Újabb magyarázatokat adott ki az Európai Bizottság a mobilitási csomaghoz. A kérdések a kötelező hazatéréssel, a hétvégi pihenők eltöltésével és a több fős személyzettel kapcsolatosak.
Nyáron adta ki a mobilitási csomaghoz fűzött első magyarázatait az Európai Bizottság. Bár a változások viszonylag egyszerűek voltak, a jogszabályok pontos alkalmazásához az kell, hogy mindenki ugyanúgy értse az előírásokat. Ezért igyekeznek egy-egy kérdéskört megvilágítani, kitérve részletesen az új szabályok alkalmazásának a kérdéseire. Az első magyarázat csomagról januárban számoltunk be. Most megjelent a második összefoglaló.
Hazatérési kötelezettség 8. cikk (8a) bekezdés
Hol van a sofőr tartózkodási helye?
A kötelező hazatéréssel kapcsolatban az okoz gondot, hogy mit értsünk a rendelet által használt fogalmak alatt. A „tartózkodási hely“, a vállalkozás „működési központja“ és a „járművezető szokásos tartózkodási helye“ kifejezéseket igyekeztek pontosítani. Az 561-es rendeletnek a megjelölt bekezdése ugyanis azt írja elő, hogy a sofőrnek
- vagy a vállalkozásnak abba a működési központjába kell visszatérne, ami a szokásos állomáshelye,
- vagy a járművezető tartózkodási helyére.
A magyarázat szerint tartózkodási hely alatt azt a helyet kell értenünk, ahol az illető életvitelszerűen lakik, ahol egy naptári éven belül legalább 185 napot eltölt személyes és a foglalkozásával összefüggő kötelékei miatt. Ha viszont ez két különböző hely, akkor választani kell közöttük, és a családi kötelékek javára kell dönteni. Például valakinek Magyarországon van a családja, de Ausztriában dolgozik, és egy bérelt lakásban tölti a hétköznapjait. Ilyen esetben neki mégis Magyarországot kell tartózkodási helyének tekinteni, mert családi kapcsolatai ide kötik.
A működési központ fogalmát sem határozzák meg az uniós jogszabályok. A magyarázat szerint azt a helyet tekintsük ilyen központnak, ahol a járművezetőnek a szokásos állomáshelye található, ahol a munkáját megszervezik, ahol a heti pihenőideje szokásosan megkezdődik és ahová rendszeresen visszatér. Ha a vállalkozás különböző tagállamokban rendelkezik székhellyel, akkor a járművezetőnek a szokásos állomáshelye szerinti működési központba kell visszatérnie.
Meddig tároljuk a hazatérést igazoló iratokat?
Az 561-es rendelet szerint a vállalkozásnak dokumentálnia kell, hogy miként tesz eleget a sofőr hazatérési kötelezettségnek, és a dokumentációt a telephelyén kell őriznie. Határidőt azonban nem ír elő a rendelet.
A magyarázat szerint legalább 2 évig kell megtartani ezt a dokumentációt. Ezt a válaszadók arra alapozzák, hogy a 2002/15/EK irányelv alapján ennyi ideig kell tárolni a munkaidővel kapcsolatos nyilvántartásokat, s a hazatérési dokumentáció ennek a része kell, hogy legyen. A hazatérési kötelezettséget a vállalkozások telephelyén 2022. február 2-től ellenőrizhetik, így ennek a nyilvántartásnak is rendelkezésre kell majd állnia.
Másik tagállamból bérelt járművek
A hazatérési kötelezettséget akkor is alkalmazni kell, ha a sofőr egy másik tagállamban bérelt járművel dolgozik. A hazatérési kötelezettség ugyanis független attól, hogy birtokoljuk vagy béreljük a járműveket.
Nemzetközi sofőrök 45 óránál hosszabb pihenője
Fő szabály szerint, ha a nemzetközi járművezető két egymást követő héten csökkentett heti pihenőidőt tartott, akkor a hazatérést úgy kell megszervezni, hogy itthon töltse a 45 órás pihenőjét. Ráadásul ezt a 45 órát ki is kell egészítenie a csökkentett heti pihenők kompenzációjával. Ezt bizony gyakorlatilag dupla pihenőként kell értelmezni.
Például sofőrünk az első héten 24, a másodikon 25 órát pihen. Az első hétről tehát hiányzik még 21, a másodikról 20 óra a rendszeres pihenőhöz. A visszapótlást úgy kell megtervezni, hogy a harmadik héten előbb a hiányzó órákat pótolja a sofőr, majd ezt követően töltse le a rendszeres pihenő 45 óráját. Azaz úgy kell hazaérkeznie, hogy lehetősége legyen a 21+20+45, azaz összesen 86 óra pihenésre.
Csökkentett heti és napi pihenők 8.cikk (6) és (6b) bekezdés
Tartsak napi pihenőt a heti pihenő visszapótlása előtt?
A kérdés kapcsolódik a nemzetközi sofőrök 45 órás pihenőjével kapcsolatos problémához. A sofőr két csökkentett heti pihenő után hazatér majd letölti a két kompenzációt és a teljes 45-ös pihenőt (példánkban ez 21+20+45 óra volt). Kérdésként a sofőrökben az merült fel, hogy a kompenzáció előtt kell-e tartani még egy 9 vagy 11 órás napi pihenőt is?
A válasz szerint minden napi pihenőt kiterjeszthetünk rendszeres vagy csökkentett heti pihenővé is. Bár a rendelet nem említi pontosan ezt a lehetőséget, de a kiterjesztés a kompenzációként tartott pihenőre is érvényes. Tehát a csökkentés visszapótlása előtt nem kell külön egy napi pihenőt is tartani.
Fülkében pihenés tilalma 8.cikk (8) bekezdés
Önálló vállalkozóként pihenhetek a fülkében?
Felmerült az az értelmezés, hogy a fülkében töltött pihenő tilalma csak az alkalmazottként dolgozó sofőrökre vonatkozik, hiszen a szállás biztosításának követelményét a munkáltató kötelezettségeként írják le. A vállalkozónak pedig nincs munkáltatója – szólnak az érvek. Csakhogy az 561-es rendelet nem csak az alkalmazottakra érvényes, hanem valamennyi járművezetőre alkalmazni kell, a működés formájától függetlenül. A vállalkozókra valóban nem tudunk minden egyes előírást értelmezni – például a hazatérési követelmény is csak a munkáltató és az alkalmazott közötti viszonyban értelmezhető. A pihenésre vonatkozó előírás azonban betartható akkor is, ha a sofőr vállalkozóként ül a fülkében. Csak ebben az esetben a hétvégi szállás költségeit ő maga viseli, nem pedig a munkáltatója.
Járműben töltött pihenők 8.cikk
A napi vagy csökkentett heti pihenőt tölthetjük a fülkében?
Az előírás szerint sem a 45 órás pihenő, sem pedig a csökkentett pihenő kompenzációjaként tartott pihenők nem tarthatók a járműben. A kérdés az, hogy a napi és a csökkentett heti pihenő viszont továbbra is szabadon eltölthető így?
A válaszban megerősítik, hogy az előírás ezzel kapcsolatban nem változott. Az elv azonban az, hogy csakis akkor alhat a sofőr a fülkében, ha az megfelelő alvási helyiséggel rendelkezik. Hálófülke nélküli autóban a napi pihenőt sem lehet eltölteni.
A vezetési idő túllépése 12. cikk
Szabályos a túlvezetéssel belecsúszni a heti pihenőbe?
A túlvezetés lehetőségét örömmel fogadták a járművezetők. Ám abban már nem egységes az érintettek véleménye, hogy pontosan milyen körülmények között is élhetünk a túlvezetés lehetőségeivel.
Az intézkedésnek az a célja, hogy ne kényszerítsük a sofőröket arra, hogy a lejáró vezetési idejük miatt idegen helyen kelljen pihenniük, mikor legfeljebb 2 órányi útra vannak otthonról. Emiatt rendkívüli esetekben eltérhetnek a napi vagy a heti vezetési időre vonatkozó előírásoktól. Arra viszont felhívják a figyelmet, hogy ez az engedmény nem tesz lehetővé eltérést egy másik szabálytól, a 8. cikk (6) bekezdésétől. Itt a második bekezdés kimondja, hogy a heti pihenőt legkésőbb az előző heti pihenő végétől számított 6×24 óra végéig meg kell kezdenie a sofőrnek.
A járművezető például hétfő reggel 8-kor indul, akkor fejezi be a heti pihenőjét. A 6×24-es szabály alapján legkésőbb vasárnap reggel 8-kor kell a következő heti pihenőjének elkezdődnie. Végigdolgozza a hetet, s szombaton már hazafelé tartana. Egy helyen azonban megvárakoztatják, elcsúszik egy rakodása, így csak szombat éjjel 10 körül tud elindulni hazafelé üresen. Hiába akarná kihasználni a plusz 2 órás lehetőséget, már nem tudja. Másnap reggel 8-kor mindenképpen el kell kezdenie a heti pihenőjét.
És a 30 perces pihenőt kompenzáljam?
Ugyancsak értelmezésre szorult az a szabály, mely szerint az 1 vagy 2 órás túlvezetés idejét kompenzálni kell. A 12. cikk szerint 2 órával is túlléphetjük a hazatérés érdekében a napi vagy heti vezetési időt, ha a vezetés előtt tartottunk egy 30 perces pihenőt. A kérdés, hogy ezt a 30 percet is kompenzálni kell-e majd? Természetesen nem – így szól a válasz –, csak azt az időt kell majd hozzátenni a pihenőhöz, amit vezetéssel töltöttünk pluszban.
Több fős személyzet 7. cikk
Hogyan rögzítsem a 45 perces pihenőt négykezesben?
A rendelet 7. cikke szerint több fős személyzetnél az éppen nem vezető sofőr idejéből az első 45 perc pihenőnek tekinthető. Kérdés azonban, hogy ezt hogyan lehet dokumentálni, hiszen a menetíró ilyen esetben készenléti időt jegyez a nem vezető sofőr számára. A válasz itt nem igazán kielégítő, ugyanis ezt sehogyan sem lehet dokumentálni. Az anyag összeállítói szerint a jelenleg forgalomban lévő tachográfok egyike sem alkalmas ennek a jelölésére. Éppen ezért több fős személyzet esetén az ilyen készenléti idő első 45 percét automatikusan, minden külön jelzés nélkül is szünetnek tekintik.
A négykezessel kapcsolatban felmerült az a kérdés is, hogy itt is meg lehet-e osztani a 45 perces szünetet egy 15 és egy 30 perces egységre? A válasz szerint akadálya nincs, bár nem sok értelme van ilyen rövid idő után ismét cserélni.
A be- és kirakodás jelzése a menetírón 165/2014/EU rendelet 8. cikk
A lerakás helyét még nem rögzítjük
Van egy új kötelezettség az említett rendeletben, ami a második generációs intelligens tachográfokra vonatkozik. A helymeghatározó eszközzel felszerelt menetíróknak a határátlépések idejéhez hasonlóan rögzíteniük kell azt is, amikor a jármű be- és kirakodás alatt van. Ezt a sofőrnek kell majd rögzíteni – a készülék menüjében kell majd a rakodást beállítania, amihez a gép hozzárendeli a GPS koordinátát.
Az EU mostani magyarázata szerint viszont a rendelet egyelőre még nem kötelezi a járművezetőket ezeknek a műveleteknek a rögzítésére. Ezt majd csak 2 évvel az új típusú intelligens tachográfok bevezetése után fogják alkalmazni, akkor is elsőként csak az újonnan forgalomba helyezett autóknál. Nagyon messze vagyunk tehát még attól, hogy ezt a kötelezettséget általánosan alkalmazni kellene.
Az EU magyarázó dokumentuma az alábbi címen olvasható magyarul:
Nagy Csaba
