Sokan ismerjük és használjuk a fuvarbörzéket. Most egyik kedves olvasónk történetét szeretnénk megosztani, hogy ezzel másokon segíthessünk.

Kollégánk cége egy belföldi fuvarra csapott le az egyik fuvarközvetítő oldalon. 22 vasbeton elem szállítására vállalkozott, amiket daruval raktak volna fel a kocsira. Zoli, a sofőr megkapta a megfelelő utasításokat, a célról a GPS koordinátákat. Minden flottul ment, Zoli megérkezett szépen a kamionnal, beengedték, egy szó, mint száz, jó helyen landolt. Igen ám, de senki nem kezdte el megrakni az autót. Szegény sofőrünk e-mailben, telefonon, mindenhogy próbálta menteni a menthetőt: megkérte főnökét legyen már kedves utánajárni, hogy mi lehet a baj. Az itthoni felrakón ugyanis senki nem beszélt magyarul, csak angolul. A helyzetet súlyosbította, hogy a rakodási referencia-szám, a rakomány darabszám és a rövidítési adatok sem stimmeltek, még angolul sem. Telt-múlt az idő, Zoli már 4,5 órája dekkolt ott, de semmi nem történt. És lám, lőn világosság, kapott egy új GPS koordinátát, oda menjen, ott lesz a rakomány! A megbízó azt is megígérte, hogy kifizeti az átállásból adódó többletköltséget.

A Greenpeace is sírva szaladt volna el a következő helyszínről: egy mező, tele papírhulladékkal, törött OSB-lapokkal, minden földi jóval. A telek végében egy hangár, onnan jöttek elő az amerikai “felrakók”. Közölték Zolival, hogy hát akkor lehet vinni a szemetet, nyugodtan szedje össze a rétről. Gondolhatjuk, hogy Zoli itt már nem lehetett túl nyugodt, ki lenne az ilyen helyzetben? Ekkor jött a hír: a rakományt, amiért Zoli eredetileg ment volna, már valaki más elszállította.

És a végén ki húzza a rövidebbet?

Sofőrünk elmondta a megbízónak, hogy nincs szemétszállításra engedélyük. És nem is ebben a fuvarban állapodtak meg. Sőt nem lenne feladata a rakodás sem. Mivel a megbízó más feladatot nem tudott adni, a főnöke visszahívta Zolit a telephelyre.

Az új probléma – ahogy lenni szokott – az elszámolásnál kezdődött. A megbízó ugyanis nem akarja kifizetni a plusz átállással megnövelt fuvardíjat, mivel szerinte ott rakodás, szállítás és lerakás nem történt. Úgy gondolja, hogy a kocsi emiatt már aznap estére szabad volt (eredetileg másnap lett volna a lerakás), és ez a fuvarozónak így milyen jó is volt…

Mit lehet tenni? 

Ha a fuvarmegbízásban szereplő helyre megfelelő időben kiállunk, akkor a feladó felel a tévesen megadott adatok miatt. Az utólagos rendelkezései, módosításai miatt keletkező károkat és költségeket is neki kell kifizetni.

Első körben tehát próbáljunk megegyezni a megrendelőnkkel! Mindenkinek egyszerűbb, ha  önként kifizeti a költségeinket. Ha nem sikerül, akkor több út állhat előttünk.

Ügyvéd, közjegyző, bíróság – csak győzzük kiválasztani

Küldethetünk neki ügyvédi fizetési felszólítást. Sok esetben ez eléggé elrettentő ahhoz, hogy be tudjuk hajtani a pénzünket.

Ha ez kevésnek bizonyul, a következő lépcsőfok a fizetési meghagyásos eljárás. Ezt vállalkozások csak elektronikusan adhatják be, ezért szükségünk lesz cégjogászra, ügyvédre is (nekik van ugyanis csak minősített elektronikus aláírásuk, ami kell az elektronikus eljáráshoz). A közjegyző ilyenkor fizetési meghagyást bocsát ki megbízónk címére. Ha az átvételtől számított 15 napon belül nem vitatja a követelésünket, vagy nem veszi át a levelet, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajtható. Nekünk ez a legjobb, mert olyan, mintha lenne egy jogerős bírósági ítélet a kezünkben. Ha kérjük, a közjegyző elrendeli a végrehajtást. Ezzel akár néhány héten belül a pénzünkhöz juthatunk.

Viszont ha a megbízónk átveszi a levelet és ellentmondással él, akkor ügyünk perré alakul és a polgári bíróságon folytatódik. Már ha úgy döntünk, hogy nem nyeljük le a békát, és tovább visszük a dolgot.  

Ha nem akarunk polgári bíróságra menni, akkor felszámolási eljárást is indíthatunk. Erre kis összegű adósságnál nincs lehetőségünk, mert legalább 200 ezer forintos tartozásra van szükség. Magának a felszámolásnak az a célja, hogy a megbízónkat megszüntessék, mi pedig a pénzünkhöz juthassunk. Szerződés nélkül itt sem nagyon rúghatunk labdába, emellett szintén kötelező a jogi képviselet. Fontos, hogy a megbízónk a tartozás lejártát követő 20 napon belül ne fizessen, és az eljárás megindítása előtt írásos fizetési felszólítást is kell küldenünk neki (tértivevénnyel). Ha nem történik semmi, akkor mehetünk a bíróságra, ahol eldöntik, hogy valóban meg kell-e szüntetni a céget és megkaphatjuk-e a pénzünket. Ez egy meglehetősen hosszú, bonyolult eljárás és bizonytalan, mint a kutya vacsorája. Vagy lesz eredménye, vagy nem. A felszámoláskor ugyanis nagyon sok tartozás megelőzheti a miénket. De a legtöbb nem fizető megbízónknak azért elég ijesztő egy felszámolásról szóló levelet kibontani, és ez jobb belátásra bírhatja.

Kis Zsuzsanna