Miért nem fogadja el a biztosító a szakműhely árajánlatát?

Vétlen félként az gondolnánk, nem járhatunk túl rosszul a kárrendezés során. A vétkes sofőr biztosítója majd kifizeti a kárunk, mi meg idővel elfelejtjük azt a kis kellemetlenséget, amit a baleset okozott. Ám ez nem mindig van így. Belefuthatunk olyan helyzetbe, hogy a biztosító ajánlata közel sem fedezi a tényleges javítási díjat.

Kollégánk, hogy elkerülje a frontális ütközést egy vele szemben szabálytalanul közlekedő kisteherautóval, kénytelen volt az árokba hajtani. A balesetben megsérült a felépítmény, de a biztosító olyan keveset akart érte fizetni, hogy kollégánk egy szakszervizhez fordult árajánlatért. A reálisnak tűnő javítási díjra viszont azt válaszolta a biztosító, hogy vagy elfogadják az általuk felajánlott összeget, vagy totálkárosnak minősítik az autót, és akkor még kevesebbet fizetnek. Mivel a kamionnak csak a felépítménye sérült meg, totálkár teljesen alaptalannak tűnt. Kollégánk végül nem látván más utat, engedett a fenyegetésnek, s belement az egyezségbe. Ám továbbra sem érti: miért nem fogadja el a biztosító egy szakműhely reális javítási árajánlatát?


Mit kell tudni a totálkárról?

Van műszaki és gazdasági totálkár. Utóbbiról akkor beszélünk, ha az autó gazdaságosan már nem javítható meg: azaz a javítás költsége meghaladja a jármű káridőpontban fennálló értékét. A biztosító a totálkárt a kárfelvételi jegyzőkönyvvel és a benne található számításával bizonyítja.

Totálkárra a biztosító a kárkori érték és a roncsérték közötti különbséget fizeti meg. A roncs értékét az ún. roncsbörzéken lehet megtudakolni, a káreset előtti értéket pedig a biztosító saját vagy megbízott kárszakértője állapítja meg. A térítés után a totálkáros autó a tulajdonos birtokában marad.


A gond általában az avultatás

A kártérítési összeg megállapításakor a hazai biztosítók figyelembe veszik a sérült jármű korát, s avultatják az autót, azaz figyelembe veszik az idő múlása miatti értékcsökkenést. Ennek pedig nemcsak a totálkárnál van jelentősége, hanem a javításnál is. Az elv az, hogy a tulaj túl jól járna azzal, ha a mondjuk 5 éves alkatrészek helyére a javítás során újak kerülnének. Ez pedig “káron szerzés” lenne, amit tilt a jog.

Az eredeti állapot tehát e szemlélet szerint úgy állítható vissza, ha a biztosító nem fizeti ki a beépített új alkatrészek teljes értékét, hanem csak a használt, példánkban 5 éves alkatrész árát, hiszen eredetileg is az volt az autóban. Ezen logika alapján amortizálják a javítási számla értékét, azaz a jármű életkorával arányosan csökkentik a beépített új alkatrész árát. Így a javítási költség a tényleges költségnél jóval alacsonyabbra jön ki. A kárt szenvedett tulaj ezzel persze rosszul jár, hiszen a különbséget neki kell megfizetni. Ami – tegyük hozzá – fel sem merült volna, ha nem törik össze az autóját. Ráadásul az autó értéke még akkor is csökkenhet, ha jobb állapotba kerül a javítás után, mint a baleset előtt volt, hiszen nehezebb eladni egy balesetes autót, mint egy sérülésmentest. Így a sérülés után megjavított autó értéke a javítás után nemhogy emelkedik, hanem inkább csökken. Ezért az avultatás alkalmazása sok esetben vitatható.

Mindemellett az, hogy a biztosító milyen avultatást határoz meg, elég önkényesnek tűnik, azt a kárszakértő fogja megadni. Nincs egy jogszabályban található avultatási táblázat, hogy x év után ennyi, y év után annyi az értékcsökkenés. De lehet, hogy nem is lenne értelme. Az általunk megkérdezett igazságügyi szakértők azt mondják, hogy az avultatási érték attól függ, hogy milyen állapotban volt a jármű a baleset előtt.

Az avultatási százalékot tehát a kárszakértő írja rá a jegyzőkönyvre. Mondjuk, ha a lökhárító sérül, amin már korábban is voltak karcolások, és a fényezése 70 ezer forintba kerül, akkor a biztosító ebből csak 63 ezret áll a korábbi sérülés miatt. Nem árt tudni, hogy az utángyártott, ill. bontóban beszerzett alkatrészeket nem lehet avultatni, és nem amortizálható a javítási díj sem.

Értékcsökkenési kártérítés – amit a biztosítók szeretnek elfelejteni

Pedzegettük már, hogy az is kár, hogy a törött autó kevesebbet ér, mint a balesetmentes. Nos a jó hír az, hogy ezt a kárt bizonyos esetekben meg lehet téríttetni, csak éppen a biztosítók ezt szeretik elfelejteni. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében a károkozó köteles megtéríteni a vétlen járműben bekövetkezett értékcsökkenést is. A törvény sajnos azt nem részletezi, hogy milyen feltételekkel igényelhetjük az értékcsökkenési kártérítést, így kénytelenek vagyunk elfogadni a biztosítók és az igazságszolgáltatás gyakorlatát. Eszerint értékcsökkenési kártérítés az 5-6 éves kort meg nem haladó járműre kérhető, ha a baleset előtt nem volt rajta sérülés vagy csak kismértékű.

Az értékcsökkenési kártérítésre a biztosítók nem hogy nem szokták felhívni a károsult figyelmét, de általában nem is adják könnyen. A biztosítók elvárják, hogy az ügyfél egy külön nyomtatványon kérje ennek beszámítását. Ma már a legtöbb helyen elektronikus kárfelvételi jegyzőkönyvet alkalmaznak, amibe be kell írni, hogy az értékcsökkenésre is igényt tartunk. Értékcsökkenés igénylésekor a biztosítók hitelesített szakértői véleményt kérnek a kár megállapításról. A szakértő díja 50-100 ezer forint körül van, az igényelt kártérítési összegtől függően (utóbbi lehet akár milliós tétel is). De a szakértői vélemény költségét is megtéríttethetjük a károkozó biztosítójával. Az értékcsökkenési kártérítést a baleset napjától számított 5 éven belül kérhetjük.

TIPP: Ha nem értünk egyet az avultatás vagy az értékcsökkenés számításával, kérhetjük a kárfelvételi jegyzőkönyv módosítását.  

Hová fordulhatunk, ha nem fogadjuk el a biztosító döntését?

A biztosítókkal sokszor nem egyszerű zöld ágra vergődni. Vállalkozóként pedig nem védenek minket a fogyasztóvédelmi szabályok. A biztosítók felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank, amelynek keretein belül működik a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). Ide azonban jelenleg csak magánszemélyek fordulhatnak jogorvoslatért. Már kezdeményezték a pénzügyi fogyasztó fogalmának kiterjesztését egyes vállalkozásokra és jogi személyekre is, egyelőre azonban ez nem valósult meg. Vállalkozásként így csak bírósághoz fordulhatunk, ha a biztosító kárkifizetésével nem értünk egyet. Nem véletlen, hogy sok cég vállalja a kárrendezés ügyintézését.  Sok esetben érdemes hozzájuk fordulni, hogy kicsikarják a ténylegesen járó kártérítést, és levegyék a vállunkról a biztosítóval viaskodás nyűgét.

Kaibinger Tamás

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.

Ezek is érdekelhetik: