Olvasónk tavaly rendelt meg egy új teherautót. A kereskedésben azt mondták, hogy várhatóan áprilisban érkezik meg az autó, de az ígért határidőig még a gyártását sem kezdték meg. Pedig már nagy szükség lenne rá. Olvasónknak egy munkát is le kellett már mondania, amit azzal a tudattal vállalt el, hogy az autó már nála lesz. Ha tehetné, nem várna tovább, inkább venne egy használtat, amit azonnal munkába állíthat. Vajon megteheti? Mikor lehet visszalépni a vásárlástól? Elég indok az, hogy nem érkezett meg a szóban beígért határidőre az autó?
Nehéz helyzetben van a jogász, ha nem látja az aláírt szerződést. Nem tudni pontosan, hogy ki mit vállalt és milyen feltételekkel. Így csak általánosságban tudok némi iránymutatást adni.
Elállás a vásárlástól: a késés okot adhat rá
Az elállás egy olyan egyoldalú nyilatkozat, ami visszamenőlegesen bontja fel a szerződést és állít vissza mindent az eredeti állapotba. Azaz esetünkben a fuvarozó visszakaphatja a befizetett pénzét, a kereskedőnek pedig nem kell leszállítania a megrendelt teherautót.
Az elállásnak azonban szigorú feltételei vannak. Általában akkor élhetünk vele:
– ha a másik fél megszegte a szerződést (például azzal, hogy nem teljesített határidőre),
– és emiatt nem tudjuk elérni azt a célt, amit a szerződéssel el szerettünk volna érni (ez az ún. érdekmúlás).
Ez utóbbit még bizonyítanunk sem kell akkor, ha póthatáridőt kötünk ki, és a másik fél ezt nem teljesíti. (Ptk. 6:154. §). Olvasónk tehát azt teheti, hogy tértivevényes levélben kijelöl egy póthatáridőt. (A tértivevény igenis lényeges, mert ezzel bizonyítható, hogy a szalon megkapta és mikor kapta meg a levelet.) Erre az időpontra kötelezi a szalont, hogy adja át neki az autót, és jelzi, hogy ha ez nem történik meg, eláll a szerződéstől. Ezután megvárja a kijelölt napot, és ha az eredménytelenül telik el, tehát autót továbbra sem lát, csak képeken, akkor postázza az elállást tértivevényes levél formájában.
Mikor jár kártérítés?
Olvasónkat a késés miatt kár is érte, így jogosan merül fel a kérdés, vajon kártérítés járhat-e neki?
A felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre láthatóan akadályba ütközik. Ez csak akkor nem kötelező, ha ezt az akadályt a másik félnek is ismernie kellett. Ez komoly dolog, ugyanis azért a kárért, amit azzal okoz valaki, hogy nem közli az akadályt, felelnie kell. (Ptk. 6: 126. §). Olvasónk tehát emiatt követelhet kártérítést. Ez alól viszont mentesülhet az autószalon a vis maior helyzetre tekintettel.
Az autóipart erősen érintette a járvány, több gyár is leállt. Ezért a késés okaként megjelenhet a járvány, mint olyan váratlan esemény, amit a kereskedő nem láthatott előre, és ami meggátolta a jármű leszállításában. Vis maior esetén is lehetőség van elállásra, de az autószalon mentesülhet a kártérítési kötelezettség alól.
Ha a szerződésben szerepel a járvány, mint elháríthatatlan esemény, akkor egyértelmű a helyzet: a vis maior miatt a kereskedő nem köteles kártérítést fizetni. Ha nem szerepel benne, akkor alaposan meg kell vizsgálni minden tényezőt, ami bizony egy pert is jelenthet. (A helyzetet az is nehezíti, hogy az autógyártás láncolatában több ország is érintett, így gondot okozhat annak eldöntése, hogy mely ország jogszabályait kell alkalmazni. )
Olvasónknak tehát azt tanácsolom, hogy póthatáridő kitűzésével szólítsa fel az autószalont a teljesítésre, ha pedig ez az idő eredménytelenül telik el, akkor el lehet állni a szerződéstől. Egy új haszongépjármű beszerzése azonban nem egyszerű, sokszor 6-8 hónapot is várni kell a kiválasztott típus leszállítására. Nem biztos, hogy érdemes mindent elölről kezdeni. A kártérítéssel kapcsolatban nem vagyok optimista, mivel ha a késés visszavezethető a világjárványra, akkor könnyen elképzelhető, hogy a szalon mentesülni fog.
dr. Bikki Laura
