A miniszterelnöki megbízottként is szereplő Wáberer György elfogadtatta a fuvarozók támogatásának tervét a kormányfővel. A megjelent kormányhatározat többségében őszig ad időt a minisztereknek a részletek kidolgozására. Wáberer terve szerint a magyar fuvarozókat támogatni kell, a külföldieket viszont jobban büntetni, hogy a tőlük beszedett bírságból lehessen kifizetni a hazai vállalkozások támogatását.
A miniszterelnök 16 pontba foglalva 25 különböző intézkedést fogadott el, ezeknek többnyire ősszel kell megvalósulniuk. A részleteket a kormánytagoknak kell kidolgozniuk, a javaslatok benyújtásának a határideje szeptember vége, október vége, néhány esetben jövő év január. Nézzük a legfontosabb intézkedéseket!
Fokozni kell a külföldi fuvarozók ellenőrzését és emelni a bírságtételeket. Elsősorban az engedély nélküli fuvarozást kell visszaszorítani, ennek érdekében a jogosultságokat kell alaposabban megvizsgálni. Ehhez személyzet, technika és pénz kell, aminek a fedezetét a magasabb bírságoknak kell majd biztosítaniuk. A határidő október vége.
Helyszíni bírságolás külföldieknek. Ehhez a közigazgatási eljárások szabályait kell módosítani. Lehetővé kell tenni, hogy rövidebbek legyenek a külföldiekkel szembeni eljárások, s hatékonyabban be tudják tőlük szedni a bírságpénzeket.
Sofőrhiány felszámolása. Ez már részben el is indult. A program fő eleme a C, D, E kategóriás jogosítványok és a GKI vizsga állami finanszírozása. Újdonsága a határozatnak, hogy az autóbusz-vezetői jogosítvány állami támogatásáról eddig nem volt szó, a D kategória csak a mostani határozatban tűnik fel elsőként. A határidő szeptember 30., tehát addig el kell indulnia a programnak. (Egyelőre csak jelentkezni lehet, de a jelentkezők sem kaptak még semmilyen visszajelzést sem.)
Korhatár leszállítása. Ez egyelőre csak egy óvatos terv: meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy vissza lehetne-e állítani a 18 éves korhatárt az árufuvarozóknál (2013 óta a teljes értékű C kategóriánál 21 év az alsó korhatár).
Költségtérítés összegének növelése. A konkrét összeget nem tudni, a javaslat csak azt tartalmazza, hogy emelni kell a kiküldetési költségtérítés összegét (ma napi 15 vagy 40 euró a felső határ). A nemzetgazdasági miniszter erre szeptember végéig kapott határidőt.
Felesleges vizsgák törlése. Egyelőre ennek is csak vizsgálni fogják a lehetőségét. A cél az, hogy egyszerűsítsék a képzési rendszert, és töröljék el a felesleges vizsgákat. Erre több időt kap a fejlesztési miniszter, jövő év január 31.-ig kell a terveket bemutatnia.
Sofőrimport. Úgy tűnik, a sofőrök állami képzése sem lesz elég a hiány fedezésére. A terv egyik pontja az EU-tagállamokból érkező munkavállalók foglalkoztatási feltételeinek az egyszerűsítése. Ez még könnyebbé teszi például a román sofőrök foglalkoztatását (mivel nem valószínű, hogy a régi uniós tagállamokból érkeznének hozzánk munkavállalók, az intézkedés így a román, bolgár, horvát gépkocsivezetők előtt nyitja az utat).
Még egy képzési javaslat, új szakmák bevezetése: a közúti szállítmányozói és a fuvarszervezői tevékenység végzésének a feltételeit kell a nemzeti fejlesztési miniszternek év végig kidolgoznia.
Piacvédelmi intézkedések. Ez a javaslat egyik leghomályosabb pontja. A külügyminiszter kapta a feladatot, hogy az uniós intézmények és tagállamok előtt képviselje határozottabban a magyar álláspontot. Valószínű, hogy a német minimálbérhez hasonló intézkedésekkel szembeni határozott állami fellépés a cél.
Ide tartozik e pont második fele is: a nemzetgazdasági miniszternek annak a lehetőségét kell megvizsgálnia, hogy az adómentesen elszámolható költségeket (pl. napidíjat) hogyan lehet beszámítani a más országok által elvárt minimálbér összegébe. Ennek megfelelően kell a magyar adóügyi szabályokat átalakítani október végéig.
Forgalomba helyezés műszaki vizsga nélkül. Ez egy jelentős könnyítés lesz, mely az újonnan forgalomba helyezett haszongépjárművekre vonatkozik majd. A javaslat másik fele, hogy ismerjék el a más EU-tagállamban szerzett érvényes műszaki vizsgát is, ha külföldről szerzik be használtan a teherautót.
Még egy javaslat a teherautókkal kapcsolatban: egyszerűsíteni kívánják a kötelező felszerelések listáját, hogy az legyen összhangban a más országokban érvényes előírásokkal.
Töröljék el az átírási illetéket. A járműpark korszerűsítésének érdekében született ez a javaslat. Ha megvalósul, akkor év végéig meg kell szüntetni az illetékfizetést teherautó vásárlása esetén.
Csökken a gépjárműadó. Év végig felül kell vizsgálni az adó jelenlegi mértékét és azt az Unió által megszabott legalacsonyabb szintre kell csökkenteni.
Növelni kell a kamionparkolók számát, fejleszteni a meglévők felszereltségét. Erre egyelőre intézkedési tervet kell készíteni jövő év nyaráig.
Eltörlik a felesleges munkajogi intézkedéseket. Ez is még csak ígéret: a terv szerint meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg kötelező munkajogi intézkedések közül melyek azok, melyek nem nagyon tarthatók be a fuvarozók számára. Ezeket meg kell szüntetni ebben az ágazatban.
Változik a KRESZ. A közlekedési szabályok módosításának két célja lesz. Az egyik, hogy a szabálysértő külföldi sofőröket is hatékonyan meg lehessen bírságolni, ugyanúgy, mint a belföldieket. A másik, hogy az autóbuszok emelt sebességű közlekedésére adott engedélyt ne a busz életkora, hanem műszaki állapota alapján adják ki. Ha egy busz külföldön megkapja az engedélyt az emelt sebességű közlekedésre, akkor azt a magyar szabályok is ismerjék el.
Még egy buszos intézkedés: növelni kell a turistabuszok utascseréjéhez a parkolók, megállók számát. Az ilyen megállók létesítéséhez egy pénzügyi támogatási rendszert (valószínűleg pályázatot) kell kidolgozni jövő nyárig.
Kitér a javaslat a személyszállítási piac 2017-es megnyitására is. Egyelőre intézkedés nincs ezen a területen, mindössze azt határozták el, hogy ki kell dolgozni a piacnyitással kapcsolatos kormányzati koncepciót, a pályáztatás feltételeit.
Nemzetközi kapcsolatok. Ez a döntés érinti legkevésbé a hazai fuvarozókat. A lényege, hogy a Kínába vezető kereskedelmi útvonal mentén fekvő országokkal kell közlekedési egyezményeket kötni, hogy a kereskedelmet fejleszteni lehessen. Fontosabb, a magyarokat is jobban érintő döntés, hogy Törökországgal is kölcsönös áfa-visszatérítési megállapodást akarnak kötni. Ez könnyítené a török-magyar kereskedelmet.
Útdíjrendszer felülvizsgálata. A legfontosabb konkrét szándék ezen a területen, hogy több fuvarozó számára tegyék lehetővé az útdíj utólagos megfizetését. Ehhez külső garanciavállaló szervezeteket kell bevonni. A határidő jövő év március vége.
Végül az utolsó javaslat egy városi logisztikai koncepció kidolgozása. Ennek az a célja, hogy csökkenjen a fuvarozás okozta környezetterhelés. A javaslat feltehetően a budapesti behajtásokat is érinteni fogja, de egyelőre csak a koncepciót kell elkészíteni jövő tavaszig.
Mi fog a tervekből megvalósulni?
A kormányhatározatot – és születése körülményeit – látva egyik szemünk nevet, de a másik kevésbé örül a leírtaknak. Először is: egy kormányhatározat még semmire sem kötelez. Az intézkedéscsomagban ekkor még túl sok a dolgok megvizsgálására, koncepciók kidolgozására vonatkozó utasítás. Egy kormányhatározat nem tartalmaz döntéseket, ezek csak ígéretek arra, hogy foglalkozni fognak a témával.
Ha egy kormányhatározat néhány jó döntést tartalmaz, akkor az ember talán mer abban reménykedni, hogy az meg is fog valósulni. De ez a 25 intézkedés most olyan, mintha eljött volna a fuvarozók karácsonya. Megbüntetjük a külföldieket, támogatjuk a hazaiakat, eltöröljük a felesleges papírmunkát, egyszerűsítünk, kedvezőbbé teszünk, olcsóbbá teszünk. Annyira kedvező minden, amit már nehéz elhinni.
Nehéz elhinni mindezt azért is, mert túl gyorsan jelent túl nagy fordulatot a közlekedési politikában. Évtizedek óta a közlekedéspolitika fő elvei közé tartozik, hogy a közúti szállítással szemben a kevésbé szennyező szállítási módokat – vasutat, vízi szállítást – kell támogatni. Ehhez képest most születik egy javaslatcsomag, mely mintha minden mással szemben újra a közúti áruszállítást óhajtaná vonzóbbá tenni a többivel szemben. Egyszerűbb és olcsóbb legyen a képesítés megszerzése, olcsóbb a járművek beszerzése, üzembe helyezése.
Az sem lehetetlen, csak furcsa, hogy mindezt ennyire gyorsan tető alá lehetett hozni. Olyan intézkedések születtek itt meg, melyeket a fuvarozók évek óta szerettek volna elérni. Wáberer Györgyöt egy hónapja nevezték ki miniszterelnöki megbízottnak, mikor ezek az intézkedések már elfogadásra készen a kormány előtt voltak.
Kinek lesz jó a Wábarer-csomag?
Nehéz attól is elvonatkoztatni, hogy kinek az érdekét is szolgálják a tervezett változások? Nem könnyű figyelmen kívül hagyni, hogy a Wáberer cég állítja üzembe a legnagyobb flottákat, így ők a legnagyobb nyertesei az új autók műszaki nélküli üzembe helyezésének, az átírási illeték eltörlésének. Ők foglalkoztatnak legnagyobb számban Romániából érkező gépkocsivezetőket, így ők a nyertesei a munkavállalás könnyítésének is. Wáberer alig egy hónapja jelezte egy interjúban, hogy a jövőben cégével szívesen részt vállalna a személyközlekedés átalakításában is – a mostani kormányhatározat pedig arra szólítja fel a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vele együttműködve dolgozza ki a személyszállítási piacnyitással kapcsolatos kormányzati koncepciót. Még az is előfordulhat, hogy az a Wáberer alakítja ki a pályáztatás feltételeit, aki maga is érdekelt lesz a személyszállítási pályázatokban.
Az intézkedés-csomag ugyanakkor nem ad megoldást a kisebb fuvarozók jelentős problémáira. A kisvállalkozók leginkább piacvédelmet vártak volna. Sokak szerint az építőipari és vagyonvédelmi kötelező rezsióradíjak mintájára a legnagyobb segítség a fuvardíjak kötelező legkisebb összegének a meghatározása lenne. Ehhez hasonlóról azonban nem esik szó az elfogadott javaslatok között.
