Ősszel felülvizsgálhatja a kormány a tengelysúlymérő rendszerrel kapcsolatos jogszabályokat. Legalábbis ebben bíznak a fuvarozói érdekképviseletek, akiknek több javaslatuk is van a módosításokra, fejlesztésekre. A cél az lenne, hogy csak azokat büntesse a rendszer, akik valóban túlsúllyal közlekedtek – mondta lapunknak Dr. Kocsis Rita, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) jogi képviselője.
– A TSM évek óta problémát jelent, még tanulmány is készült arról, hogy pontatlanul mér. Korábban szó volt arról, hogy kijavítják, felülvizsgálnak egyes mérőpontokat. Történt az elmúlt 2 évben bármi?
– A problémák változatlanul fennállnak a TSM-rendszerrel kapcsolatban. A bírságok, a benyújtott fellebbezések, keresetek alapján elmondhatjuk, hogy a mérések pontossága továbbra is vitatható. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a méréseket erre hitelesített, kalibrált mérőberendezésekkel végzik, amik rendelkeznek hitelesítési bizonyítvánnyal. S mivel a hitelesített mérőeszköz hibátlanságához és az általa mért adatok helyességéhez törvényi vélelem fűződik, ezért a mérési eredményeket pontosnak tekintik.
A TSM-mérőpontokat kétévente kell hitelesíteni. Ez azonban nagyon hosszú idő. A szenzorok pontosságát hétről-hétre, hónapról-hónapra egyre jobban meg lehet kérdőjelezni. Ennek oka többek között a forgalom nagysága, az időjárás, az évszakok váltakozása, az út állapotának változása, a menetdinamika és még sorolhatnám, hogy mi minden befolyásolja a mérési eredményt.
– Jelenleg hány ügyben folyik bírósági eljárás?
– Erre a Fővárosi Törvényszéknél állnak rendelkezésre adatok. Ezekben az ügyekben ugyanis a Fővárosi Törvényszék jár el, mivel a TSM-perek alperese dr. Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter (a 382/2016. kormányrendelet alapján).
– A hatóság sok esetben már a bizonyítási indítványt is elutasítja, a fellebbezések pedig nem járnak sikerrel. Mekkora esély van arra, hogy töröljék a bírságot, ha igazunk van?
– A hatóság jellemzően a mérőeszköz hitelességére hivatkozva utasítja el a jogorvoslati kérelmeket, azokat is, amelyeknél csatolnak a rakodási helyről származó mérlegjegyet vagy egyéb bizonyítékokat (pl. menetokmányokat, tachográf adatokat). Ugyanakkor a tengelytúlsúlyt nagyon nehéz bizonyítani, mivel a rakodóhelyeken általában csak össztömeget mérnek.
A TSM-perekben a mérések pontosságának megállapítása szakkérdés. Álláspontom szerint annak ellenére, hogy egy mérést hitelesített eszközzel, a leírásoknak megfelelően végeznek, a mérés még vezethet téves eredményre. Ezt igazolja a már említett tanulmány is, de ezt bizonyíthatnák a konkrét ügyekben készült szakvélemények is.
– Mennyire alkalmas egyáltalán pontos mérésre a TSM-rendszer, ami gyorsan és áthaladáskor mér, míg egy felrakón pontos össztömeget mérnek?
– A tanulmány is rávilágított a statikus és a dinamikus mérés közötti különbségre, hogy a statikus mérés megbízhatóbb eredményt ad. Nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni a fizika törvényszerűségeit, és az utakon előforduló számtalan különböző manővert sem. Ezek teljesen átrajzolhatják a jármű súlytérképét. Fontos és tisztázandó kérdés, hogy az útburkolatba épített szenzorok képesek-e különbséget tenni az egyenes vonalú egyenletes mozgás és aközött, hogy a jármű gyorsítás vagy lassítás közben halad el felette. A TSM-perekben fontos ezeket – és más kérdéseket is – szakértőkkel tisztázni.
– A fuvarozói érdekképviseletek a közelmúltban három miniszternek küldtek levelet. Ebben kezdeményezik, hogy a további fejlesztésekbe, jogszabály módosításokba vonják be őket is. Várható valamilyen változás a közeljövőben?
– A júniusi kormányhatározat őszi határidőt jelölt ki a jogszabály esetleges módosítására vonatkozó javaslatokra. (1374/2021) Így akár még ebben az évben történhet jogszabály módosítás. A kijelölt minisztereknek az a feladata, hogy a mérés befolyásolásával összefüggő jogsértésekre dolgozzanak ki átfogó koncepciót. De ha már folyik egy ilyen munka, akkor ezzel együtt a teljes jogszabályi környezetet felül kellene vizsgálni.
A mérés jellegéből fakadóan leginkább a 10 százalékos tolerancia-küszöb az, amit az érdekképviseletek régóta kérnek, de az 500 kilogrammos tűréshatár visszaállítását is indokoltnak tartjuk.
A javaslataink között szerepel egy olyan elektronikus felület létrehozása is, ahol láthatóak lennének, hogy egy adott jármű milyen eredményeket kapott a mérőpontokon.
A műszaki fejlesztések, beruházások kifutása a következő években várható. Ehhez egészen 2024-ig vannak források. Bízunk abban, hogy a fejlesztésre fordított pénzek célt érnek, és csak azokat fogja büntetni a rendszer, akik valóban, kétséget kizáróan túlsúllyal közlekedtek. A pontos mérési eredmények mellett az is fontos lenne, hogy a külföldi járművek bírságolását hatékonyabbá tegyük. A magyar fuvarozóknak könnyedén kipostázza az ITM a bírsághatározatokat…
Szilágyi Katalin
