A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

TSM, GKI továbbképzés utáni vizsga, kamionstop időablak,  piacvédelem. Címszavakban ezek azok a fontos ügyek, ahol az érdekvédelmi szervezetek régóta sürgetik a szabályok megváltoztatását. Nem sokkal a választások előtt úgy tűnt, hogy sikerült megegyezni a területet felügyelő tárcával, s akkor olyan híreket olvastunk, hogy heteken belül megszülethetnek az új jogszabályok. Mi történt azóta? Többek között erről kérdeztük Árvay Tivadart, aki június óta az MKFE főtitkára.

A GKI utánképzések utáni kötelező vizsgák eltörlését a visszautasítások ellenére sem akarták feladni. Hol tart most ez az ügy?

A GKI felújító képzést követő vizsga nem kötelező az EU szabályai szerint. Ezért is kértük a társszervezetekkel együtt a szaktárcától, hogy vezessék ki ezt a vizsgát. A számítógépes számonkérés eltörlése azonban nem egyszerű. Az EU-szabályok azonban előírják azt, hogy vizsga nélkül nem lehet tisztán, távoktatásos a képzés, hanem kötelező tantermi oktatást szervezni. A mai gépjárművezetői hiány mellett viszont óriási luxus lenne 5 napra beültetni a gépkocsivezetőket egy iskolapadba. Az EU rendeletet mégsem tudjuk felülbírálni, ezért most a minisztériummal együtt egy olyan rendszer kialakításán dolgozunk amely mindenkinek elfogadható lehet. Javaslatként az is felmerült, hogy párhuzamosan működne a két gyakorlat: az egyik a jelenlegi, számítógépes oktatást követő számítógépes vizsga, a másik pedig egy vizsga nélküli, de tantermi oktatást is magába foglaló felújító képzés. Reményeink szerint 2023-tól már az új rend szerint lehet a képzést végezni.

A kamionstopokban egyre gyakrabban nyílik időablak. Ám ezek eseti döntések, sokszor csak pénteken hirdetik ki a hosszú hétvége rendjét. Ebben számít változásra?

A kamionstop módosítása évek óta napirenden van. A legfontosabb változtatás az lenne, hogy minden tiltott 24 órán belül legyen egy 8 órás szabad időablak, este 22:00 és reggel 06:00 óra között. Az elmúlt időszakban ennek már az „éles tesztjei” is megvalósultak, hiszen idén 3 alkalommal hirdetett ki a tárca könnyítést. A javaslataink befogadása esetén ez állandósulna. 

A másik jelentősebb változás az lehetne, ha a hazagurulás a telephelyre, lerakóra nemcsak július és augusztus hónapban, hanem egész évben biztosított lenne a nemzetközi és a belföldi fuvarozásban is. Ezzel a magyar gépkocsivezetők munkakörülményein javítanánk, hiszen munkájuk befejezését követően hazatérhetnének a családjukhoz.

S végül azt is javaslatként fogalmaztuk meg, hogy az országos tisztifőorvos által kihirdetett hőségriadók esetén a közlekedési tilalom automatikusan, az illetékes miniszter külön rendelkezése nélkül is kerüljön feloldásra. Azon dolgozunk, hogy ezek a szabályok minél előbb, akár már ebben az évben élesedjenek.

Milyen esélyeket lát a TSM-mel kapcsolatos kifogások orvoslására? 

A TSM-rendszer hibái miatt az MKFE arra buzdította a tagvállalkozásokat, hogy a jogosulatlan bírságok ügyét vigyék bíróság elé. Ebben segítséget is nyújtottunk, egyrészt a TSM-rendszert elemző független szakértői tanulmány elkészíttetésével, másrészt finanszíroztuk a bírósági eljárásokhoz kirendelt szakértői munkákat is. A bírósági ügyek egy részéről elmondhatjuk, hogy azok a fuvarozók számára kedvező ítélettel zárultak. A TSM-rendszer azonban létezik, a működése a mi álláspontunk szerint továbbra sem megnyugtató. Jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy a mérések alapján objektív felelősségi alapon bírságokat szabjanak ki. A fonalat felvettük, már egyeztettünk ebben a kérdésben is a nemrég kinevezett közlekedéspolitikai államtitkárral, Vitézy Dáviddal. 

A Bireg programon egyesek szerint lehetne még javítani… 

A BiReghez mérhető hatékonyságú piacvédelmi intézkedés évtizedek óta nem volt a magyar fuvarpiacon. Ezt az Egyesület leköszönő elnökének, Ignácz József Péternek az irányításával vitte sikerre az MKFE. Valóban igaz, hogy a rendszer még nem 100 százalékos, és további fejlesztésekre van szükség a jogosulatlan tevékenység kiszűréséhez. Ugyanakkor az sem lehet cél, hogy kizárólag a virtuális térbe helyeződjenek át az ellenőrzések. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az ellenőrök létszáma tovább emelkedjen. A következő időszak célja az elektronikus engedélykibocsátás és a magyar engedélygazdálkodási stratégia felülvizsgálata lesz.

Kaibinger Tamás