Átalakul a bíróságok rendszere március végétől. Megszűnnek a külön munkaügyi és közigazgatási bíróságok, feladataikat a területi törvényszékek veszik át. A munkaügyi perek esetében ez azt jelenti, hogy a korábbinál kisebb eséllyel léphetnek fel a munkavállalók a munkaadói jogsértésekkel szemben. A felmondásokkal, munkaügyi vitákkal kapcsolatos pereket ezek után nem a területet jól ismerő, tapasztalt bírák tárgyalják majd, hanem azok, akiket a törvényszék elnöke kijelöl erre a feladatra.

Március 31-én a kormány megszünteti az eddigi közigazgatási és munkaügyi bíróságokat. A közigazgatási bíróságok egy önálló szervezetbe kerülnek. A külön munkaügyi bíróságok végleg megszűnnek, beolvadnak a területileg illetékes törvényszékekbe, külön munkaügyi kollégiumként, de nem önálló intézményként. Az országban 8 ilyen önálló munkaügyi kollégium van, mindegyik az ugyanazon a településen működő törvényszékhez kerül át. A másodfokú döntések az ítélőtáblákhoz kerülnek. Így egységes utat járnak be a bírósági ügyek:

• járásbíróságok,
• törvényszékek (ide kerülnek a munkaügyi perek),
• ítélőtáblák,
• Kúria.

Látszólag ez a változás csak átszervezést, átnevezést jelent, hiszen ugyanabban a városban, ugyanabban az épületben zajlik tovább az ítélkezés. Csakhogy a háttérben nagyon sok dolog megváltozik.

Április elsejétől a büntetőügyek és a polgári ügyek mellett már a munkaügyek is a törvényszékekhez tartoznak majd. A törvényszék elnöke dönthet arról, hogy a bírák közül kik kerülnek a munkaügyi kollégiumba, azaz kik foglalkozhatnak a jövőben a munkaügyi kérdésekkel. Nincs garancia arra, hogy ahhoz a bíróhoz kerül egy-egy munkaügyi kérdés, aki eddig is ezzel a területtel foglalkozott.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint az átalakítás hátrányosan érinti a munkavállalókat. Elbátortalanítja őket, s még nehezebben döntenek úgy, hogy bírósági úton szereznek majd érvényt jogaiknak a munkaadókkal szemben. A szakszervezet szerint a korábbi intézkedések is már azzal a következménnyel járnak, hogy az emberek egyre ritkábban mernek a munkaügyi bírósághoz fordulni. Szerintük ez a munkavállalói jogok érvényesítésének a visszaszorítása. Mintha csak azt akarnák elérni, hogy az embereknek se kedvük, se bátorságuk ne legyen bíróság elé vinni a munkahelyi vitákat – nyilatkozta erről korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László.

A polgári, munkaügyi perek ma keresetlevéllel indulnak, amit a felperes nyújt be a bíróságra az alperessel szemben. A jogi képviselő, azaz ügyvéd nélkül eljáró fél csak az erre megadott nyomtatványon nyújthatja be ezt a keresetlevelet. Azonban ennek a kitöltése annyira bonyolult, hogy a jogban járatlan emberek ügyvéd nélkül nem tudnak vele megbirkózni (ez a nyomtatvány korábban 25 oldalas volt, 2019-ben 8 oldalasra rövidítették). Márpedig az ügyvéd megbízása akkora anyagi terhet jelent, ami sokakat elriaszt a pereskedéstől.

Mire vonatkoznak a munkaügyi perek?

Munkaügyi pert 2018 óta kizárólag a munkaviszonyból eredő, valamilyen munkaügyi igény érvényesítése érdekében lehet indítani. Ilyenek lehetnek például

– a munkabérrel vagy valamilyen más juttatással kapcsolatos igények,

– a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek (például a felmondás jogellenességének megállapítása),

– a munkáltatóval vagy a munkavállalóval kapcsolatos kártérítési ügyek,

– kollektív szerződéssel kapcsolatos perek stb.

A munkaügyi pert, mint minden polgári pert, kötelező keresetlevéllel indítani. Munkaügyi perben nem kötelező a jogi képviselő, azaz a pert indító fél ügyvéd nélkül is beadhatja a keresetét. Ebben az esetben kötelező használnia az előre megadott formanyomtatványt. Azon semmit nem lehet módosítani, átírni vagy törölni. A kitöltéshez a bíróság ügyfélfogadási időben segítséget nyújt.

Nagy Csaba