Mobilitási csomag – 2022-es változások

Egy évvel a mobilitási csomag elfogadása után még mindig nem teljes az új előírások elfogadása. A keleti országok kormányai – köztük Magyarország is – még mindig perben állnak az EU-val a csomag egyes előírásai miatt, amik szerintük rontják az ország vállalkozóinak a versenyképességét. Beszámoltunk arról a felmérésről is, mely sokmillió eurós gazdasági és környezeti kárt vetít előre a csomag intézkedéseinek következményeként. Mindezek ellenére a mobilitási csomag létezik, érvényes, és 2022-ben újabb intézkedéseit kell a gyakorlatban is alkalmaznunk. Ezeket elevenítjük most fel a bevezetés sorrendjében. 

Több uniós jogszabály módosítása a csomag

A mobilitási csomag néven megismert intézkedések valójában három nagy uniós jogszabályt módosítottak:

  •  az 561-es rendeletet, 
  • a szakma gyakorlásának feltételeiről és a piacra jutásról szóló 1071/ és 1072/2009-es, illetve a 24/2012-es rendeleteket, 
  • továbbá a kiküldetésről szóló 057/2020 irányelvet. 

Az 561-es rendelet újdonságai, azaz a vezetési és pihenőidőket érintő módosítások már rögtön a csomag elfogadása után, 2020 augusztusától hatályba léptek. Néhány intézkedés bevezetése azonban ebből a körből is átcsúszott 2022-re. A következő nagy egység a szakmagyakorlás egyes feltételeinek az átalakítása lesz, ezek is sorra kerülnek 2022-ben. Ugyancsak jövő évtől kell alkalmazni a 3,5 tonna alatti nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó új feltételek egy részét is. Nézzük sorban az intézkedéseket!

2022. február 2. – Határátlépések rögzítése

Ettől az időponttól kezdve a digitális tachográfot használó járművezetőknek kézzel rögzíteniük kell a határátlépések pontos idejét (a korongosoknak már 2020-tól rögzíteniük kell). A sofőrnek a határ után az első megállóhelyen meg kell állnia, hogy elvégezze az adatrögzítést. Ha komppal vagy vonattal érkezik az országba, akkor az érkezési kikötőben vagy állomáson kell rögzíteni az adatot. Tehát nem csak a reggeli induláskor kell rögzíteni az országkódot, hanem határátlépés után be kell írni a menetíróba annak az országnak a betűjelét, melybe belépett. Ez alól csak akkor lehet kivétel, ha a járművet már olyan új intelligens tachográffal szerelték fel, ami a műholdas adatok alapján feljegyzi a határátkeléseket is.

2022. február 21.  – Nem kiküldetés a kétoldalú fuvarozás

Végre egyértelműen tisztázza a jogszabály, hogy mit kell és mit nem kell kiküldetésnek tartanunk. Ez a kérdés azért fontos, mert kiküldetés esetén például a külföldi ország minimálbérét kell kifizetni a sofőrnek. Ha a fuvar nem kiküldetés, akkor csak hazai bért fizetünk. A határátlépések rögzítése mellett nem kell kiküldetésként kezelni:

  • a kétoldalú szállításokat, ha az utat oda- és visszaúton legfeljebb 1-1 fel- vagy lerakás szakítja meg
  • a tranzit szállításokat és
  • a kombinált fuvarokat, ha azok kétoldalú szállítás közben zajlanak. 

Nem küldetés tehát, ha elindul egy magyar autó Németországba, s Prágában megáll még árut felvenni. Az sem kiküldetés, ha megáll két helyen is, feltéve, hogy a hazaúton nem lesz egyetlen plusz rakodás sem. Kiküldetésnek kell viszont minősíteni, ha egy magyar fuvarozó két idegen ország között szállít árut. Például felrak Magyarországon, árut visz Münchenbe, ahonnan Olaszországba indul egy újabb rakománnyal. Ez már nem kétoldalú szállítás, tehát kiküldetésnek kell tekinteni.

A kiküldetésre vonatkozó határidő kapcsán azt még meg kell jegyeznünk, hogy ezt a változást egy uniós irányelv tartalmazza. Azaz a szabályt nem közvetlenül kell alkalmazni, hanem annak meg kell jelennie még egy magyarországi rendeletben is, hogy hatályossá válhasson.

2022. február 21. – Haza kell hozni a járműveket is

A szakmagyakorlással kapcsolatos rendeletek arról szólnak, hogy milyen feltételekkel lehet valaki fuvarozó, milyen elvárásokat kell egy új vállalkozásnak teljesítenie az engedély megszerzéséhez. Ezeket a feltételeket a mobilitási csomaggal két ponton szigorították: egyrészt engedélykötelessé tették a 3,5 tonna alatti járművekkel történő nemzetközi árufuvarozást, másrészt nehezebbé tették az úgynevezett postafiókcégek működését. Postafiókcég alatt olyan vállalkozást kell értenünk, ami gyakorlatilag nem abban az országban működik, ahol a hivatalos bejegyzése történt. Például a magyar bejegyzésű cég minden tevékenysége Nyugat-Európában zajlik, de itt adózik és itt fizeti a munkatársai után a járulékokat. 

A postafiókcégekkel szembeni fellépés eszköze az lett, hogy rendszeres időközönként haza kell szállítani a járműveket is. Tehát nemcsak a sofőrnek kell hazautaznia, hanem magát a járművet is vissza kell vinni a regisztrációja szerinti országba legalább nyolchetente. Ezzel akarnak érvényt szerezni annak a szabálynak, hogy a székhely szerinti tagállamban található központból kell irányítani a vállalkozások tevékenységét. Elméletben ez már 2009 óta így van, de a szabályok könnyen kijátszhatók voltak. Sok vállalkozás nem is rendelkezik a székhelye szerinti országban olyan telephellyel, ahol parkoltatni tudná a járműveit. Az ilyen a székhely csak papíron létezik, ezért is nevezik az ilyen cégeket postafiókcégeknek. 

Az új szabályok szerint tehát a járműveknek az elindulást követő 8 héten belül vissza kell térniük az adott tagállam egyik működési központjába (tehát nem a székhelyre, hanem valamelyik hazai telephelyre kell visszahozni őket).

Ezzel együtt változtak a székhelyre vonatkozó előírások is. Eddig az volt a szabály, hogy székhelynek azt nevezhetjük, ahol a vállalkozás fő üzleti dokumentumait tárolják. Ez annyiban módosult, hogy a székhely olyan telephely lehet, ahol a vállalkozás elektronikus vagy eredeti formában hozzá tud férni a fő üzleti dokumentumok eredeti példányaihoz. 

Szigorítottak a járművekre vonatkozó követelményen is. A fuvarozói engedély megszerzésének a feltétele eddig az volt, hogy a vállalkozás rendelkezzen a székhelye szerinti tagállamban nyilvántartásba vett járművel. Ezt a feltételt ráadásul nem folyamatosan kellett teljesíteni, hanem csak a vállalkozás indulásakor. Jövő évtől viszont folyamatosan rendelkezésre kell állnia a végzett fuvarozási műveletekkel arányos számú járműnek és járművezetőnek az adott tagállamban. Többé már nem teheti meg a vállalkozás, hogy Magyarországon regisztrálja a céget, de az indulás után kizárólag bérelt külföldi járművekkel dolgoztat.

2022. március 1. – Kabotázs

Megváltoznak a kabotázsra vonatozó szabályok, ezek az előírások márciustól lesznek hatályosak. Az alapszabály változatlan marad: 7 nap leforgása alatt legfeljebb 3 kabotázsművelet végezhető. Ez a szabály azonban kapott egy kiegészítést, ami alaposan lecsökkenti a lehetséges műveletek számát. Egy elvégzett kabotázsművelet után a következőt ugyanis csak 4 nap elteltével lehet megkezdeni. A 7 napba így legfeljebb 2 fuvar férhet bele az elvileg engedélyezett 3 helyett. 

A rendelet arra is lehetőséget ad, hogy a hatóság kabotázsnak minősítsen olyan szállításokat, amik szerintünk a nemzetközi szállítás részét képezik. Különösen a kombinált szállítást emelik ki. A rakomány Magyarországról tart Németországba kombinált szállítással. Az út utolsó szakaszát közúton teszi meg. A tagállamok előírhatják, hogy az ilyen kezdeti vagy végső közúti szállítási szakaszra is a kabotázs szabályait kell érvényesnek tekinteni, ha úgy látják, hogy a fuvarozók folyamatosan végeznek ilyen szállításokat.

2022. május 21. – Fuvarozói engedély kell 3,5 tonna alatt is

A 3,5 tonna alatti járművekkel végzett munka feltételeinek a szigorítása annak köszönhető, hogy éppen az előírások hiánya miatt egyre növekszik az ilyen autókkal végzett fuvarozás. Az EU ezzel az intézkedéssel gyakorlatilag megelőzte azt a helyzetet, hogy több tagállam is saját intézkedéseket kezdjen bevezetni erre a kategóriára. Ha ezekről minden ország saját hatáskörben döntene, az egyrészt káoszt okozna, másrészt előnybe hozná azokat az államokat, illetve az ott működő vállalkozásokat, ahol nem hoznak ilyen intézkedéseket. 

Az ilyen versenytorzító intézkedések elkerülésére tehát az EU 2022-től kötelezővé teszi a fuvarozói engedély megszerzését egyes 3,5 tonna alatti járművekre is. Az intézkedés a következő esetekre érvényes:

  • a jármű 2,5 tonnánál nehezebb, de nem éri el a 3,5 tonnát
  • a járművet nemzetközi árufuvarozásra használják.

A 2,5-3,5 tonna közötti járművekkel végzett fuvarozáshoz a vállalkozónak 2022. május 20-tól kell fuvarozói engedéllyel rendelkeznie. Ha a vállalkozás kizárólag 3,5 tonna alatti járművekkel dolgozik, akkor ezt a fuvarozói engedélyben is jelezni fogják, a különleges megjegyzések rovatába írják be a „≤ 3,5 t“ jelölést. Azaz az ilyen vállalkozásnak csak a 3,5 tonna alatti járművekre szól majd az engedélye.

Külön előírásokat alkalmaznak majd a fuvarozóktól megkövetelt pénzügyi biztosítékra is a 3,5 tonna alatti autók esetében. A kötelező pénzügyi biztosíték normál esetben 9 ezer euró az első jármű után, majd minden további jármű után 5-5 ezer euró meglétét kell igazolni. 2022-től, ha vegyesen kis és nagy járműveket is használunk, akkor az első autó után letétbe helyezendő 9 ezer eurós összeg változatlan marad. A 3,5 tonna alatti járművek után azonban nem 5 ezer, hanem csupán 900 euró kötelező biztosítékot kell felmutatnunk.

Ha viszont kizárólag 3,5 tonna alatti teherautókkal dolgozunk, akkor az induló letét összege is alacsonyabb lesz: 9 ezer helyett csak 1.800 euró meglétét kell bizonyítanunk. A további autókra pedig ekkor is 900-900 eurót kell majd letétbe helyeznünk.

A kisteherautókra vonatkozó 2022-es kötelezettség azonban egyelőre csak a fuvarozói engedély kiváltását és az ahhoz szükséges feltételek biztosítását jelenti (pénzügyi biztosíték, vizsgázott szakmai irányító és jó hírnév igazolása). A jó hírnév követelményét a vállalkozásnak azzal kell bizonyítania, hogy nincs adótartozása, köztartozása. A vállalkozás vezetőjének erkölcsi bizonyítványra lesz szüksége, ami azt is igazolja, hogy nem áll eltiltás alatt. Bizonyos esetekben a vállalkozás vezetőjének és szakmai irányítójának a múltját is vizsgálják. Öt éven át nem lehet vezető vagy szakmai irányító, aki fizetésképtelenség vagy szabálytalanságok miatt megszüntetett vállalkozásoknál hasonló pozíciót töltött be.  

A fuvarozók számára a legnagyobb terhet jelentő vezetési és pihenőidőket majd csak 2026-tól kérik számon a kisautók sofőrjeitől, ekkortól kell tachográfot is szerelni a járművekbe. 

A fuvarozói engedély kiváltását indítsuk el időben, mert az ügyintézésre hivatalosan 3 hónapja van a hivatalnak. A tanfolyami végzettség igazolásával pedig már az engedély benyújtásakor is rendelkezni kell. A fuvarozói tanfolyamot kell tehát elsőként elvégezni, ennek befejezése után lehet indítani a további ügyintézést. Az engedély kiadására a határidőt nem a beadás napjától számítják, hanem attól a naptól, amikor az iratok hiánytalanul beérkeznek. Ha tehát hiánypótlásra van szükség, az is hosszabbíthatja az ügyintézést. A fuvarozói engedélyeket a közeledési hatóság jogutódja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közúti Jármű Hatósági Főosztálya bocsátja ki, illetve a nevében eljáró illetékes kormányhivatal. Illetéket kell fizetni az engedély kiadásáért, és az egyes engedélymásolatokért is. Másolatot annyit kell beszerezni, ahány járművel dolgozunk, mert ennek ott kell lennie az autóban. 

Nagy Csaba

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.

Ezek is érdekelhetik: