2025-ben 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum. A kötelező legkisebb havibér így 290.800 forint, a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben dolgozóké pedig 348.800 forint.
Szerencsére tavaly nem volt olyan magas az infláció, hogy emiatt előbbre kellett volna hozni a minimálbér emelését, mint 2023-ban. Az új összegeket így a hagyományos módon, a 2025 januárjára vonatkozó béreknél kell majd először alkalmazunk.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak kötelező legkisebb munkabére 2025. január elsejétől 290.800 forintra emelkedett. Ez pontosan 9%-os béremelést jelent. Más időszaki bér alkalmazásával ez a következőképpen alakul:
- havibérként tehát 290.800
- hetibérként 66.860
- napibérként 13.380
- órabérként 1.672 forint.
Aki nem kap kedvezményeket, annak a minimálbér nettója 193.382 forint lesz.
A garantált bérminimum kisebb mértékben változott, itt a béremelés csak 7%-os. A garantált bérminimum
- havibér alkalmazása esetén 348.800
- hetibérként 80.190
- napibérként 16.040
- órabérként 2.005 forint lett január elsejétől.
A garantált bérminimum kedvezmények nélküli nettója 231.952 forintra emelkedik.
Nagyobb emelés, ha…
Korábban szó volt arról is, hogy megszűnik a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között, s egységes minimálbérrel kell majd számolnunk. Tavaly ezt a döntést a kormány elhalasztotta nagyjából 2026-2027-re, idén pedig már szóba sem került ez a megoldás. Felmerült viszont, hogy a felek ne csak az esedékes béremelésről tárgyaljanak, hanem több évre előre rögzítsék a minimálbér változását. Így született egy kisebb emelés most, és egy ígéret arra vonatkozóan, hogy a következő két évben majd nagyobb lesz a növekedés. A kormány 2026-ra 13, 2027-re pedig 14 százalékos béremelést ígért. Ennek azonban feltétele is van: ezeket az összegeket csak akkor kell majd teljesíteni, ha a tervek szerint alakul a gazdasági növekedés, az infláció sem lesz magasabb a várakozásoknál, és az ukrán háború is befejeződik a kormány által várt módon.
A magasabb emelésért cserébe a munkaadók is kaptak egy ígéretet arra, hogy terheik csökkentése érdekében a szociális hozzájárulási adót majd mindig az előző évi minimálbér alapján kell kifizetniük. Ezt két év múlva kellene csak bevezetni, ám lehet, hogy akkor már senki nem is fog emlékezni a most jelentős vívmányként felvetett javaslatra.
Vállalkozói tb és szocho
A minimálbér növekedése a vállalkozók számára elsősorban a fizetendő terhek emelkedését jelenti. Magasabb lesz a saját maguk után fizetendő közteher, és többet kell fizetni az alkalmazottak után is, ha a legkisebb munkabérre vannak bejelentve.
A 2025. évi kötelező legkisebb havi adó és járulékterhek így néznek ki:
A jövő évi járulék minimálbér esetén 7.950 forinttal, a garantált bérminimum figyelembe vétele esetén 7.552 forinttal haladja meg a 2024-es közterheket.
Alkalmi munka közterhe
Az alkalmi munka után két éve már nem fix összeget szab meg fizetendő közteherként a törvény, hanem a minimálbér bizonyos hányadát. A napi teher a minimálbér 1 százaléka száz forintra kerekítve. Ez 2024-ben így napi 2.700 forint volt, 2025-ben napi 2.900 forintra emelkedik.
A minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz kötött az alkalmi dolgozók kötelező legkisebb munkabére is. Ha az illető szakképzettséget nem igénylő munkát végez, akkor a legkisebb kötelező napi bére a minimálbér 85 százaléka, azaz napi 11.373 forint. Szakképzettséget igénylő munkakörben legalább a garantált bérminimum 87 százalékát kell fizetni, ami 13.955 forint lesz.
Átalányadózók
Az átalányadózásban több keretösszeget is módosít a minimálbér változása. Az átalányadózás felső bevételi határa az éves minimálbér tízszerese. Tehát 2025-ben 34.896.000 forintig választható az átalányadózás.
A másik fontos összeg az átalányadózók számára érvényesíthető adómentes keret. Ez minden évben a minimálbér éves összegének a fele. Azaz 2025-ben az átalányadózóknak 1.744.800 forint jövedelemig nem kell adót fizetniük vállalkozói bevételük után.
Nagy Csaba
