megjegyzésként írhatja oda). A bejelentőlap azt jelenti, hogy a biztosítónak jelzem a kárigényemet, aminek majd ők el fogják bírálni a jogosságát. Ha vitatom a döntésüket, bírósághoz fordulhatok. Kárigényt a vétkes fél is benyújthat, legfeljebb a biztosító elutasítja az igényét.
A felelősség kérdésében a biztosító dönt
A biztosító figyelembe veszi a rendőrség jegyzőkönyvét, mert az hitelesen tartalmazza a körülmények leírását. Figyelembe veszik azt is, ha a rendőrségi jegyzőkönyv szerint valamelyik fél vétett a közlekedési szabályok ellen. Akár mindkét fél is lehet vétkes. Hiszen lehet, hogy egyikőjük gyorsan hajtott, s azért nem tudott megállni, amikor a másik szabálytalanul kihajtott elé.
Ha mindkét fél benyújtja a másikkal szemben a kárigényét, akkor a döntés a két biztosító között fog megszületni. A biztosítók szakértői fognak dönteni arról, hogy melyik felet mennyire tartják hibásnak a kialakult balesetért. Lehet, hogy valóban száz százalékban az egyik vagy a másik felet ítélik vétkesnek a kérdésben. Ekkor az ő kárigényét elutasítják, a másikét meg teljesítik. De az is lehet, hogy kármegosztást alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy például az egyik felet 20, a másikat 80 százalékban tartják felelősnek a balesetért. Egyik fél sem jut hozzá teljes kárának a megtérítéséhez. Aki kisebb mértékben felelős, neki is viselnie kell valamekkora kárt. Tehát, ha az autójában keletkezett egymillió forint kár, akkor annak legfeljebb csak a 80 százalékát fogja a biztosító kifizetni. Ez a kármegosztás.
A biztosítónak tehát nem a rendőrség írja elő, hogy ki a felelős a balesetben, mert a rendőrségi eljárás és a biztosítók eljárása nem ugyanarra vonatkozik. A rendőrség nem fogja kimondani, hogy anyagilag melyik fél felelős a történtekért. Csak azt állapítják meg, hogy a felek valamelyike vagy mindegyike vétett-e a szabályok ellen vagy nem. A biztosításokkal kapcsolatos felelősség elbírálása a biztosítókra tartozik.
Nagy Csaba
