Minden korábbinál több kártérítést fizettek ki a biztosítók 2019-ben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank frissen összeállított adataiból. A balesetek száma is emelkedett, s évről-évre nő az egy balesetre jutó kár összege is. Egy átlagos kamionos balesetre másfél milliót fizettek ki a biztosítók 2019-ben.
A A biztosítási díjak piaci alapon működnek, nem hatósági díjak. A biztosító azt a pénzt tudja kárrendezésre fordítani, amit díjak formájában beszed az autósoktól. Így ha egy társaságnak többet kell kifizetnie, akkor az bizony vissza fog köszönni a következő évek biztosítási díjaiban. A puszta számok nézegetésén túl ezért van nagy jelentősége a Magyar Nemzeti Bank éves közléseinek (az MNB felügyeli a biztosítókat, itt futnak össze a statisztikai adatok is).
Összességében 2019-ben nagyjából 5 ezerrel nőtt a kárkifizetéssel járó balesetek száma (a biztosítóknak csak azokról a balesetekről vannak adataik, ahol kárkifizetés is történik). 2018-ban 158 ezer, 2019-ben 163 ezer közlekedési baleset történt az országban. Ez egy nagyon magas szám, de volt ennél sokkal több is: 2006-ban a 190 ezret is túllépte a balesetek száma, aztán lassan csökkenni kezdett. A legjobb év 2012 volt, amikor mindössze 115 ezer balesetet regisztráltak. Azóta ismét évről-évre növekszik az ütközések száma.
Az összes balesetre jutó kárkifizetés még soha nem volt ilyen magas, mint most. 2019-ben a biztosítók összesen 49 milliárd forintot fizettek ki, s függőben van még egyszer ennyi (ahol még folyik az eljárás és nem történt meg a kifizetés). Összesen tehát 94 milliárd forintot kell kárrendezésre fordítani, a 2018-as 88 milliárddal szemben.
Jellemző adat az egy káreseményre jutó kifizetés átlagos nagysága. Ez is növekedett: 2017-ben még nem érte el az 500 ezret, 2018-ban 558 ezer, 2019-ben pedig már 575 ezer forint volt. A növekedéshez köze van az inflációnak, meg annak is, hogy egyre nagyobb értékű járművek törnek össze az utakon.
Egyre több a jármű az utakon
Beszédes szám, hogy mekkora sebességgel növekszik a járművek száma az utakon. Biztosítást kötni minden járműre kötelező, így a biztosítók adatai mutatják legpontosabban a forgalomban tartott autók összetételét.
2019-ben Magyarországon 5 millió 498 ezer gépkocsi volt forgalomban. Ezek közül
– személyautó 3,7 millió
– busz 19.888
– teherautó 515.817 (9,38%).
A járművek száma folyamatosan növekszik, de úgy tűnik, hogy az arányaik nem változnak. Az elmúlt 10 évben a teherautók aránya szinte változatlan volt, néhány tizedesjegynyi csak a különbség (9-9,4%).
A tehergépkocsik megoszlása a következő (vontatók nélkül):
– 3,5 tonna alatti az összes teherautó túlnyomó többsége, 83%-a
– 3,5-12 tonna közötti 9,3%
– 12 tonna feletti 6,2%.
Vontatóból 39.191 fut az utakon, 10 tonna feletti pótkocsiból 69.482 darabot tartanak üzemben.
Kárgyakoriság
Lényeges mutatója a biztosítási statisztikának a kárgyakoriság. Ez azt mutatja meg, hogy egy adott kategória összes szerződése közül hányra kellett valamekkora kárt kifizetni. Ez a károk nagyságát nem fejezi ki, csak azt, hogy mennyi szerződéssel volt probléma az előző évben. Ez is egy fontos mutatószám a biztosító számára: amely kategóriában túl nagy a kárgyakoriság, annak a kategóriának a járművei a biztosítási díj jelentős emelésére számíthatnak.
Tehergépkocsik és vontatók esetén azt látjuk, hogy évről-évre csökken a kárgyakoriságuk. Teherautóknál a 3,5-12 tonna közötti kategóriában növekedett a balesetek aránya, a legkisebbek és a 12 tonnánál nehezebbek között viszont csökkent. A vontatóknál 10 éve még 24 százalékos esély volt valamilyen káreseményre, ma ez 19,8 százalékos. (2013-ban volt a csúcs, akkor vontatóknál 27 százalék feletti értéket regisztráltak). Egyre kevesebb a pótkocsikra terhelt kifizetés is: a 10 tonna feletti pótkocsik kárgyakorisága a 2013-as 0,8 százalékról esett vissza 0,36 százalékra. Sajnos a kedvező adatok egyelőre nem köszönnek vissza a biztosítási díjakban.
Átlagos kárfelhasználás
A másik fontos mutatószám a kárfelhasználás összege. Ez a bejelentett károk átlagos nagyságát mutatja meg, szintén kategóriánként. Írtuk, hogy az átlagos kár minden autót számításba véve 575 ezer forint. Ez azonban csak a puszta átlag, amiben benne van a kis személyautó koccanása és a kamionos baleset is. Nézzük ezt is kategóriánként.
A tehergépkocsik átlagos károkozása közelít az összes jármű átlagához, 536 ezer forint. Ez nagyjából megegyezik az előző évivel.
A 12 tonna feletti nagyhaszon-kategóriában minden évben 560-640 ezer forint körül van az átlagos kárfelhasználás. Itt 2018-ban volt egy nagy kiugrás. Akkor 765 ezret költöttek a biztosítók egy-egy 12 tonna feletti autó kártalanítására. Összesen nagyjából 3500 ilyen kategóriájú jármű szenvedett balesetet abban az évben az országban, valószínű, hogy ezek közül több esetben is az átlagosnál sokkal nagyobb anyagi kár keletkezhetett.
A vontatók kárfelhasználása évről-évre, folyamatosan növekszik. Egy-egy kamionos balesetben tehát egyre nagyobb az anyagi kár. 2014-ben még 930 ezer forint volt az egy balesetre jutó átlag, tavaly viszont már az 1,5 millió forintot is meghaladta.
A nagyobb kárkifizetés valószínűleg meglátszik majd a biztosítási díjakon is
A kárfelhasználás valamennyi kategóriában az alkatrészárak és a munkadíjak emelkedése miatt növekszik, de nő azért is, mert egyre több és nagyobb összegű kárt jelentenek az autósok. Ez pedig nem jó jel. Ha a biztosítók azt látják, hogy növekszik a balesetek száma, azaz nagyobb eséllyel kell fizetniük a megkötött szerződés után, akkor növelni fogják a díjaikat, hogy fedezzék a kiadásaikat. A balesetek számának alakulása mellett azzal is számolni kell, hogy egyre magasabb az egy balesetre jutó kárösszeg. A járművek egyre bonyolultabbak. Az a sérülés, ami régen egy kikalapálható karosszéria-hibát jelentett, ma tucatnyi elektronikai alkatrész cseréjét is megkövetelheti. Ezért is emelkedik a kárrendezésre fizetendő összeg, amit követ majd a biztosítási díjak emelkedése is.
Nagy Csaba
