Hogyan juthatunk hozzá némi kártérítéshez, ha a sofőr sorozatos hibái miatt többszázezer forintos kár ér bennünket? Összetöri az autót, elmulasztja a lerakást, és szó nélkül lelép – nekünk pedig nyakunkon marad a javítási költség és a kötbérek.

Vannak olyan reggelek, amikor bemegyünk dolgozni és azt látjuk, hogy semmi sincs rendben. Ilyen reggel fogadta cége telephelyén olvasónkat is. Éjszaka érkezett haza egy sofőrje Olaszországból. Az autó összetörve, ránézésre is legalább 300 ezer forint a koccanás okozta kár. A raktér tele van – a sofőr nem pakoltatta le az Olaszországból hozott árut. Már látszik, hogy napközben ez a kocsi visszaindulni sem fog. Így nemcsak a le nem rakott import, hanem a fel nem vett export miatt is jókora kötbérre számíthatnak – az is eléri majd az 500 eurót. A sofőr pedig lelépett, valószínűleg végleg, hiszen minden személyes tárgyát magával vitte a fülkéből. Megkeresésre nem válaszol, úgy tűnik, elege lett a munkából.

Vajon mit tehetünk egy ilyen helyzetben? Jönnek a válságintézkedések, kínos magyarázkodás a lerakónál és a következő felrakónál, új gépkocsivezető azonnali alkalmazása – na de mit tehetünk ezzel a sofőrrel és az általa okozott kárral? Sajnos sok lehetőség nincs, az elképzelhető intézkedések pedig attól függnek, hogy mennyire akarunk a végére járni a dolognak. Követelhetünk kártérítést, pereskedhetünk is, de az nem lesz olcsó, és nem is pár nap alatt fog véget érni az ügy.

Mennyi kártérítés követelhető?

Az alkalmazott sofőrtől követelhető kártérítés nagyságát a munka törvénykönyve határozza meg. Alapesetben egy alkalmazott 4 havi távolléti díjáig felel az általa okozott károkért, ha az véletlen volt. A távolléti díjba az alapbér és a bérpótlékok számítanak bele, így a napidíj nem vehető figyelembe. Ha a gépkocsivezető alapbére mondjuk havi 250 ezer forint, akkor a havi nettója 166.250, így a tőle követelhető maximális kártérítés 665.000 forint lehet. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a fuvarozói kollektív szerződés a károkozásra nem 4, hanem 8 havi távolléti díj követelését teszi lehetővé. A kollektív szerződés hatálya alá akkor tartozik a vállalkozás, ha tagja a szerződést aláíró MKFE-nek.  

Merőben más a helyzet, ha az alkalmazott szándékosan okozta a kárt, vagy a súlyosan gondatlan magatartása vezetett hozzá. Ebben az esetben nincs felső határ, akár a teljes okozott kárt is követelhetjük a dolgozótól. Ez a helyzet a fenti esetben is. A koccanás ügyében ugyan a gondatlanság még nem bizonyítható, a lerakás elmulasztása és a jelzés nélküli lelépés viszont már a szándékosság körébe sorolható. Az így okozott károk teljes egésze visszakövetelhető a távozó alkalmazottól.

Mit tekintünk súlyos gondatlanságnak? 

Per esetén fontos tisztázni, hogy mit kell súlyos gondatlanságnak tekinteni. Ezt az egyedi körülmények határozzák meg, nincs pontos törvényi megfogalmazása. Sima gondatlanság például, ha a sofőr figyelmetlenül tolat, és így keletkezik az autón a sérülés. Súlyos gondatlanságról pedig akkor beszélhetünk, ha a sofőr pontosan tudja, hogy valamit nem jól csinál, de nem törődik vele és tovább folytatja. Az már a súlyos gondatlanság kategóriájába esik, hogy hazaérkezése után egyszerűen az autón hagyja a rakományt és hazamegy.

A vállalkozónak kárenyhítési kötelezettsége van

Egy kártérítési ügyben a bíróság mindig megvizsgálja mind a két fél állításait. Keresi a fuvarozó felelősségét is az ügyben. Azt próbálják kideríteni, hogy a kárt elszenvedő vállalkozás mindent megtett-e azért, hogy csillapítsa, enyhítse az őt ért veszteséget. Például, hogy a vállalkozó azonnal próbál-e egy másik sofőrt találni az aznap induló szállítmányhoz, vagy szó nélkül kifizeti az elmaradt fuvar miatti kötbért és megpróbálja mindezt az alkalmazotton behajtani.

Hogyan lehet hozzájutni a kártérítéshez?

A kártérítéshez nem egyszerű hozzájutni. Az összeg ugyan jár, de ezt még be is kell hajtani a kárt okozó sofőrtől.

Rossz hír, hogy a legegyszerűbb módszer, a fizetésből letiltás, visszatartás nem alkalmazható. Nemcsak azért, mert az érintett sofőr többet nem jön munkába, hanem azért sem, mert a törvény nem engedi meg. A munkabérből csak bírósági határozat alapján lehet bármit is visszatartani – például tartásdíjat. Így négy lehetőség marad:

– megegyezünk a károkozóval, aki önként befizeti a kártérítést

– megegyezünk a károkozóval, hogy havi részletekben levonjuk a béréből az összeget

– bírósági pert indítunk és a bíróság döntése alapján vonjuk le béréből az összeget

– bírósági pert indítunk és a bíróság döntése alapján végrehajtó próbálja behajtani az összeget.

Ha az érintett hozzájárul a havi levonásokhoz, akkor is csak a bére egy részét lehet erre a célra fordítani. Senkit nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy ne kapjon munkabért, vagy a bére nagyobb részét ki kelljen fizetnie. A törvény legfeljebb a nettó bér 33 százalékát engedi visszatartani (egyes esetekben többet is, például tartásdíjra a bér 50%-a vonható le).

Ha a kártérítésre kötelezett dolgozó nem járul hozzá önként a levonáshoz, akkor csak végrehajtható bírósági határozat alapján van jogunk hozzányúlni a fizetéséhez.

Ki kell-e fizetni a lelépő dolgozó bérét?

A minden személyes tárgyát kipakoló, majd szó nélkül távozó sofőr magatartását érthetjük felmondásként is, a törvény azonban szigorúbb szabályokat tart követendőnek. A sofőr távozása valójában nem felmondás, úgyhogy munkaviszonya továbbra is érintetlen. Felmondani csak írásban lehet, a szó nélküli távozás, de még a szóbeli közlése sem tekinthető annak. Ez igazolatlan hiányzás, mely a magatartásával együtt bőven megteremti az alapot a munkáltató részéről történő, azonnali hatályú felmondáshoz. Ez azért fontos, mert azonnali hatályú felmondás esetén nem jár végkielégítés a dolgozónak (igaz, végkielégítéshez amúgy is legalább 3 évnyi munkaviszony szükséges). Az azonnali hatályú felmondást indokolni kell. Indok csak az lehet, ha a dolgozó a munkaviszonyból eredő kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi, vagy olyan magatartást mutat, ami a munkaviszony fenntartását nem teszi lehetővé. Kivétel, ha az illető még próbaidejét töltötte: ez esetben mindkét fél felmondhat azonnali hatállyal, minden külön indoklás nélkül.

Az addig letöltött napokat viszont mindenképpen ki kell fizetni, a károkozásra tekintettel sem szabad visszatartani a járandóságot vagy annak egy részét sem.

Nagy Csaba