Egy vállalkozó betonpumpán dolgozik, munkásait 3 hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja. A munkaidő általában reggel 7-től délután fél 4-ig tart, de ezt nem mindig lehet pontosan kiszámítani. Ha valakinek délután 2-kor kell a betont kiszállítani, akkor nem lehet fél 4-kor szögre akasztani a munkaruhát. Mi a teendő ilyenkor? A munkások nem akarnak túlórázni, de hát a munkaidőkeret miatt talán nem is lenne túlóra a fél 4 után ledolgozott idő. Megteheti-e azt egy alkalmazott, hogy megtagadja a munkát, ha az a munkaideje lejárta után érne véget?

Mit jelent a munkaidőkeret?

A munkaidőkeret azt jelenti, hogy elszámoláskor nem azt nézzük, hogy a dolgozó minden nap letöltötte-e a pontosan 8 órányi munkaidejét, hanem azt, hogy egy hosszabb, itt éppen 3 hónapos időszak alatt ez összességében teljesült-e. A 3 hónap alatt a sofőrnek 500-510 órát kell ledolgoznia. Ez egyenlőtlenül is teljesülhet: egyik nap például 6 órát dolgozik, másik nap kilencet.

A lehetséges napi munkaidő mértékét és annak beosztását munkaidőkeret alkalmazása esetén is szigorúan rögzíti a törvény. Ez alól nem nagyon enged kibúvót. A munkaidőkeret alkalmazása nem jelentheti azt, hogy az illetőt bármikor, bármennyi időre be lehet rendelni dolgozni. Munkaidőkeret esetén is el kell készíteni a munkaidő-beosztást és tartani kell magunkat az abban leírtakhoz.

A törvény szerint munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő beosztható egyenlőtlenül is, például lehet szombatra is rendes munkavégzést elrendelni. A napi munkaidő azonban nem lehet 4 óránál rövidebb vagy 12 óránál hosszabb. A munkaidő beosztását legalább 1 hétre előre közölni kell. Ha valamilyen előre nem látható körülmény merül fel, akkor legkésőbb 4 nappal, azaz 96 órával a munka megkezdése előtt lehet a beosztást módosítani. Ennél később már csak a túlóra, azaz a rendkívüli munkaidő elrendelése jöhet szóba.

Van-e túlóra munkaidőkeret esetén?

Jogos a kérdés, hogy ha a munkaórákat csak 3 havi összesítésben kell ledolgozni, akkor van-e egyáltalán értelme túlóráról beszélni. Miért lenne túlóra a munkavégzés, ha még akár több száz órányi munkaidő hiányzik a keretből?

Van értelme túlóráról beszélni, mert a munkaidőkeret nem azt jelenti, hogy bármikor szabadon és korlátlanul terhelhető a dolgozó. Túlórának kell tekinteni munkaidőkereten felüli és a beosztástól eltérő ledolgozott órákat is. Tehát a beosztás szerinti idő utáni munka akkor is túlóra lesz, ha a dolgozónak még többszáz órája hiányzik a munkaidőkeretből.

Ha tehát a dolgozónak előzetes beosztása szerint fél 4-ig tart a munkaideje, de tovább bent kell maradnia az elhúzódó munka miatt, akkor a plusz órákat munkaidőkeret esetén is túlóraként kell kifizetni.

Hogyan néz ki ez a kettősség gyakorlatban?

Hétfőn reggel érkezik egy megrendelés, hogy szombaton 3-ra el kell vinni egy szállítmányt az építkezésre. A főnök ekkor még megteheti, hogy berendeli valamelyik sofőrjét a munka elvégzésére. Hiába szombat lesz a munkanap, nem jár érte plusz díjazás. A munkaidőkeret terhére történik a munkavégzés. Belül vagyunk a 4 napon, át lehet szervezni bárkinek a heti beosztását.

Egy másik esetben reggel szólnak, hogy délután 2-től még lenne egy szállítás. Ez biztosan eltart 5-ig is, gyorsabban nem szoktak vele végezni. A fél 4-ig dolgozó sofőrnek ez a másfél óra túlóra lesz, mert nem tudtuk időben megváltoztatni a heti beosztását. Az előző, szombati példában szereplő munkára tehát nem jár túlórapótlék, mert az a munkaidőkeret része, erre a másfél órára viszont igen, mert ez rendkívüli munkaidőként számolható csak el.

Nagy Csaba