Közösen lép fel és fogalmazza meg javaslatait a NiT Hungary és az MKFE. A két nagy érdekképviselet szerint azonnali kormányzati beavatkozásra van szükség, különben az árufuvarozás és a személyszállítás visszafordíthatatlan károkat szenved.
A szervezetek közös célja ma már nem az, hogy a járványügyi intézkedéseknél a kormány vegye figyelembe a fuvarozók javaslatait is. Elhúzódó, hosszú ideig tartó válsággal állunk szemben, amelynek során a következő területek várnak megoldásra:
– a munkahelyek megtartása
– a fuvarozási kapacitások szinten tartása
– a bajba jutott vállalkozások megvédése
– a lakosság folyamatos ellátásának biztosítása
– a fuvarozók azonnali és hiteles informálása
– a veszélyhelyzet után az ágazat újraindítása.
Cikkünk írásakor már tudni lehet, hogy a kormány egy jelentős, az előzőnél nagyságrendjében is nagyobb gazdaságélénkítő csomagot tervez áprilisban összeállítani. A csomag tartalmáról lapzártánkig kevés derült ki. Vajon lesz-e a fuvarozók számára is előnyt jelentő gazdasági könnyítés? Nem tudjuk. Így cikkünkben azt próbáljuk meg összefoglalni, hogy mit szeretnének elérni a fuvarozók.
Az előzetes hírek szerint elképzelhető, hogy a kormány a gazdasági csomag összeállításához igénybe veszi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait. Márpedig a kamara a fuvarozószervezetek közreműködésével állította össze a javaslatokat. Reméljük ezek visszaköszönnek majd a kormány gazdasági csomagjában is. Nézzük, hogy az MKFE és a NiT Hungary szerint milyen intézkedésekre lenne szükség. (Mi most csak a személyszállítókra is vonatkozó javaslatokat mutatjuk be.)
Munkahelyek megtartása
Ezen a területen van a legtöbb javaslat. Problémát jelent, hogy a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozók nem minősülnek biztosítottnak. Ahhoz, hogy szükség esetén akár egészségügyi szolgáltatáshoz juthassanak, nekik maguknak kellene még az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a havi 7710 forintot is befizetni. Ezért javasolják, hogy a fizetés nélküli szabadság alatt is maradhassanak biztosítottak az emberek.
Az eddig sérülékenyként megnevezett és ezért a járulékfizetés alól mentesített szakmák közé kerüljenek be a fuvarozáshoz kötődő kulcsterületek is. A gépkocsivezető, forgalomirányító raktári munkás, targoncakezelő legyen emelt munkakör, hiányszakma, s a munkáltató mentesüljön a közterhek megfizetése alól a veszélyhelyzet idejére és az azt követő 3 hónapban.
Fizetési nehézségek nem csak az alkalmazottak bére és közterhei miatt keletkezhetnek, a vállalkozók saját terheit is könnyíteni kellene. A javaslat szerint ez azzal biztosítható, ha a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozónak nem kellene a minimum járulékokat teljesítenie a havi vállalkozói kivét után.
Legyen lehetőség a németországihoz hasonló csökkentett munkaidő bevezetésére, amivel elkerülhetők a tömeges elbocsátások. Ennek a lényege, hogy az összes elvégzendő munkát szétosztják a meglévő dolgozók között, így egy-egy főre a szokásosnál kevesebb feladat jut. A kialakuló üres időre pedig mindenki csökkentett bért kap. Németországban a csökkentett bért még egy külön erre a célra szolgáló segély is kiegészíti, így a dolgozók nagyjából a bérük 60 százalékához jutnak hozzá.
Adózási könnyítések
Legfontosabb javaslatként az online számlázás júliusi bevezetésének elhalasztását kérik. Mellette javasolják, hogy terjessze ki a kormány a pénzforgalmi szemléletű áfafizetés lehetőségét és törölje el a választás időbeli korlátját. (A pénzforgalmi áfa azt jelenti, hogy nem a kiadott számlák alapján kell áfát fizetni, hanem a ténylegesen befolyt bevétel után. Ezt évente csak egy alkalommal lehet választani és csak annak, akinek a bevétele nem érte el az 500 ezer eurót).
Problémát jelent, hogy a vállalkozások nem tudják megvalósítani fejlesztési terveiket, mert forrásaikat a túlélésre költik. Ezért a félretett fejlesztési tartalék felhasználási idejét legalább 2 évvel meg kellene hosszabbítani. (A fejlesztési tartalékot beruházásokra lehet félretenni. Az ilyen célra lekötött pénz után nem kell adózni, de négy éven belül fel kell használni.)
Végül azt kérik, hogy a fizetendő adókra a vállalkozók automatikusan kaphassanak fizetési halasztást, részletfizetést és ne kelljen a késedelmes fizetésekre pótlékot fizetni.
Biztosítás
A kötelező biztosítás szüneteltethető, ha a tulajdonos kivonja a forgalomból a járművet, a casco azonban nem. Ezen változtatni kellene, mert sokan kivonták ideiglenesen a leállított autókat, buszokat. A casco fizetése így felesleges teher, szolgáltatás nélkül.
Nagyobb átalakításra lenne szükség a kötelező biztosításokkal kapcsolatban is. A kormány avatkozzon közbe, hogy a biztosítók ne változtathassanak kedvezőtlenül, egyoldalúan a biztosítási feltételeken. Fuvarozók és személyszállítási vállalkozások kapjanak fizetési moratóriumot, azaz ne kelljen a veszélyhelyzet ideje alatt fizetniük a biztosítási díjat.
Határátlépések
A határátkelésekkel kapcsolatos javaslat egybeesik azzal, amit az EU is kér a magyar kormánytól. A kormány biztosítson szabad áthaladást az országhatáron, elsősorban a magyar jelzésű járművek számára. Előnyben kell részesíteni az élelmiszert gyógyszert szállító járműveket, főleg a lakossági ellátást végzőket. Az állatgyógyszereket, állattartó telepek szállítmányait ugyanolyan kedvezmények illessék, mint az emberi gyógyszereket szállító járműveket. Az élelmiszert és gyógyszert szállító járművek kapjanak külön jelzést, ami megkülönbözteti őket a határátlépés során.
Egészségügy
Kapjanak soron kívül koronavírus-gyorsteszteket a határon belépő gépkocsivezetők, továbbá tegyék számukra elérhetővé a védőfelszereléseket, főleg a logisztikai központokban (maszk, kesztyű).
Egyéb, vegyes javaslatok
- töröljék el a súlykorlátozást határátkelőknél (pl. Kópháza, Sopron)
- függesszék fel a TSM rendszert, ne bírságoljanak a veszélyhelyzet ideje alatt, hiszen a sofőrök a jelenlegi helyzetben nem is tudják a rakodást felügyelni
- oldják fel a behajtási engedélyeket, városi súlykorlátozásokat
- a fuvarozáshoz szükséges okmányok érvényességét hosszabbítsák meg egységesen december 31-ig, akkor is, ha időközben lejárnának
- csökkentsék az EKAER-bejelentésekhez kapcsolódó büntetéseket, növeljék meg a bejelentésre kötelezett érték- és súlyhatárt
- szorgalmazzák, hogy az EU egységesen módosítsa a vezetési- és pihenőidőket
- végül a cégek éves mérlegének leadási határidejét május 31-ről tolják ki szeptember 30-ig.
Nagy Csaba
