A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Tévhit, hogy ha 90 helyett csak 100-zal megyünk, akkor nem bírságolhatnak meg. A gyorshajtásra ugyanis kétféle szabály vonatkozik: az egyik alapján valóban csak 105 km/h-tól érkezik a bírságcsekk, de a másik szabály szerint akár 91 km/h-ás sebességért is büntethetnek. Mi a különbség a kettő között, és mi kell ahhoz, hogy a rendőrség igazoltnak lássa a gyorshajtást?

Közigazgatási bírság és helyszíni bírság 

A gyorshajtásra két különböző szabály vonatkozik. Az első maga a KRESZ, ami előírja a legnagyobb megengedett sebességet. Aki ezt túllépi, az szabálysértést követ el. Így ha 90 km/h helyett 91-gyel haladunk, akkor a rendőr jogosan állít meg és szab ki helyszíni bírságot a gyorshajtás miatt. A KRESZ-ben nincs tolerancia, az 1 km/h többlet is gyorshajtásnak minősül. Ez szabálysértés. A büntetéshez bizonyítékra van szükség. Ez maga a rendőr, aki mérőműszerrel érzékeli az esetet, és megállítja az autóst. Ha megállít és egyértelmű bizonyítéka, mérése van a gyorshajtásra, akkor helyszíni bírságot róhat ki ránk.

A legtöbb gyorshajtó lefülelése nem személyesen történik, hanem automata berendezések útján. A fixen telepített vagy rendőrautóba helyezett kamera észleli a gyorshajtást, és a rendszer szinte emberi kéz érintése nélkül kiszabja a büntetést és küldi a csekket. Erre a rendszerre külön jogszabályt alkottak. Egy úgynevezett közigazgatási eljárás vonatkozik rá, melynek megvannak a maga szabályai. Például hiába írja elő a KRESZ a 90 km/h sebességhatárt, a közigazgatási eljárásról szóló rendelet kimondja, hogy a megengedett sebesség +15 km/h lesz a bírság kiszabásának a határa. Pontosabban 100 km/h megengedett sebességig +15 km/h, 100 fölött pedig +20 km/h sebességnél kezdődik a büntetés. Tehát 50-nél 65, 90-nél 105, 100-nál 120 km/h a büntethetőség alsó határa.

A közigazgatási bírság nem az elkövető személyének szól, hanem a jármű üzembentartójának. Ez azzal a nem várt következménnyel is jár, hogy nem adnak a gyorshajtásért büntetőpontot. A büntetőpontok, hivatalosan közlekedési előéleti pontok a sofőr vezetési előzményeihez, szabálysértéseihez kapcsolódnak. Ha a hatóság nem foglalkozik azzal, hogy ki volt a sofőr, akkor nincs kinek kiosztani a pontokat sem.

Hány fotó kell a gyorshajtás igazolásához?

Nincs olyan szabály, ami előírná, hogy hány fotónak kell elkészülnie. Az első kép alapján is kiszabható a büntetés. A sebességmérés szabályait egy 2008-as miniszteri rendelet rögzíti. Ennek alapján az ellenőrző berendezésnek többek közt azt az elvárást kell teljesítenie, hogy legyen alkalmas a szabályszegések dokumentálására digitális állóképekkel vagy külön beállítás alapján az állóképekből álló felvételsorozattal.

Vitatható-e a fénykép alapján a gyorshajtás?

Ha a rendőrség által bemutatott fotó alapján úgy véljük, hogy nem követtük el a gyorshajtást, nem kell belenyugodnunk a büntetésbe. Kérjünk bizonyítási eljárást! Ennek során a rendőrségnek be kell mutatnia az eljárás teljes dokumentációját, például a települési naplót (ez tartalmazza, hogy hol készült a felvétel). Előfordulhat az is, hogy tévedés történt, valami megzavarta a műszert, és az tévesen mért. Ha ilyen gyanúnk van, akkor is a bizonyítási eljárással kell kezdeni, s akár szakértővel is megvizsgáltathatjuk a kapott dokumentumokat.

Megúszható-e a bírság, ha azt mondom, hogy nem én vezettem az autót?

Jó tíz évvel ezelőtt talán még ki lehetett bújni a bírság megfizetése alól arra való hivatkozással, hogy nem én vezettem az autót. A sofőr egy közeli hozzátartozó volt, akit nem akarok megnevezni – s hopp, már törlik is a szabálysértési ügyet a rendőrségen, hiszen bizonyíték hiányában nincs ki ellen lefolytatni az eljárást. Ma azonban már erősen felejtős ez a megoldás. Gyorshajtásért ma kétféleképp büntethetnek:

  • a kamerafelvétel alapján postán kapjuk a csekket, vagy
  • a sebességmérés alapján megállít a rendőr és helyben megbüntet.

Ha megállít a rendőr és helyszíni bírságot akar kiszabni, akkor egyértelmű, hogy ki a sofőr, nem lehet kibújni alóla. Postán viszont csak akkor érkezik csekk, ha átlépjük a közigazgatási bírság kiszabásához előírt sebességhatárt. Ebben az esetben teljesen mindegy, ki vezeti az autót. Beindul az automata ügyintézés. A közigazgatási bírságot nem a sofőr, hanem az autó üzembentartója ellen fogják kiszabni, függetlenül attól, hogy ki vezette a járművet. Olyan eset tehát nem lehetséges, hogy postán küldik ki a bírságcsekket, de alacsony mértékű gyorshajtásért, ami még nem tartozik a közigazgatási eljárás hatálya alá. Ha 90 helyett 95-tel haladunk, csak akkor büntetnek meg érte, ha a rendőr a helyszínen megállít.

Forrás: 18/2008 GKM rendelet

Nagy Csaba

Cikkünket teljes terjedelmében a Fuvarlevél 2020. novemberi számában olvashatják.