Lehet-e vállalkozó a sofőr?

Amikor a NAV élénken kutatja, hogy nem bejelentés nélküli foglalkoztatást akarunk-e leplezni a vállalkozói szerződéssel, akkor vajon merhetünk-e egy járművezetőt vállalkozóként foglalkoztatni? 

A járművezetőket legtöbbször alkalmazottként, munkaszerződéssel foglalkoztatjuk, pedig van lehetőség arra is, hogy vállalkozási szerződéssel, önfoglalkoztatóként sofőrködjenek. Nem megszokott módszer, de vannak olyan helyzetek, amikor szükségünk lehet erre a megoldásra. 

Bármilyen feladatra meg lehet bízni vállalkozót

Jogszabály nem tiltja, hogy bármilyen feladatra alkalmazott helyett vállalkozót foglalkoztassunk. Az adóhatóság, amikor a bújtatott alkalmazottakat keresi, nem arra kíváncsi, hogy az illetőnek mi a feladata. Az bármi lehet. A foglalkoztatás körülményeit vizsgálják. Azt nézik, hogy az illető beosztása, a vállalkozás rendjében való elhelyezkedése mire utal inkább. Például hiába nevezünk valakit vállalkozónak, ha rendes munkaidő-beosztása van, felettesének utasítási joga van felette, a főnöke mondja meg, hogy mikor, mit kell elvégeznie. Ha valaki így dolgozik, akkor a NAV szemében ő alkalmazott, bármilyen szerződést is kötünk vele. 

A sofőrök esetében első látásra úgy tűnik hogy nem nagyon lehet terepe a vállalkozási formának. Nem az alvállalkozó fuvarozóra gondolunk, hiszen ő a saját fuvarozási engedélye alapján, a saját járművével dolgozik, vagy saját maga béreli azt. Sokkal nehezebb vállalkozónak tekinteni azt a járművezetőt, aki tényleg csak vezetésre szegődik el hozzánk. Mi adjuk az autót, az engedélyt, a megbízást, az árut, neki csak vezetnie kell a szerelvényt. Lehet-e ezt vállalkozóként? 

ÖVTJ száma is van

Semmilyen szakma nincs kizárva a vállalkozói körből, így a sofőrködés sem. Az egyéni vállalkozók tevékenységi jegyzékében meg is találjuk ennek a formának a kódját. Azt tudja minden fuvarozó, hogy a 4941 a fuvarozás ÖVTJ-kódja. Ám ezen belül megtaláljuk a 494108-as kódot, aminek a megnevezése „tehergépjárművel végzett teherszállító gépjárművezetői szolgáltatás engedélyes közúti közlekedési szolgáltató részére“. Ez pontosan az a terület, amit keresünk: olyan vállalkozói szerződés, amiben a vállalkozó csak vezeti a járművet, s a hozzá szükséges fuvarozói engedéllyel a megrendelője rendelkezik. (Ugyanezt megtaláljuk az autóbusz-vezetéshez is: a 493906-os kód jelentése az autóbusszal nem menetrendszerű személyszállításként végzett gépjárművezetői szolgáltatás engedélyes közúti közlekedési szolgáltató részére“.)

Akkor jó, ha a sofőr nem „főállásban” van nálunk

Ilyen tevékenységi kód alatt vállalkozhat például egy alkalmi járművezető. A munkájáról számlát ad, amit mi a vállalkozásban elszámolhatunk. 

A sofőr számára ez főleg akkor járható út, ha nem főállásban végzi a járművezetést. Van valahol egy főállása, s néha be- beugrik járművezetőként másokhoz. Vagy kisegít több vállalkozót is, egyszer egyik, máskor a másik autóját vezetve. 

Ugyanez érvényes akkor, ha a sofőr katás. A kisadózásról szóló törvény évi egymillió forintnál húzza meg azt a bevételi határt, ami fölött már jelentős függőséget feltételez a vállalkozó és megbízója között. Egyszerűbb tehát elhatárolnunk a munkaviszonyt a vállalkozástól, ha a sofőr ennél kevesebbet keres nálunk egy éven belül.

A NAV nem nagyon találhat fogást a vállalkozóként dolgozó sofőrön, ha nem csak egy, hanem több ügyfelet is kiszolgál, és egyiktől sem szerez éves összesítésben egymilliót meghaladó bevételt. Aki viszont kizárólagos partnere egy vállalkozásnak, amitől jelentős bevételt szerez, az már nehezen tudja ezt valódi vállalkozói kapcsolatként elfogadtatni. 

Amire figyelni kell a szerződésben

Fontos, hogy ha valakivel kifejezetten vállalkozói szerződést kötünk, akkor mindig valamilyen eredményre kell szerződnünk. Az illető nem a munkaidejét adja el nekünk, hanem a munkája eredményét. Tehát nem úgy általában vesszük fel járművezetői munkákra, hanem konkrét fuvarfeladat elvégzésével bízzuk meg a vállalkozót. 

Ilyen esetben is törekedjünk arra, hogy a vállalkozói szerződést a NAV ne tudja munkaviszonnyá átminősíteni! Az adóhatóság főleg a kisadózó vállalkozóra fog úgy tekinteni, hogy csak a munkaviszonnyal járó közterhek megspórolása miatt lett vállalkozó. Ezért olyan szerződést kössünk, amiben lehetőség szerint nagyobb önállóságot hagyunk a járművezetőnek! Írjuk bele a szerződésbe, hogy a feladat teljesítésére szánt időt saját maga osztja be a felrakás és tervezett lerakás időpontjának figyelembe vételével. Azaz nem mi osztjuk be a napi munkaidejét, azt az érvényes előírások alapján neki magának kell megterveznie. 

Vállalkozó legyen-e a nyugdíjas sofőr?

Nem kevés cég alkalmaz már nyugdíjba vonult munkatársakat is alkalmi sofőrként. Aki egész életét nyeregben töltötte, a nyugdíjkorhatár betöltése után is szívesen visszaül néha kisegítőként egy-egy fuvarra. Hogyan érdemes őt foglalkoztatni?

A kisadózó vállalkozói forma erre nem jó, hiszen azt nem az alkalmi bevételre dolgozták ki. A kisadózónak akkor is állandó havi költsége van, ha bevétele csak alkalmanként jelentkezik. Nyugdíjasként bármilyen más forma sokkal előnyösebb lesz. 

Tavaly nyár óta a nyugdíjasok foglalkoztatását semmilyen járulék nem terheli (ez az öregségi nyugdíjasokat érinti, vagyis azokat, akik betöltötték a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt). Nyugdíjas foglalkoztatása esetén a bruttó munkabér után már semmilyen munkáltatói közterhet nem kell fizetni – sem a szociális hozzájárulási adót, sem a tb-t. A munkabért terhelő összes közteher így mindössze a 15 százalék jövedelemadó.

Ez a szabály valamennyi foglalkoztatási jogviszonyra érvényes. Tehát ugyanezt lehet alkalmazni akkor is, ha a nyugdíjas nem munkaviszonyban áll, hanem megbízási díjként fizetjük ki a járandóságát, vagy vállalkozást alapít nyugdíjas munkatársunk.

Nagy Csaba

 

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.

Ezek is érdekelhetik: