A koronavírus-járvány megmutatta, mennyire messze vagyunk még az EU kitűzött céljaitól, az emberek, áruk, szolgáltatások szabad áramlásának a biztosításától. Hiába vannak az árufuvarozásra közös uniós rendelkezések, a járvány nyomán hozott nemzeti szabályok egy pillanat alatt döntötték romba a közös uniós közlekedési politikát. A kudarcra sokáig emlékezni fognak mindazok, akik a közel száz kilométeres sorokban araszolgattak, s fél napokat vártak uniós belső határok átlépésére. Mi volt a baj, ami ezt okozta, s hogyan lehetne továbblépni?

Március közepén “szétesett” Európa

Márciusközepére szinte teljesen leállt az európai teherautó-forgalom. A határállomásokon több tíz kilométeres sorokban várakoztak a járművezetők, néha 24 órán át. Ahogy súlyosbodott a járványügyi helyzet, úgy zárta le egyik ország a másik után a határait. A veszély első ütésére az addig egységesnek tűnő Európa egymással nem is egyeztető nemzetállamokra esett szét.

A határokat védő intézkedések célja érthető és elfogadható volt: minden ország azt igyekezett elkerülni, hogy más országok állampolgárai behurcolják a területükre a vírust. Igaz, hogy amikor ezek a pánikszerű intézkedések megszülettek, addigra már Európa minden országában jelen volt a betegség. Ennek ellenére a határok lezárása rutinszerűen megtörtént.

Az országok vezetői ezután döbbentek rá arra, hogy a védekezést célzó intézkedéseik lehetetlenné teszik a lakosság és az ipar áruellátását is. Utólag kezdték a szabályokat úgy átalakítani, hogy azok lehetővé tegyék az árufuvarozást.

A vezetési és pihenőidőkre vonatkozó uniós rendelet lehetőséget ad a tagállamoknak arra is, hogy szükség esetén ezen a területen is felülírják a közös szabályokat. Így tett Magyarország is, enyhítve a kötelező pihenők szigorúságán. Csakhogy ezek a döntések is csak a határon belül érvényesek. Mivel nem született egységes, európai szintű rendelkezés az 561-es rendelet ideiglenes módosításáról, a sofőröknek az eddig is bonyolult szabályok mellett most már arra is figyelniük kell, hogy melyik ország élt az enyhítés lehetőségével és melyik tartotta magát az eredeti szabályokhoz.

A járványügyi helyzet áruszállítási oldalról nézve két dolgot mutatott meg Európának:

-bármennyire is népszerűsítjük a vasúti, vízi szállítást, a közúti áruszállításnak egyszerűen nincs ma alternatívája, válsághelyzetben sem nélkülözhető és nem korlátozható

– a mostaninál sokkal hatékonyabb, közös európai fellépésre van szükség, különben bármelyik tagállam önkényes döntései feje tetejére állítják a kontinens áruforgalmát.

Ajánlás az európai áruszállítás fenntartásához

Az Európai Bizottság már március közepén foglalkozott a kérdéssel, és ki is adtak egy útmutatót a tagállamoknak arról, hogyan tartsák fenn az uniós szintű áruszállítást. Az EU Bizottság azt várja a tagállamoktól, hogy a legfontosabb közlekedési útvonalak mentén biztosítsanak egy úgynevezett zöld folyosót a közúti áruszállítás számára akkor is, ha egyébként lezárják a határaikat. Ennek a zöld folyosónak a lényege, hogy az áruforgalom folyamatosan, nagyobb akadályok nélkül haladhasson.

Határátlépés negyed órán belül

A zöld folyosókon fekvő határállomásokon biztosítani kell azt, hogy azokon 15 percen belül átjuthassanak az áruszállítást végzők. Ebbe bele kell férnie a határellenőrzésnek és mindenfajta egészségügyi vizsgálatnak is. Az átjutást minden szállítmány számára biztosítani kell, függetlenül attól, hogy milyen rakományt szállítanak. A határ átlépésekor alkalmazott eljárásokat a lehető legegyszerűbbre kell leszorítani. Az ellenőrzéseket úgy kellene elvégezni, hogy a járművezetőknek ki se kelljen szállniuk a fülkéből. Lényeges pontja az ajánlásnak, hogy a járművezetőtől ne kérhessenek más okmányt, mint a vezetői engedélyt, személyi azonosító iratot és szükség esetén a munkáltató igazolását – s mindezeket akár elektronikus formában is el kell fogadni. Ezzel elejét vennék annak, hogy minden tagállam maga határozza meg, hogy milyen orvosi igazolásokat vagy más papírokat követel meg a belépő járművezetőktől.

Nem lehet megkülönböztetni 

Az ajánlások szerint a tagállamok tehát még a mostanihoz hasonló járványveszély esetén sem zárhatják el az utat az áruforgalom elől. Tilos lenne számukra a megkülönböztetés a jármű telephely szerinti országa, vagy a járművezető származása alapján.

Tranzit útvonalak kijelölése

Az ajánlás nemcsak az országba történő belépésre vonatkozik, hanem a határokon belüli közlekedésre is. Az EU javaslata szerint ki kell alakítani olyan útvonalakat, amelyeket az áthaladó fuvarozóknak kötelező használniuk. Magyarországon ez például megtörtént, még az igénybe vehető pihenőket és üzemanyag-töltőket is kijelölték a tranzit számára.

Ne kelljen karanténba vonulniuk a sofőröknek, ne kérjenek tőlük tesztet

Az ajánlás azt is megfogalmazza, hogy a fuvarozást végző személyzet szabad mozgása elé se gördítsenek akadályokat a tagállamok. Tekintsenek el a kötelező karanténba vonulás előírásától, s ne követeljék meg tőlük, hogy orvosi igazolással bizonyítsák egészségi állapotukat, mint ahogyan az például a magyar szabályozásban megjelent.

Az intézkedés gyengesége egyelőre, hogy ma mindez csak ajánlás, iránymutatás az EU bizottság részéről. Nincs olyan kényszerítő eszköz ma még az EU kezében, ami az ilyen ajánlások végrehajtását kikényszeríthetné a tagállamoktól. Egyetlen ország is blokkolni tudja a rajta áthaladó teljes áruforgalmat, s ezzel felmérhetetlen károkat tud okozni az EU egészének. Ilyen lépés volt például Szlovákia részéről, mikor a teljes teherforgalom előtt lezárták a határokat, csak a sürgős szállítmányokat, például a gyógyszert engedve át. Magyarország a személyforgalomban hozott hasonló intézkedést. Azzal, hogy a kormány rendeletbe foglalta a külföldi állampolgárok belépésének a tiltását, több ezer hazatérő román és bolgár vendégmunkást kényszerített 24 óránál is hosszabb várakozásra az osztrák-magyar határon.

Mi várható a járvány után?

A koronavírus-járvány talán fél-egy éven belül elmúlik, s vele együtt megszűnnek a rendkívüli helyzetre hozott intézkedések is. Reméljük azonban, hogy az EU számára lesz annyi tanulsága ennek az ügynek, hogy átgondolják a meglévő szabályok alkalmazhatóságát. Itt van például a sokat emlegetett mobilitási csomag. Bár a csomagnak kétségkívül sok hátrányos eleme is van, nem szabad elfeledkeznünk az előnyeiről sem. Arról, hogy egységes uniós szabályokat hoz, például az országonként eltérően értelmezett helyi minimálbérek vagy a 45 órás pihenő eltöltésének a kérdésében. Őszintén reméljük, hogy a mostani problémák más területeken is felgyorsítják a közös európai rendelkezések kidolgozását!

—————————————————————————————————————————————————————-

Az Európai Bizottság azt kéri a tagállamoktól, hogy ideiglenesen engedélyezzék a 45-ös pihenő kabinban töltését

Az Európai Bizottság azt kéri az uniós államoktól, hogy időszakosan függesszék fel a közlekedési korlátozásokat, például a hétvégi, éjszakai és ágazati korlátozásokat. Kérik, hogy a tagállamok engedélyezzék a 45 órás pihenő kabinban töltését. Erre szükség is van, mert a tranzit útvonalak mellett kevés a szálláshely és többségük a fertőzésveszély miatt nincs is nyitva. A.E.

—————————————————————————————————————————————————————-

Nagy Csaba