Amikor kézhez kapunk egy szerintünk téves bírsághatározatot, két lehetőségünk van arra, hogy igazoljuk az álláspontunkat. Sokan azonban csak az egyik lehetőséggel, a fellebbezéssel élnek, így lemondanak arról, hogy bizonyíthassák az igazukat. Ismerkedjünk meg az első lépéssel, a bizonyítási eljárással!
Amikor lépéseket teszünk egy igazságtalannak tűnő bírsághatározattal szemben, akkor legtöbbször fellebbezésről beszélünk. Pedig a fellebbezés csak a második lépés, azt meg kell előznie egy másik eljárásnak. Ez a bizonyítási eljárás.
A fellebbezés és a bizonyítási eljárás között nagyon sok a különbség. Amikor fellebbezünk, akkor már lezajlott egy vizsgálat, és megszületett ellenünk egy határozat. A vizsgálat eredményeit nem kifogásoljuk, ellenben a határozatot sérelmesnek érezzük. Azért fellebbezünk, hogy másodfokon valaki változtassa meg az elsőfokú döntést.
A bizonyítási eljárás ezzel szemben még az első döntés előtt zajlik le. Ha úgy véljük, hogy az ügy vizsgálata során nem tártak fel minden bizonyítékot, akkor élünk bizonyítási indítvánnyal. Az eljárás során bemutathatjuk saját bizonyítékainkat, például egy hiteles mérlegjegyet vagy a szállított áru hiteles súlyadatait.
A fellebbezés során már nincs lehetőség arra, hogy bizonyítékokat mutassunk be. Ez az eljárás a vizsgálatot már nem érinti, csak a döntés megváltoztatása a célja. Ha tehát a bírságról szóló értesítés után rögtön fellebbezünk és nem bizonyítást kérünk, akkor ezzel lemondunk arról, hogy bemutathassuk a saját bizonyítékainkat.
A bizonyítási eljárás időben is megelőzi a fellebbezést. A határozat kézhezvétele után 8 napon belül van lehetőségünk bizonyítási indítványt tenni. Ez az indítvány ingyenes. Az eljárás során beadhatjuk saját anyagainkat, például mérlegjegyeket. Ekkor van lehetőség arra is, hogy megismerjük a hatóság bizonyítékait – például az automata kamera felvételeit.
A sorrend összefoglalva:
– bizonyítási eljárás: a határozat kézhezvétele utáni 8 napon belül kell elindítani, bemutathatjuk a bizonyítékokat és mi is megismerhetjük a hatóság bizonyítékait. Célja az események pontos felderítése.
– fellebbezés: a határozat kézhezvétele utáni 9-15 napon belül lehet elindítani. Új bizonyítékot már nem lehet bemutatni. Illetéket kell rá fizetni. Célja az elsőfokú döntés megváltoztatása.
Érdemes-e fellebbezni vagy bizonyítást kérni TSM-ügyben?
Egy vaskos büntetést elszenvedni akkor is nehéz, ha tudomásul vesszük, hogy megszegtük a szabályokat. Hát még abban az esetben, ha biztosak vagyunk az igazunkban, de egyszerűen nincs semmi eszköz a kezünkben a bizonyításhoz.
A TSM rendszer létrehozása óta egy fékezhetetlen pénznyelő automatának tűnik. Megjósolhatatlan, hogy kit, mikor fognak túlsúly miatt megbüntetni úgy, hogy az érintett sofőrök talán nem is követnek el szabálysértést. A TSM-ről az az általános tapasztalat, hogy jellemzően nagyobb súlyt mér, mint a hitelesített mérleg. Ráadásul nem is kiszámítható módon ugranak felfelé a számok.
Olvasóink rendszeresen áldozatául esnek a hatósági mérés kiszámíthatatlanságának. Nemrég egy gépszállítással foglalkozó olvasónk mesélte el tapasztalatait: a szállított gép a papírjai szerint 20,5 tonna volt, az autó 21,5 tonnát vihet. Mégis megbüntették túlsúly miatt, s a fellebbezését is elutasították.
Ráadásul az elmúlt hónapokban a hatóság megerősítette ezt a gyakorlatát. Erre még tavasz elején hívta fel a figyelmet a Tacho Center vezetője, Kis-Petik Ferenc. Feltűnt neki, hogy míg korábban a bizonyítási eljárások, fellebbezések egy része sikerre vezetett, újabban minden próbálkozás elbukik az ügyintézés során. Mintha korábban a hatóság is elfogadta volna saját méréseinek a pontatlanságát, s ha volt hiteles mérlegjegy, akkor valamilyen technikai hibára hivatkozva törölték a kiszabott büntetést. Ez megváltozott. Ma nincs olyan dokumentum, amit a saját mérésüknél hitelesebbnek fogadnak el. Az új gyakorlat az, hogy a TSM minden körülmények között hiteles mérést produkál. Semmilyen más mérési eredményt nem fogadnak el, ami felülbírálná a TSM eredményeit.
Kis-Petik Ferenc szerint a minisztériumnak semmilyen magyarázata nincs az egymásnak ellentmondó mérési eredményekre. Arra sem, hogy ha a TSM méréseit minden körülmények között eleve hitelesnek kell elfogadnunk, akkor hogyan lehetséges, hogy két egymást követő TSM mérés között akár több száz kg különbség is lehet. Hogyan lehet eleve hiteles az, ami egyszer ennyi, másszor meg annyi?
Sajnos úgy tűnik, hogy a hatóság álláspontja rendkívül merev ebben a kérdésben. Mivel a TSM mérőhelyeket hitelesítették, ezért ezeket az eredményeket minden más bizonyítással szemben hitelesnek fogadják el. Gyakorlatilag az az alapelv, hogy mindegy, mit mutat a TSM, az a szám lesz a hiteles, bármilyen bizonyítékot mutatunk is be saját álláspontunk igazolására.
Nagy Csaba