Egyre több problémát okoz keleti és déli határaink szűk áteresztőképessége. Az áru későn érkezik a címzetthez, a fuvarozóknak pedig tetemes többletkötséget okoz a hosszú várakozás. Megoldást a határátkelők fejlesztése mellett az elektronikus határátlépő folyosó bevezetése jelentene.
Keleti és déli határátkelőink elérték áteresztőképességük végső határát. Ukrajna felől a záhonyi határnál nem ritkák a 2-3 napos, vagy annál is hosszabb várakozások. A magyar-szerb átkelőkön sem jobb a helyzet. Itt átlagosan 15-20 órás várakozási idővel, míg a magyar-román átkelőkön időszakos fennakadásokkal kell számolni. A szűk keresztmetszethez a vámügyintézés lassúsága is hozzátesz. Kevés a pénzügyőr az átkelőhelyeken, nincs elég ember a munkára.
Negatívan hat a gazdaságra
A szállítmányok rendszeres késése lassítja a gazdaság pörgését, a hosszú várakozási idő pedig a fuvarozók költségeit szaporítja. Vannak kollégáink, akik már lemondtak a keleti és déli irányú fuvarokról, mert az elhúzódó várakozás veszteségessé tette a tevékenységüket.
A középtávú következmény pedig az lehet, hogy a tranzitforgalom el fogja kerülni hazánkat, és ezzel csökkeni fognak az útdíjbevételek.
Gyorsít az előzetes elektronikus vámáru-nyilatkozat?
– A várakozási időt növeli, hogy a gazdálkodók, fuvarozók a határtátkelőhelyeken indítványozzák a vámeljárásokat, pedig ezek a belterületi vámhivataloknál is kezdeményezhetők lennének (különösen: szabad forgalomba bocsátás, TIR indítás, kiviteli eljárás) – tudtuk meg a NAV Kommunikációs Főosztályától.
Az előzetes elektronikus vámáru-nyilatkozat benyújtásával gyorsítható a belépés Szerbia és Ukrajna felől, de sajnos nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Az elektronikus vámáru-nyilatkozatot az áru címzettje nyújthatja be a vámhatóságnak, egy előzetes regisztráció után. A nyilatkozat benyújtása után 30 nap van arra, hogy az áru megérkezzen a határra. Az előzetes vámáru-nyilatkozattal az autót átlagosan 23 perc alatt átengedik a határon.
Gond akkor van, ha nem egyezik pontosan a szállított áru az előzetesen benyújtott vámáru-nyilatkozaton feltüntetettel. Ilyenkor időigényes egyeztetést és javítást kell végezni, ami inkább lassítja, mintsem gyorsítja a belépést. Sok szállítmányozó talán ezért sem él a lehetőséggel.
Gyors beavatkozásra van szükség
A csapi kamionterminálnál egy fizetős elektronikus határátlépő folyosó létrehozását tervezi az Ukrán Állami Határőrszolgálat. Ilyen rendszer működik az észt, a lett és a finn határon már több mint tíz éve. Az elektronikus rendszerben a kamionsofőrök előre lefoglalhatják a helyüket, és elég a megadott időpontban megérkezni a határra. Ezzel tervezhetővé válna az átkelési idő, és megszűnne az idegtépő várakozás. Ukrán sajtóértesülés szerint az új rendszert az év végéig bevezetik Magyarország felé a csapi átkelőn, Szlovákia felé pedig az ungvári átkelőn.
Ukrán részről évek óta húzódik egy tehermentesítő átkelő kiépítése is. Magyarország Beregsurány fejlesztését javasolja, melynek bővítése a magyar oldalon már nagyrészt elkészült. Ha az ukrán oldalon is befejeződnek a munkálatok, akkor az új határnak köszönhetően tovább csökkenhet a várakozási idő.
Szeptember 8-án a magyar-szerb miniszterelnöki találkozón is téma volt a várakozás kérdése. Orbán Viktor elmondta, hogy a magyar-szerb határszakaszon 2022 végére elkészülő új forgalmi sávok ugyan csökkenteni fogják a várakozással töltött órák számát, de ez még nem elegendő. A miniszterelnök szerint a tompai és röszkei átkelőhelyek kapacitását radikálisan meg kell növelni, valamint a hercegszántói átkelőhelyet is meg kell nyitni a közúti árufuvarozás előtt. Ez oldhatja meg csak a jelenlegi gondokat.
Gyorsítani fogja a vámügyintézést az elektronikus vámrendszer továbbfejlesztése. Ezzel megoszthatnák a feladatokat az importőrök székhelye szerinti és az áru beléptetését végző magyar vámhatóságok. Az ehhez szükséges központi vámkezelési rendszer azonban csak 2025-ben lesz hadra fogható.
A fuvarozói érdekképviseletek szerint azonnal gyorsítaná a határátlépést, ha
– rendeznék a vámosok jövedelmét és így teljes kapacitással működne a vám.
– A hercegszántói átkelőt bővítenék, és megnyitnák a teherforgalom előtt (Tompa és Röszke tehermentesítésére).
– Fuvarozó kollégáink az áruk szabad forgalomba helyezését nem a határátkelőkön, hanem belföldi vámhivataloknál kezdeményeznék.
– Záhonynál hasznosítanák a jelenleg nem üzemelő növényegészségügyi állomás területét, s felállítanának ott egy újabb röntgen állomást. Ezzel egyben növelni lehetne a kamionparkolók számát is. (Korábban a NAV és a fuvarozói érdekképviseletek tárgyalásainak eredményeként állították fel Röszkén a második röntgenkészüléket, ami gyorsítja a vizsgálatot, csökkenti a várakozási időt.)
Kaibinger Tamás
