Külföldi vevő esetén feladataink nem érnek véget az adásvételi szerződés aláírásával. Ha a vevőnk külföldre akarja vinni a megvásárolt járművet, akkor előbb ki kell vonni a forgalomból, mert csak így kaphatja meg a kivitelhez szükséges Z jelű rendszámot.

Olvasónk elmulasztotta ezt a lépést, s most komoly jogi hercehurca vár rá. A történet egyszerű: eladta a járművét egy külföldi vevőnek, akiről tudható volt hogy azt nem itthon kívánja majd használni, hanem hazaviszi. A célpont Líbia volt. A vevő szóban ígéretet tett arra, hogy már másnap elindítja a forgalomból való kivonást, csakhogy nem így történt. Könnyen lehet, hogy azóta már magyar rendszámmal rég átlépte a határt és úton van Észak-Afrika felé. Ott majd valahogy forgalomba helyezik az ottani szabályok szerint, miközben talán soha nem lesz lezárva a jármű magyarországi jogviszonya.

Innen már nem könnyű menteni a helyzetet: a jármű és papírjai is az új tulajdonos kezében vannak, a régi, magyar tulajdonos már semmit sem tehet. Csak az adót fizetheti tovább, mert a hivatalosan még a magyar forgalomban tartott jármű továbbra is az ő nevén lesz.

Jármű eladása külföldre

Ha külföldi vevőnek akarunk eladni egy járművet, akkor még az átadás előtt ki kell vonnunk a hazai nyilvántartásból. Azzal se hagyjuk magunkat becsapni, hogy a vevő azt mondja: ő Magyarországon akarja használni a járművet. Erre csak akkor alapozhatunk, ha a vevő magyarországi címet ír az adásvételi szerződésre. Akinek vagy amelyik cégnek nincs magyar lakcíme vagy székhelycíme, annak nem adhatjuk el a járművet a belföldi szabályok szerint.

Tehát külföldi vevő esetén ki kell vonatnunk a forgalomból. Kivonni 3 módon lehet – mindegyik különböző időre szól:

• ideiglenesen – ez legfeljebb 6 hónapra szóló kivonás, amit újra meghosszabbíthatunk, ha nem akarjuk használni a járművet. Ha nem hosszabbítjuk meg, akkor a 6 hónap után a jármű visszakerül a forgalomba.
• Átmeneti kivonás – erre van most szükségünk. Az átmeneti kivonás csak bizonyos esetekben kérhető, ezek közé tartozik az is, ha a járművet külföldre adjuk el. Az átmeneti kivonás 10 évre szól. Ha ez idő alatt nem helyezzük vissza a forgalomba, akkor 10 év után véglegesen kivont státuszba kerül át.
• Végleges kivonás – erre csak akkor van lehetőségünk, ha bontóba adjuk le a járművet, s a bontótól igazolást is szerzünk arról, hogy átvették a roncsot.

A három lehetőség közül tehát az átmeneti kivonást kell kezdeményezni, ha a gépjárművet külföldre akarjuk eladni. Olvasónk kálváriáját ismerve is azt javasoljuk, hogy semmiképpen ne hagyjuk ezt a műveletet a vevőre. A szabályok is azt írják elő, hogy a kivonás a régi tulajdonos feladata. Az átmeneti kivonást az eladásról szóló számlával vagy adásvételi szerződéssel lehet kezdeményezni az okmányirodában. Be kell vinni a rendszámot, a törzskönyvet és a magyarországi forgalmi engedélyt is. A forgalmit és a törzskönyvet érvénytelenítve visszaadják, a rendszámot leselejtezik.

Ezt követően a külföldi, magyar lakcímmel nem rendelkező vevő indíthatja el a Z rendszám igénylését. A Z rendszámhoz 30 napra szóló biztosítást is kell kötni. A rendszám 30 napig érvényes, s az érvényessége nem hosszabbítható meg. Egy járműre egyszer váltható csak ki.

Ha elmulasztjuk a forgalomból történő kivonást a gépjármű átadása előtt, utólag már nem sokat tehetünk. Így olvasónknak is az egyetlen esélye, ha megpróbálja az új tulajdonostól visszaszerezni a magyar rendszámot, forgalmit és törzskönyvet. Enélkül itthon legfeljebb a biztosítást mondhatja majd fel az évfordulón. A gépjárműadótól azonban nem szabadulhat, azt a végtelenségig fizetnie kell, hiszen nem tudja a nevéről levenni a járművet. Figyeljünk tehát oda a helyes papírmunkára, mert egy apró, jóhiszemű tévedésnek is évekre nyúló kellemetlen és igencsak drága következményei lehetnek!

Nagy Csaba