Törvénybe foglalta az Országgyűlés, hogy a Magyarország határát átlépő, 20 tonna össztömeg feletti külföldi tehergépkocsik csak autópályán, autóúton vagy a tranzitként kijelölt útvonalon közlekedhetnek. Ez a szabály mindaddig érvényes rájuk, míg el nem hagyják az ország területét. Változik viszont a hazai teherforgalom szabályozása is, könnyebb lesz betartani a mellékutakról kitiltó rendeletet.
Korábbi számunkban már hivatkoztunk arra, hogy mi indokolhatta a fuvarozók úthasználati szokásai elleni szigorú fellépést. Részben az M1 felújítása hozta felszínre a problémát. A kormány vélekedése szerint egyre több fuvarozó használja afféle menekülőútként a kétszámjegyű vagy alacsonyabb rendű utakat az autópályák helyett, hogy így kerüljék el a torlódásokat. Ezt nem akarják megengedni. Nemcsak az M1 mentén, hanem országosan is egy ideje már korlátozni próbálják a nehéz tehergépkocsik közlekedését az alacsonyabb rendű utakon. Az autópályák mentén egyre több a lehajtókra kihelyezett, jellemzően 20 tonnás súlykorlátozás, hogy a nagyobb szerelvények ne hagyhassák el a gyorsforgalmi utakat. Most pedig egyéb adminisztratív intézkedéseket is láthatunk, melyeknek szintén az a célja, hogy az autópályán tartsák a kamionokat.
Ám az intézkedésnek súlyos következményei vannak. A súlykorlátok sok irányon brutálisan megnövelik az út hosszát és a menetidőt. Mindez pedig nehezen indokolható környezetvédelmi érvekkel vagy a lakosság védelmével. Ezen a helyzeten enyhít valamelyest az, hogy puhítanak azon a KRESZ-szabályon, ami sokszor indokolatlan kerülőutakra kényszeríti a hazai fuvarozókat.
Megyén belül és a szomszédos megyékbe használhatók a mellékutak
A KRESZ szerint a nehéz tehergépkocsik autópályán, autóúton vagy főútvonalon közlekedhetnek. Ettől eltérő utakra csak a legszükségesebb távolságban és csak akkor térhetünk le, ha ez a telephely megközelítése vagy áruszállítás miatt válik szükségessé. Ez a korlátozás az elmúlt években sok vitát okozott. Különösen akkor vált fájóvá a szabály betartása, ha a korábban például 20 kilométeres útvonalat akár a kétszeresére hosszabbította ez a rendelkezés. Nehéz megérteni, miért szolgálja a környezet védelmét, ha kétszer akkora távolságot kell megtenni egy szállítás miatt, ha egyszer rendelkezésre állna egy jóval rövidebb útvonal is.
A szabály ugyan megmaradt, de értelmesebbé tették, enyhítették. Az új előírás szerint a belföldi közlekedőknek is az autópályát, autóutat vagy főutat kell használniuk. Ez alól azonban kivétel, ha a szállítás úticélja a kiindulási hellyel azonos vagy azzal szomszédos megye. Így, hogy a szomszédos megye is mellékutakon megközelíthető lesz, gyakorlatilag a helyközi, regionális szállítást teljesen sikerül kivonni a nehezen betartható korlátozás alól.
Külföldieknek kötelező a tranzitútvonal
A külföldi kamionokat viszont kötelezően az autópályán tartják. Egy törvénymódosítás alapján a Magyarországra belépő, 20 tonna össztömeg feletti járművek a kilépésig csak a tranzitként kijelölt útvonalon haladhatnak, vagy autópályán, autóúton. Alacsonyabb rendű, nem kijelölt útszakaszt csak akkor használhatnak, ha az a fuvarokmányban rögzített felrakó, lerakó vagy saját telephely megközelítéséhez szükséges. Ilyen esetben is csak az elengedhetetlenül szükséges távolságban használhatják ezeket az útszakaszokat.
Ha a járművezető pihenőre tér le, akkor sem hagyhatja el a tranzitút parkolóhelyét. Csak olyan pihenőt választhat, aminek a megközelítéséhez lakott területen átvezető közutat nem kell igénybe vennie.
Ha valódi tranzitról van szó, azaz nincs itthon fel- vagy lerakó, akkor pedig csak a tranzitúthálózat használható (itt már nincs választható gyorsforgalmi út sem). Ezt a KRESZ módosítása is tartalmazza, ami szerint a 20 tonna feletti külföldi tehergépkocsik csak a tranzitutakat használhatják, ha nincs magyarországi célállomásuk.
Mik azok a tranzitútvonalak?
Joggal vonja fel a szemöldökét erre a kifejezésre az utakat járó sofőr, mert hivatalosan ezzel a kifejezéssel eddig nem találkoztunk. Egy rendelet határozza meg, hogy melyik szakaszok lesznek a tranzitutak.
Eszerint a tranzitutak a Magyarországon áthaladó, a nemzetközi közlekedési folyósokhoz tartozó útvonalak. Nemcsak gyorsforgalmi utak tartoznak ide, hanem főutak is, sőt, egyes szakaszok lakott területeken vezetnek keresztül.
A tranzitút-hálózat alaphálózatból és kiegészítő hálózatból áll. Az alaphálózat az országos úthálózat része, mint a főutak, gyorsforgalmi utak. Ezeket T betűvel és egy hozzá kapcsolódó számmal fogják kitáblázni. A T-86 például a Csorna-Szombathely-Körmend útvonalat jelöli, ami tartalmaz gyorsforgalmi szakaszt (M86), valamint a 86-os úton főúti és lakott területi szakaszokat is.
A kiegészítő hálózat főleg jelentős csomópontokhoz, logisztikai területekhez vezető utakból áll: ilyen például a repülőtérre vezető út, a csepeli szabadkikötőhöz vezető útvonal, vagy egyes határállomásokat megközelítő utak. Az ilyen kiegészítő utak jelzése a TI betűk, valamint annak a területnek a jelzése, amit megközelíthetünk ezen az úton. A csepeli kikötőhöz vezető tranzitút például TI-CSEPEL néven lesz kitáblázva. Összesen 54 tranzitút és 12 kiegészítő útvonal szerepel majd a rendeletben.
A külföldről belépőkre vonatkozó új szabályt a közlekedési törvény módosítása tartalmazza. A vármegyén belüli és a szomszédos vármegyék mellékútjainak használatát a január 1-én életbe lépett KRESZ-módosítás teszi lehetővé.
Nagy Csaba
