A kényszer testtartásban végzett munka és a sok ülés eleve nem tesz jót az egészségünknek, de a káros hatásokat tovább súlyosbítja a folyamatos rezgés. Ezért nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a rezgés-terhelés csökkentésére.
Ha a szervezet nem tudja ellensúlyozni a munkavégzésből eredő egészségkárosító hatásokat, akkor betegség léphet fel. – Ezek nagyon makacs megbetegedések, amik komolyan veszélyeztetik a munkavégzést és az életminőségét. Ezért elsősorban a megelőzés a fontos, mert a betegség kialakulása után már nehéz a gyógyulás – hangsúlyozza Dr. Fekete Ildikó foglalkozás-egészségügyi orvos.
Ezek a betegségek veszélyeztetik leginkábba sofőröket
A kényszer testtartásban végzett munka, a nehéz áruk mozgatása és a sok ülés megterheli a váz- és izomrendszert. Ezért a sofőröket többszörösen érintik a mozgásszervi betegségek. Elsősorban kopásos eredetű gerincproblémák jelentkezhetnek, ami a csigolyákat és a közöttük lévő porckorongokat érintik: csigolyaízületi kopás, meszesedés, csigolyaelcsúszás, porckorongsérv.
A sofőrök sokszor összegörnyedt pozícióban vezetnek, ami azt is eredményezheti, hogy belső szerveik saját súlyuknál fogva nyomják egymást. Ez szintén károsodásokhoz, működésbeli zavarokhoz vezethet.
Vannak baleseti kockázatok is. A járműre fel- és leszállás során előfordulhat elesés, leesés, megbotlás. És sok a baleset rakodás közben is. Ezeket elkerülhetjük, ha betartjuk a közlekedés és rakodás munkavédelmi szabályait.
Nem tesz jót a folyamatos stressz sem. Ez közrejátszik a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a cukorbetegség kialakulásában. Megoldás lehet a stressz-kezelés tanítása, például tréningeken. Továbbá meg kell követelni, hogy egészségesen, kipihenten jelenjenek meg a dolgozók a munkahelyen. Ezt elősegíthetjük a szabadságok helyes kiadásával, egészségmegőrző programokkal, és azzal, hogy odafigyelünk rájuk.
A folyamatos rezgés okozza a legkomolyabb problémákat
Az egyik legfontosabb egészségügyi kockázati tényező azonban a sofőrök testét érő folyamatos rezgés. Az ülőhelyzet miatt a test nem tudja ellensúlyozni a rezgésből adódó terhelést, emiatt még jobban károsodnak a csigolyák közötti porckorongok. Ez hosszú távon sérvet, hát-, derék- és gerincbántalmakat okozhat. A vibráció a váll- és könyökízületekre, valamint a kezekre is károsan hat. Itt is okozhat ízületi kopást, fájdalmat, de jelentkezhet a kézfejek kifehéredése, elhidegedése és akár zsibbadása is.
A rezgés emellett egészségkárosító kockázatot jelenthet az érrendszerre, az idegrendszer épségére, a komfortérzetre is. Folyamatos rezgésnek kitett ülőhelyzetben a hólyagon, prosztatán és a végbélen is nagyobb a terhelés. Emiatt sofőröknél gyakrabban alakul ki prosztatagyulladás, aranyér.
A rezgés következményeként a sofőrök a következő tüneteket vagy betegségeket észlelhetik magukon:
– a gerinc elváltozásai (pl. lumbágó)
– fáradtság,
– csökkent teljesítőképesség,
– alvászavar,
– gyomor-bélrendszeri panaszok,
– légzőszervi panaszok,
– ujjak elfehéredése (érrendszeri panasz)
– fejfájás és szédülés.
A panaszcsoportot „vibrációs betegségnek” is nevezik. Dr. Fekete Ildikó szerint, ha bármilyen fájdalom lépne fel, vagy az előbbi tüneteket észleljük, csillapítsuk vagy szüntessük meg a rezgésterhelést, hogy elkerüljük a további károsodást.
Mit tegyünk a megelőzés érdekében?
A rezgést okozhatja a jármű:
– motorja,
– futóműve (a lengéscsillapító nem tudja ellensúlyozni a rossz, kátyús utak keltette rezgést ) és
– az abroncsok hibája (nincs centírozva).
Ezért is fontos a rendszeres karbantartás: cseréltessük ki a kopott alkatrészeket (gumibakok, felfüggesztések). Ellenőriztessük rendszeresen a rezgéscsillapítókat, a vezérműtengely csapágyakat és fogaskerekeket és a motor beállítást!
A rezgésterhelést csökkenthetjük
– jól karbantartott üléssel: az ülésfelfüggesztést állítsuk be a súlyunknak megfelelően és nem szabad megfeledkezni annak rendszeres olajozásáról sem!
– Hepehupás úton csökkentsük a sebességet!.
Nagyon fontos, hogy jó testhelyzetben vezessünk. Úgy állítsuk be az ülést és a tükröket, hogy kényelmesen kilássunk, a gerincünk és a nyakunk minél kevésbé csavarodjon ki. A biztonsági öv használata is elősegíti, hogy a legjobb testhelyzetben legyünk, és a gerincünk meg legyen támasztva. Figyeljünk arra, hogy az ülés jól legyen beállítva! Ha túl hátratoljuk az ülést és szinte hátradőlt helyzetből vezetünk, túlterheljük az ágyéki gerincszakaszt. A nyakunk is előretolt helyzetbe kerül, ami szintén izommerevséget, fájdalmat és szédülést, még akár kisugárzó karzsibbadást is okozhat. A másik gyakori rossz beállítás a túl magasra állított ülés, amit azzal ellensúlyozunk, hogy előredőlünk, görnyedünk és nem támasztjuk meg a hátunkat.
Ne feledjük, a rezgésterhelésre a kockázatértékelésben is ki kell térni. Ha olyan változások következnek be, amelyek érinthetik a rezgésszintet, újra kell értékelni a kockázatokat.
Szilágyi Katalin
