Egy gépkocsivezető annál hatékonyabb, minél hosszabb távolságot tesz meg egy műszak alatt. Ha a sofőr csak áll, míg a teherautót órákon át rakodják, az veszteség a vállalkozásnak. Van-e módja annak, hogy ezt az időt a sofőrnek ne munkaidőként számolják el?
Amikor jó ütemben rakodnak egy felrakón, akkor nem sok veszteséget jelent ez a probléma. Összesítve a rakodási idők nem vesznek el túl sokat a sofőrök munkaidejéből. Egy olvasónk teherautójánál viszont nem ez a helyzet. Belföldön dolgoznak, nem is hosszú távon szállítanak sütőipari termékeket. A 200 kilométer alatti fuvar után viszont 3-4 órán át tart az áru kirakodása. Ez idő alatt a sofőrnek munkaidőt számolnak el, ami havi összesítésben elég sok feleslegesen kifizetett munkabért jelent a fuvarozónak. Van-e más megoldás a helyzetre? – kérdezi a vállalkozó.
A rakodási idő munkaidő
Sajnos, nincs más megoldás, a vállalkozás úgy járt el, ahogyan azt a törvény előírja. A közlekedési törvény meghatározza, hogy mit kell a gépkocsivezető munkaidejének tekinteni. Ettől eltérni nem lehet. A törvény szerint ide tartozik az árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő. Ebbe bele kell érteni:
– a vezetési időt,
– a be- és kirakodásra valamint ezek felügyeletére fordított időt,
– a jármű takarítására és karbantartására fordított időt,
– a jármű és a rakomány biztonságával kapcsolatos tevékenységgel töltött időt,
– a rendőrségi, vám- és határőrizeti, vagy az adott szállítási feladattal kapcsolatban felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát.
Várakozás a rakodásra
A fentieken túl munkaidő az is, amíg a sofőr arra vár, hogy megkezdődjön a be- és kirakodás, amennyiben ennek az időtartama előre nem volt meghatározható. Ha tehát a járművezetőnek ott kell ülnie, mert a felrakón azt mondják, hogy “mindjárt kezdünk rakodni”, akkor az munkaidő. Más a helyzet akkor, ha tudni lehet, hogy csak két óra múlva állnak neki a rakodásnak, s addig a sofőr kiszállhat, elmehet. Ez esetben az a két óra, amíg várni kell, lehet
– pihenőidő,
– vagy rendelkezésre állási idő is.
A rendelkezésre állási időre a sofőr nem munkabért kap, hanem az ügyelet esetére meghatározott 40%-os pótlékot kell neki fizetni.
A fuvarozói kollektív szerződés is azt írja elő, hogy be- és kirakodásra várakozás ideje rendelkezésre állási időnek számít, nem munkaidőnek, feltéve, hogy a sofőrnek tényleg semmilyen feladatot nem kell ez alatt végeznie és nem is a pihenőjét tölti. (A kollektív szerződés azokra a vállalkozásokra kötelező, melyek az MKFE tagjai, vagy dolgozói a Teherfuvarozók Európai Szakszervezetének a tagjai.) Ez a tényleges rakodás idejére már nem érvényes, csak a várakozásra, az érkezéstől a rakodás megkezdéséig. A tényleges rakodási idő kérdésében viszont nincs ilyen könnyítés, azt a sofőrnek mindenképpen munkaidőként kell elszámolni.
Nagy Csaba
