A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

A fuvarozási szerződésekre vonatkozó szabályok sok biztosítékot adnak a megbízónak a gyengén teljesítő fuvarozókkal szemben. Nem sok szót fordítanak azonban arra, hogy mit tegyünk egy megbízhatatlanná vált felrakóval. A fuvarozónak meddig kellene magát a szerződéshez tartani, hogy végül ne ő fizessen kártérítést?

A fenti kérdések egy olvasónk története nyomán fogalmazódnak meg. A vállalkozó egy részrakomány szállítására kapott megbízást, olasz lerakóval. Nem egy nagy üzlet, de legalább ki tudta volna tölteni a rakteret, nem üresen autózott volna Torinóig. Az eredeti ajánlat szerint 13-14 óra között lett volna a felrakás Magyarországon. A szerződésben már pontosan 13 óra szerepelt. Ott is volt fél egyre, azonban estig sem kapta meg az árut. Estefelé már jelezte, hogy nem tud tovább várni, el kell indulnia, különben a fő rakomány leszállítása veszélybe kerül. Végül eljött dolgavégezetlenül, nem tudta megvárni a késésben lévő szállítmányt.

Eddig még csak bosszantó volt a helyzet, a meghiúsult fuvaron kívül konkrét kára nem keletkezett. Csakhogy most kártérítést követel tőle a megbízó, mert nem várta meg a rakodást. Rá akarják hárítani a plusz költséget, amit a szállítás elmaradása, másik autó keresése jelentett. Vajon jogosan? Meddig lehet visszaélni a fuvarozók helyzetével?

A fuvarozásra vonatkozó jogszabályok nem sok iránymutatást tartalmaznak az ilyen helyzetekre. A szerződés létrejöttének pillanatától a fuvarozónak és megbízójának is a megállapodáshoz kell tartania magát. Az egyik fél késedelme, pontatlan teljesítése nem menti a másik fél szerződésszegését. Olvasónk megszegte a szerződést azzal, hogy otthagyta a megbízót az áru felrakása nélkül. Hiába hozta őt a megbízó nehéz helyzetbe, hiába tette majdnem lehetetlenné a másik rakomány célba juttatását, ez még nem ok a szerződés megszegésére.

A KÁSZ azt írja elő, hogy rakodási késés esetén állásidőt számíthatunk fel a megbízónak. Akkor van erre lehetőségünk, ha a rakodásra mi készen állunk, azonban az áru berakása az ezt követő egy órán belül nem fejeződik be. Ha tehát a szerződés 13 órát tartalmazott és délután 2-ig nem fejezték be a rakodást – sőt, el sem kezdték –, akkor délután kettőtől állásidő illette volna meg a fuvarozót. Ha ennek konkrét összegében nem állapodtak meg, akkor állásidőként időarányos önköltséget számolhat el.

Olvasónk azonban nem várta meg az árut, hanem elment. Ebben a helyzetben a másik fél csak a késésben volt hibás, amiért plusz díjat kellett volna fizetnie. Ő viszont egyoldalúan megszegte a szerződést a távozásával. Könnyen lehet, hogy egy per esetén a bíróság figyelembe venné a másik fél vétkességét is, de attól még tény marad, hogy a fuvarozó követte el a szerződésszegést.  

A nemzetközi szállításokra már a CMR Egyezmény szabályait kell alkalmazni. A késés jogkövetkezményei ebben is megtalálhatóak, a fentiekhez hasonló megközelítéssel.

Azt kell tehát látnunk, hogy amíg a fuvarozó nem távozott a rakodás helyéről, nem volt szó a szerződés megszegéséről, csak késésről. Ő akkor járt volna el jogszerűen, ha megvárja a rakodást, majd érvényesíti követelését a késéssel kapcsolatban. Lehet, hogy neki ez kárt okozott volna, mert késésbe került volna a másik rakománnyal, vagy plusz autót kellett volna beállítania egy részrakomány miatt. Akkor is teljesítenie kellett volna a szerződést, majd később igényelni az okozott kára megtérítését a másik féltől.

A fenti helyzetre a fuvarozási szerződés megfelelő szövegezése a megoldás. A szerződésbe bele kell foglalni a megbízó kötelezettségeit is – például azt, hogy mennyi időn belül köteles teljesíteni a szerződés rá eső részét (itt konkrétan rakodásra átadni az árut). Beleírható a szerződésbe az is, hogy a szerződés jogkövetkezmények nélkül megszűnik, ha az árut meghatározott időn belül nem adják át a fuvarozónak. Ha azonban ilyen kitételek nincsenek, akkor a fuvarozót köti a megállapodás, s jogosan kéri tőle a kártérítést a tényleges hibát elkövető fél.

Nagy Csaba