A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

A belföldi fuvarozói napidíjat 3-ról 9 ezer forintra emelte a kormány, a nemzetközit pedig a ma adható 60-ról 85 euróra változtatták. Az új összegek március 30-tól alkalmazhatók.

Belföldön tehát 3 helyett napi 9 ezer forintot, nemzetközi fuvarozásban pedig 60 helyett 85 eurót kaphatnak a sofőrök adómentesen napidíj címén. Az erről szóló rendelet március 30-án jelent meg, és azonnal hatályba is lépett. Az új összegek a rendelet megjelenésekor már folyamatban lévő kiküldetésekre is érvényesek.

Korábban két minisztériumi vezető írt a szükségességéről

A fuvarozói érdekvédelmi szervezetek már régóta szorgalmazták a napidíjak felemelését, ám a lépést nem sokkal azután jelentették be, miután megjelent a minisztérium két vezetőjének újságcikke. 

Gerlaki Bence helyettes államtitkár és Balás Tamás minisztériumi főosztályvezető a Világgazdaság oldalán publikált cikkükben írtak arról március elején, hogy kormányzati beavatkozásra van szükség a fuvarozás versenyképességének javításához, megtartásához. 

A két szakember cikke aznap látott napvilágot, amikor a hazai sajtó több tagja is felkapta a Magyarországra szánt indiai női sofőrök kérdését. A cikk szerint a dán Baton Transport magyar leányvállalata számára képez ki Indiában leendő teherautó-sofőröket, méghozzá kivétel nélkül nőket. Egyelőre 25 nőt szánnak magyarországi munkavégzésre, de ha a projekt sikeres lesz, akkor a következő 5 év alatt további 800 embernek biztosítják ezt a lehetőséget. A jelölteket alapszinttől képzik, nem várnak el vezetői engedélyt sem a jelentkezőktől. 

Ha a hírt a gazdasági szakemberek cikke mellé tesszük, jól látjuk, hogy tényleg nagy a baj a sofőrellátottsággal kapcsolatban. A cikk szerint nem is kicsi a hiány: mintegy 8-10 ezer ember hiányzik a hazai munkahelyekről. Ez az egyik oldalon a szolgáltatás szűkülő kínálatát jelenti, a másikon meg egyre erősödő béremelési kényszert. Mindez a fuvarozási árak erőteljes emelkedését hozza magával – a becslések szerint az árak körülbelül 35 százalékkal növekedtek a tavalyihoz képest. 

Sokat romlott a magyar fuvarozók helyzete az elmúlt években

A cikk szerzői bemutatják azokat az adatokat, melyek szerint a magyar fuvarozók helyzete már nemcsak Európában, de a határon belül is romlik. Uniós teljesítményét tekintve a magyar fuvarozás 2015-ben még a hetedik helyen állt, mára a 12. helyre esett vissza a sorban. Belföldön pedig 2022 utolsó negyedévében az árutonna-kilométer majdnem 18, a szállított áruk tömege majdnem 20 százalékkal esett vissza 2021-hez képest. Az adatokat alátámasztják a befizetett útdíjak is: a hazai járművek havi futásteljesítménye lassan 10%-kal marad el az egy évvel korábbitól, miközben a külföldi járművek mozgása hónapról-hónapra növekszik. 

A szerzők szerint a visszaesés egyik fő oka a 2020-ban elfogadott mobilitási csomagban keresendő. Az ezzel bevezetett intézkedések járultak hozzá az EU-n kívüli vállalkozások térnyeréséhez. Mellette viszont az is rontja a hazai vállalkozások helyzetét, hogy regionális összehasonlításban itt a legalacsonyabb a fuvarozók adómentesen adható napidíja. A lemaradás főleg a két nagy versenytárssal, Romániával és Bulgáriával összehasonlítva szembetűnő. A belföldi napidíj nálunk 3 ezer forint, Romániában és Bulgáriában 8-8 ezer, Szlovákiában, Litvániában, Csehországban 6-6 ezer forint körüli összeg. Nem ekkora, de jelentős az eltérés a külföldi kiküldetés napidíjánál is: a magyar 60 euró mellett a román napidíj 87,5 euró, a bolgár pedig kereken 100 eurót fizet egy napra a járművezetőnek.  

A magasabb adók hátrányt jelentenek a bérversenyben

Az adható napidíjakat ugyan mindenütt központilag határozza meg a kormány, ám a bérek szabadon követik a gazdasági folyamatokat. A folyamatos sofőrhiány aggasztó mértékben emeli a béreket minden országban, s a magyar vállalkozók ezzel sem tudnak versenyre kelni. Nemcsak azért, mert nem tudnak többet adni, mint román és bolgár kollégáik, hanem azért, mert ott alacsonyabbak az adók, és ezzel nem tud versenyezni a magyar vállalkozó.

A bérverseny megoldásaként a szakemberek a napidíjak azonnali emelését javasolták. Ezek összege utoljára 2016-ban változott, miközben a versenytárs országokban ezt rendszeresen felülvizsgálták. Ahogy írják: a napidíjakat a sofőrök főleg élelmiszer vásárlására fordítják, így annak értékét az élelmiszer-infláció határozza meg. 

Az államnak sem jó, ha külföldiek viszik el a munkát

A szerzők szerint a hazai vállalkozások versenyképességének fokozása azért lenne fontos, mert a helyüket külföldi cégek fogják átvenni, melyek elsősorban nem magyar munkaerőt fognak foglalkoztatni. Jó példa erre az említett dán cég, amely magyarországi munkára hozza be az indiai nőket. Ám ők legalább itt fizetnek majd adót és járulékokat, így az a hazai költségvetésbe folyik be. Még rosszabb a helyzet, ha nem a magyarországi leányvállalat veszi fel az új embereket, hanem a külföldi anyacég, hiszen akkor a hazai gazdaságnak semmi előnye nem származik az ország területén végzett szolgáltatásból. Úgy kalkulálnak, hogy egy gépkocsivezető évente mintegy 4 millió forint adó- és járulékbevételt hoz az államnak, így egy 10 százalékos visszaesés 32-35 milliárd forint kiesésével jár együtt. 

A szerzők fő következtetése tehát az volt, hogy a versenyképesség részleges helyreállításához mind a belföldi, mind a nemzetközi napidíjak azonnali emelésére lenne szükség. Továbbá szükség lenne szerintük más intézkedésekre is, amelyekkel növelhető lenne a járművek kihasználtsága és  csökkenthető a sofőrhiány. Úgy tűnik, ezt most a kormány is belátta. Alig egy héttel a cikk megjelenése után a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményben jelezte: megemelik a napidíjakat. A tárca közleménye kiemeli, hogy a háború és az elhibázott szankciók olyan károkat okoztak a hazai fuvarozóknak, hogy az uniós rangsorban a 8. helyről a 12-re csúsztunk vissza néhány év leforgása alatt. A tárca a további piacvesztés megakadályozása érdekében nyúl a napidíjak emelésének eszközéhez. Szerintük a magyar cégek napidíja ezzel régiós összevetésben a legmagasabbak közé fog tartozni.

Nagy Csaba