Számos kisteherautós vállalkozó problémája, hogy hogyan fog szakmai irányítót biztosítani a fuvaros engedély kiváltásához. Van, aki nem végzi el a tanfolyamot, hanem megfelelő jogosultsággal bíró ismerősét, barátját kéri fel a feladatra. Ám kérdés, hogy milyen felelősséget vesz a nyakába a külsős szakmai irányító. Ha valamit benéz, akkor vajon milyen felelősség terheli a cég felé?
A jog lehetőséget ad arra, hogy külsőst bízzunk meg, arra azonban nem könnyű választ találni, hogy milyen felelősséget vesz a nyakába a megbízott szakmai irányító.
—————————————————————————————————————————————————————-
Ki lehet szakmai irányító?
A szakmai vezető lehet a vállalkozás tagja, tulajdonosa vagy alkalmazottja, ezek híján pedig megbízható külsős szakember is. Ez utóbbi esetben feltétel, hogy a szakmai irányító legfeljebb két vállalkozásnál működhet, s legfeljebb 50 autó tartozhat alá. Ha két cégnél dolgozik, akkor ezeknek egy településen kell lenniük. A jogosultsághoz el kell végeznie egy tanfolyamot – ez maga a fuvarozói tanfolyam. Ebből vizsgát tesz, majd a jogosultságát 10 évente továbbképzéssel és újabb vizsgával újítja meg.
—————————————————————————————————————————————————————-
Irányítania kell, de a megvalósulást senki nem vizsgálja
Az elmúlt hónapokban sokszor összefoglaltuk már, hogy a szakmai irányítóval kapcsolatban milyen feltételeket kell teljesíteni. (Lásd: a keretben) Fontos szempont, hogy szakmai irányító az lehet, aki a vállalkozás fuvarozó tevékenységét ténylegesen és folyamatosan irányítja. Ha külsős, akkor is valódi kapcsolatban kell állnia a vállalkozással (ezt a 1071/2009. EU rendelet 4. cikk írja elő). Hiszen a vállalkozás működése csak akkor jogszerű, ha a szakmai irányító tényleges döntéseket hozhat a vállalkozás működésével kapcsolatban.
Hogy a szakmai irányító és a vállalkozás kapcsolata valóban eléri-e ezt a mélységet, azt semmilyen hatóság nem vizsgálja. Ha az irányító külsős, akkor például nem kell bemutatni a felek közötti megbízási szerződést, hogy a tényleges befolyásra vonatkozó pontok valóban benne vannak-e a szövegben. Vita esetén azonban ez a szerződés is bíróság elé kerülhet.
Példa
Egy vállalkozás megszegi a fuvarozási szerződését, s ezzel jelentős kárt okoz megbízójának. Paradicsomot kell szállítani, a sofőrnek viszont a fuvar teljesítése közben ki kell vennie a 45-ös pihenőjét, mert elszámolták magukat. Az áru nagy része a szállítás alatt elrohad. A megbízó kártérítési pert indít, a vállalkozásnak ki kell fizetnie a gondatlanság miatt keletkezett árukárt. A cég a saját szakmai irányítóját vonja felelősségre, s a kár megtérítését követeli tőle. Az illető hiába próbálja kivonni magát a felelősség alól azzal, hogy ő nem is vett részt a döntésekben, csak a nevét adta, hogy a cég megkaphassa a fuvarozói engedélyt. Az irányító tehát felelős az elkövetett szakmai hibákért, hiszen a jogszabály teszi ezt a felelősséget a vállára.
Azt se feledjük el persze, hogy ez a felelősség szinte soha nem lehet teljesen korlátlan. Ne gondoljuk azt, hogy egy szakmai hiba miatt tízmilliókra lehet perelni egy szakmai irányítót. Egy ilyen vita esetén minden körülményt figyelembe kell venni, különös tekintettel a vállalkozás és a szakmai irányító közötti szerződést. Tartalmaz-e károkozás esetén alkalmazandó pontokat? Rendelkezik-e fizetendő kártérítésről, kárfelelősségről? Egy szerződésben pontosan meghatározható, hogy károkozás esetén a szerződő fél mekkora összeggel terhelhető. Például előírhatja a szerződés, hogy amennyiben a vállalkozásnak a szakmai irányító hibájából kára keletkezik, akkor azért a kárért maximum 4 havi megbízási díjával tartozik felelősséggel. Fontos lehet egy ilyen kitétel a szerződésben, mert ez akadályozhatja meg, hogy valaki egy szakmai hiba miatt akár egész életére eladósodjon.
Ki felel a hibás döntéssel okozott kárért?
Az esetek nagy részében az okozott kárért maga a vállalkozás fizeti a kártérítést, vagy kapja a büntetést a szabálytalanságért. Olyan helyzet nem fordul elő, hogy például egy sofőr elkövet valami szabálytalanságot, amiért egy hatóság a szakmai irányítót bünteti meg. A bírságot a szabálytalanságot elkövető sofőr kapja, és a vállalkozás, ha a munkaadó felelőssége is megállapítható. Ha a sofőr nem tartja be az előírt pihenőidőket, akkor elsőként őt bírságolják meg, majd előveszik a vállalkozást is, hogy a járművezető megkapta-e a szükséges képzéseket és ellenőrizték-e a munkáját. Ha a vállalkozásnál hiányosságot találnak, akkor a cég is büntetést kap.
Ilyen esetben maga a vállalkozás vagy annak tulajdonosa léphet fel a munkáját rosszul végző, vagy csak névleg jelen lévő szakmai irányítóval szemben. Ez olyan, mint bármilyen más szerződéses kapcsolat: egy hibásan dolgozó könyvelővel szemben is követelhet kártérítést egy vállalkozó, ha a hanyagsága kárt okozott.
Amikor a szakmai irányító is közvetlenül felel…
Van azonban néhány olyan helyzet, amikor a szakmai irányító személyesen is kénytelen a hibás döntések következményét viselni. A szakmai irányító egyes kiemelt esetekben elveszíti a jogosultságát. Ez azt jelenti, hogy nem tölthet be szakmai irányítói tisztséget. Erre a következő esetekben kerülhet sor:
– ha korábban egy vállalkozás fizetésképtelenségéért a szakmai irányító felelősséget a bíróság jogerősen megállapította, vagy
– szakmai irányító, esetleg vezető volt korábban olyan vállalkozásnál, amelynek a fuvarozói engedélyét a közlekedési hatóság valamilyen szabálytalanság miatt visszavonta (261/2011. kormányrendelet, 9.§).
A megbízott szakmai irányító felelőssége tehát nem olyan közvetlen, mintha cégvezetőnek kérnék fel. Nem válik automatikusan a cég képviselőjévé, valószínűleg nem lesz aláírási joga sem a társaságnál, és nem tartozik a vezető tisztségviselők közé sem. Egy fuvarozó vállalkozás szakmai irányítójának azonban van némi személyes felelőssége is a vállalkozás működésével, a működés jogszerűségével kapcsolatban. Ezt soha ne tévesszük szem elől, ha megkérünk valakit, hogy névleg vállalja el ezt a szerepet, vagy bennünket kér meg valaki hasonló szerepvállalásra.
Nagy Csaba