A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Beleszámít-e a külföldi minimálbérbe a napidíj és az üzemanyag megtakarítás?

Magyar bíróság is dönthet abban a kérdésben, hogy a külföldi kiküldetés idejére járó, külföldi szabályok szerint számolt bért a magyar munkáltató rendben megfizeti-e dolgozóinak – ezt mondta ki nemrég az Európai Bíróság.

A perben szereplő társaságot Magyarországon jegyezték be, itt is van a cég székhelye. A sofőrök viszont nagyrészt Franciaországban dolgoztak. Az országból szinte csak akkor léptek ki, amikor a kabotázs szabályai miatt erre feltétlenül szükségük volt. Franciaországba kisbusz vitte őket, s nem volt ritka, hogy csak 5 hét munka után tértek haza Magyarországra. 

A munkáltató cég a szabályoknak megfelelően igazolta, hogy sofőrjei megkapják a francia minimálbért. Erről rendelkeztek egy magyar közjegyző előtt tett nyilatkozattal, továbbá a francia munkaügyi minisztérium által megkövetelt kiküldetési tanúsítvánnyal is. Ezek a papírok igazolták, hogy a franciaországi munkavállalás ideje alatt a dolgozók órabére 10,40 euró, ami még magasabb is a franciák által elvárt 9,76-os minimálbérnél.

A cég három sofőrje azonban munkaügyi pert indított arra hivatkozva, hogy a papírokon szereplő 10,40-es bérrel szemben ők valójában csak 3,24 eurós órabérben részesültek. A két összeg különbözete a napidíj és az üzemanyag-megtakarítás, ami a cég szerint beleszámít a külföldi minimálbérbe, a sofőrök szerint viszont nem. A munkaügyi vitából per lett, a bíró pedig állásfoglalásért az EU bíróságához fordult.

Érvényesíthetők-e a külföldi szabályok a magyar bíróságokon? 

Az ügy legfontosabb kérdése nemcsak az, hogy mennyi járt volna a sofőröknek. Van egy fontos elvi kérdés is. A sofőrök ugyanis a francia előírások szerinti minimálbér kifizetéséért pereltek, amit a franciaországi munkavégzésük után kellett volna kapniuk. A bíróság kérdése főleg az volt, hogy perelheti-e a dolgozó magyar munkaadóját a francia előírások betartásával kapcsolatban?

A bíróság itt arra az álláspontra jutott, hogy igen, ehhez joguk van a dolgozóknak. Az erről szóló uniós irányelv biztosítja nekik azt a jogot, hogy szükség esetén mind a kiküldetés helye szerinti ország, mind kiküldő országuk bíróságaihoz fordulhassanak. Így magyar bíróságon is követelhetik a munkaadótól a francia törvényeknek való megfelelést.  

A bér része-e a napidíj?

Az is kérdés volt, hogy tekinthető-e a külföldi minimálbér részének a kiküldetésre tekintettel adott napidíj. A nemzetközi árufuvarozók adómentesen elszámolható napidíja 60 euró lehet. A pert indító sofőrök viszont nem mindig a teljes összeget kapták meg. A napidíj nagysága attól függött, hogy hány hetes kinti tartózkodást vállalnak. Aki tovább maradt külföldön, magasabb összegű napidíjhoz jutott hozzá. 

A bíróság szerint akkor kell a bér részének tekinteni a kapott napidíjat, ha azt a dolgozó nem valamilyen konkrét költségének a megtérítésére kapta. Ebben az esetben – bár a szerződésük azt írja, hogy a napidíj a külföldi költségek megtérítésére szolgál – a körülmények nem ezt mutatják. A sofőrök ugyanis eltérő mértékű napidíjakat kaptak. Az, aki 3-5 hétig tartózkodott kint, magasabb átalányt kapott, mint aki csak 1-2 hetet vállalt. Ez arra utal, hogy itt a napidíjnak inkább ösztönző jellege van, vagy egyfajta fájdalomdíj a hosszas külföldi tartózkodás ellentételezésére. Ezt a fajta napidíjat a bér részének kell tekinteni, ha ezt az adott állam jogszabályai egyébként lehetővé teszik (az EU bírósága ebben a kérdésben nem foglalt állást, ehhez a francia jogszabályokat kell figyelembe venni). 

A konkrét ügynek tehát még nincs vége, az majd a magyarországi bíróság előtt folytatódik. Az uniós állásfoglalás értelmében a magyar bírónak kell arról döntenie, hogy a napidíjat és az üzemanyag-megtakarítást bele lehet-e számolni a francia minimálbérbe, s így a sofőrök megkapták-e az előírt juttatást. 

A döntés fő tanulsága nem is az, hogy kifizették-e rendben a járművezetőket. Azt fontos látnunk, hogy a sofőrök akár itthoni bíróság előtt is felléphetnek, ha egy másik ország szabályai szerint a külföldi kiküldetésre járó bért a hazai munkaadó nem fizeti meg nekik.

Az uniós bírósági ítélet itt olvasható: bit.ly/eu-birosag0708.

Nagy Csaba