Ezer dolog miatt bírságolhatják a vállalkozást vagy a sofőrt. Szinte napi kérdésként merül fel: milyen esetben fizetünk mi és mikor a hibázó sofőr? Mennyire esik latba, hogy megfelelően oktattuk, képeztük-e őket? Vegyünk elő két megtörtént esetet: egy hibás rakományrögzítést és egy lejárt GKI-t!
Nem jó a rakományrögzítés
A történet eleje mindennapos: közúti ellenőrzés, nem megfelelő rakományrögzítés. Innentől viszont többféle „befejezés” is létezhet:
- olyan súlyos a hiba, ami miatt nem is engedik továbbhaladni az autót. Helyben pótolni kell a hiányosságokat, majd jön a bírság: 300 ezer testvériesen megosztva a cég és a sofőr között
- annyira nincs nagy gond, kicsi korrekció a rögzítésben, majd csak nekünk jön a sárga csekk – hiszen mi vagyunk az üzembentartók
- meglepő módon nem jön fizetnivaló – helyette egy raklapnyi papírt, jegyzőkönyvet kérnek be pl. a sofőr megfelelő oktatásáról.
Melyik esetben milyenek az „esélyeink”?
Megosztott büntetés
Ezt a rendkívül súlyos szabályszegéseknél alkalmazzák. Ilyen esetekben a hatóságnak fix összegű bírságot kell kiszabni, nem elegendő csupán a figyelmeztetés, és nem mérlegelhetnek hogy ennyi vagy annyi legyen (156/2009. kormányrendelet 14. számú melléklet 6. sor).
Esetünkben hibázott az üzembentartó vállalkozás és a sofőr is. Első „kanyarban” mindig az üzembentartó felelős. Már csak azért is, mert a sok százezres bírságot egy cég hamarabb befizeti, könnyebben behajtható rajta, mint egy minimálbérre bejelentett dolgozón.
– A közúti közlekedésről szóló törvény szerint az üzembentartó felelős a járművek jogszerű használatáért, az üzem-, forgalombiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő műszaki állapotért. A KRESZ szabályai a járművezetőre és az üzembentartóra, míg a közlekedési törvény általánosságban az üzembentartóra telepíti a felelősséget, hogy a jármű megfeleljen a szabályoknak. Viszont a rögzítés a sofőr feladata, enélkül el sem indulhatott volna – magyarázta szakértőnk. Történetünkben tehát a kormányhivatal úgy ítélte meg, hogy a felelősség a cégé is és a sofőré is, emiatt a bírságot is megosztotta.
Csak az üzembentartót bírságolják
Egy szabályellenes rakományrögzítés miatt a kormányhivatal hozhat olyan döntést is, amelyben csak az üzembentartót bírságolja. Ilyenkor a cégnek egyedül kell kifizetni a fix büntetést. – Ha valóban megtörtént a szabályszegés, bizonyítható is pl. fényképekkel, akkor nem sok lehetőség marad. Persze lehetséges az ügyet jogi útra terelni, de ennek az eredménye kétséges – tette hozzá jogászunk.
Egy telephely-ellenőrzést is kaphatunk „ajándékba”
– Ha az ellenőrök közúti ellenőrzéskor valami hibát találnak, akkor eljárást indíthatnak a cég ellen. Ilyenkor mindent vizsgálhatnak, tehát bármilyen adatot, iratot bekérhetnek. Ezek közül az egyik a sofőrök megfelelő oktatása – magyarázta jogászunk. A sofőröket évente oktatni kell a rakományrögzítéstől kezdve a menetíró helyes használatán keresztül a fuvarlevél megfelelő kitöltésével bezárólag sok mindenre.
A sofőr hivatkozhat arra, hogy nem képezték ki megfelelően. Ennek ellenkezőjét mi úgy tudjuk bizonyítani, ha magát az oktatásokat szabályszerűen dokumentáljuk. Ez azt is jelenti, hogy nem elég egy gyors szóbeli eligazítás vagy egy telefonos iránymutatás. Mindig legyen a képzésről jelenléti ív – ezt nyilván a dolgozónak is alá kell írnia. Mindig gondoskodjunk arról is, hogy készüljön egy jegyzőkönyv, ami összefoglalja, hogy pontosan mi hangzott el, miről volt szó. Sok fuvarozó az oktatások végén tesztet is irat a sofőrökkel, ebben fel lehet mérni, hogy mennyire volt „hatásos” a képzés. Ezzel tehát alá tudjuk támasztani, hogy bizony mi alaposan kiképeztük a dolgozót. – Egyébként esetünkben valószínűleg pont azért kérték el az oktatással kapcsolatos iratokat, mert az ellenőrök a helyszínen nem tudták eldönteni, hogy megfelelően lett-e oktatva a sofőr. Mert ha igen, akkor – ahogyan azt az első történetben is láthattuk – megoszthatják a bírságot. Viszont nem véletlen, hogy a cégek zömét „rázza a hideg”, ha hasonló levelet kapnak. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy más szabálytalanságra bukkan a hatóság, ami miatt megbüntethetnek.
Lejárt GKI
Hasonló közúti ellenőrzésen járunk, viszont itt azonnal fennakad a sofőr. Nincs ugyanis érvényes GKI-ja. Beugrósként vettük vissza, amikor elment a cégtől, még minden papírja rendben volt. Persze repült a büntetés. No de ki a felelős? A sofőr tapasztalt, pontosan tudnia kellett, hogy GKI nélkül nem vezethet. Viszont nekünk kell arról gondoskodni, hogy megfelelő sofőröket „vessünk be”, és megkapják a feladatuk ellátásához szükséges oktatásokat. Vajon kinél landol ilyenkor a bírság?
Nehéz meghúzni a felelősség határát
Az, hogy a dolgozónk megfelel-e az előírásoknak, és ha nem, az kinek a felelőssége, egy olyan dilemma, ami még a jogászokat is megosztja. Gondoljunk csak bele egy nem megtörtént, de szemléletes példába: megműti a kórházban a sérvünket egy kék maszkos „valaki”, akiről később kiderül, hogy nem is orvos, és onnan vannak a műtéti ismeretei, hogy megnézett róla pár videót. Nyilván ő ludas, hiszen tudnia kellett, hogy ilyet nem csinálhatna. De a munkáltató is felelős: meg kellett volna nézni, hogy a dolgozónak van-e megfelelő képesítése mielőtt beengedi a műtőasztal mellé.
– A GKI egy „privát okmány”, olyan, mint a jogosítvány vagy személyi igazolvány. 5 évre kapják meg a sofőrök, utána kell újra vizsgázni és hosszabbítást kérni. A fuvarozásban ez olyan fontos okmány, mint maga a jogosítvány: enélkül nem lehet vezetni – hangsúlyozta a szakember. A bírságokra vonatkozó szabályok viszont egyértelműen a járművezető felelősségét rögzítik arra az esetre, ha képesítést igazoló okmány nélkül vezet (156/2009. kormányrendelet 1. számú melléklet 28. sor). Ezt is fix, 130 ezres büntetéssel „díjazzák”. Ha csak otthon maradt, de rendben van, érvényes stb., akkor 65 ezerre számíthatunk.
A munkáltató sem dőlhet hátra
Nagyon sokféle szabályban találkozhatunk azzal, hogy a munkáltató felelős a munka megfelelő megszervezéséért vagy pl. azért, hogy a dolgozó munkára képes állapotban legyen. A rossz munkaszervezésből komoly problémánk lehet – itt arra kell gondolni, hogy nem ellenőrizzük rendszeresen a dolgozókat vagy nem megfelelő utasításokkal látjuk el őket.
– Sajnos a komoly hiányosságok végső soron oda is vezethetnek, hogy felfüggeszthetik az engedélyünket. Ez 3-12 hónap lehet – hívta fel a figyelmünket jogászunk a lehetséges következményekre. Márpedig ha jogosítvány vagy GKI nélkül „furikáznak” a sofőrjeink, akkor elmondható rólunk, hogy nem tettünk meg mindent azért, hogy megfelelő feltételekkel rendelkező munkavállalókkal dolgozzunk. Erre az lehet a legjobb megoldás, ha munkáltatóként mi is vezetjük, hogy kinek, mikor és milyen képesítése jár le, majd amikor közelít az időpont, írásban felhívjuk erre a dolgozó figyelmét. Tapasztalatok szerint a legtöbb munkavállaló még örül is a „több szem többet lát” megoldásnak, hiszen így biztosan valakinek eszébe jut, hogy hamarosan lejár az okmány. Így megelőzhetjük, hogy hasonló történetek egyáltalán elkezdődhessenek a cégünknél.
Kis Zsuzsanna
