Július helyett szeptembertől lép életbe az alkalmazottakra vonatkozó minimum járulékfizetési kötelezettség. A járulékokat akkor is a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni, ha a tényleges bér ennél kevesebb. A plusz járulékot ilyenkor a munkáltatóknak kell fizetni.
A minimum járulékfizetés követelményével a vállalkozóknak régóta együtt kell élniük. Bármekkora is a jövedelmük, a járulékokat nem a ténylegesen kivett összeg alapján kell fizetni. Alapjuk legalább a minimálbér, vagy annak valamekkora szorzata. Ez év első félévére ezt még így számoltuk:
– a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5 százaléka után kellett fizetni,
– az egészségbiztosítási járulékot, munkaerőpiaci járulékot a minimálbér vagy garantált bérminimum másfélszerese után,
– a nyugdíjjárulékot a minimálbér vagy garantált bérminimum után.
Júliustól a járulékokat egységes tb-járulék váltotta fel, ezért most így számolunk:
– a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5 százaléka után kell befizetni
– a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér vagy garantált bérminimum után.
Az alkalmazottként dolgozóknál eddig nem voltak ilyen minimális elvárások. Tőlük a kifizetésre kerülő bér alapján kellett levonni minden járulékot. Ha valakit csak néhány órás részmunkaidőben foglalkoztattunk, akkor csak az arra a néhány órára jutó bér után kellett befizetni a járulékokat. Ez megváltozik.
Az új tb-törvény előírja a járulékok minimális mértékét a kifizetett bérek után is. A kötelező legkisebb járulékalap legalább a minimálbér 30 százaléka lesz. Ez azt jelenti, hogy aki például csak havi néhány órás részmunkaidőben dolgozik, a járulékot annak is legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetnie. Ha a biztosítási jogviszony nem egész hónapban áll fenn, akkor a minimális járulékalap 30-ad részét kell naponta alapul venni.
Feltehetően az intézkedés célja nem a legkisebb keresetűek, hanem a vállalkozói kör egy részének a szorítása. Gyakori ugyanis, hogy vállalkozások az ügyvezetőt nem társas vállalkozóként foglalkoztatják, hanem részmunkaidős alkalmazottként, havi néhány órára bejelentve. A részmunkaidős, akár heti 2 órás munkaidőre bejelentett ügyvezető után eddig így minimális volt a fizetési kötelezettség. Szeptembertől ez másként lesz. Ha csak havi 2-3 órára szól is a részmunkaidős szerződés, akkor is legalább a minimálbér harmada után kell minden járulékot megfizetni.
A minimálbér 30 százaléka 2020-ban 48.300 forint. Ez után
– a vállalkozás fizet 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, 7.486 forintot,
– a munkavállaló pedig a 18,5 százalékos egységes tb-járulékot, 8.935 forintot.
Összesen tehát 16.421 forint a minimálisan fizetendő járulék a legkisebb részmunkaidős alkalmazott után is.
Ennek az összegnek a kifizetése nem a részmunkaidős ügyvezetők számára fog problémát okozni. A gond az, hogy a törvény nem veszi figyelembe a többes jogviszony lehetőségét. Akkor is meg kell fizetni a részmunkaidős alkalmazott után a minimum járulékot, ha neki egyébként van egy főállása is, ahol heti 36 órában foglalkoztatják.
Vegyünk például egy részmunkaidős takarítót, aki hetente háromszor egy órára jön rendbetenni az irodát. 1500 forintos órabért fizetünk neki, így havonta mintegy 22.000 forintra jön ki a bére. A járulékait viszont 48.300 forint után kell majd megfizetnünk. Takarítónk nettó bére a 22 ezer forintos bevétel után 14.630 forint, miközben a minimális járulék-kötelezettség 16.421 forint lesz.
Feltehetően a törvényalkotónak is szemet szúrt, hogy vannak a minimálbér egyharmada alatti tényleges jövedelmek. Hogy azért az a helyzet ne álljon elő, hogy a végén még a dolgozónak kell fizetnie, hogy egyáltalán munkába állhasson, a törvényalkotó itt megfordítja a fizetési kötelezettséget. Ha a részmunkaidős dolgozó jövedelme kevesebb a minimálbér 30 százalékánál – azaz idén a 48.300 forintnál – akkor a tényleges bére utáni járulék és a 48.300 forint utáni járulék közti különbséget a munkáltatónak kell fizetnie. Még egyszer, hogy jól értsük: a munkavállalótól levonandó tb-járulékot a munkáltatónak kell kiegészítenie a 48.300 forint utáni szintre.
A törvény eredetileg július elsején lépett volna hatályba. Egy utolsó pillanatban elfogadott módosítás ezt eltolta a nyár végéig. Pontosabban a szabály életbe lép, csak a parlament döntése alapján a júliusra és augusztusra vonatkozó összeget nem kell megfizetnie a munkáltatónak. Így szeptember elsejétől kell alkalmaznunk az új szabályokat a részmunkaidős alkalmazottak bérével kapcsolatban.
Nagy Csaba
