Augusztus 20-án életbe léptek a mobilitási csomag első intézkedései, elsősorban a vezetési és pihenőidőket érintő változások. A rendelet alkalmazásával kapcsolatban azonban még sok a kérdőjel.

45 órás pihenők

A legfontosabb újdonság a 45 órás heti pihenők kérdése és a kötelező hazatérés. A rendes heti pihenőt, azaz a 45 órás pihenőt tilos a járműben tartani az egész EU-ban. A sofőrnek olyan helyen kell tartózkodnia, ami megfelelő vizesblokkal és hálóhelyiséggel rendelkezik. A szálláshelyet a munkáltatónak kell fizetnie. 

Azt még nem tudni, hogy van-e visszamenőleg bármilyen igazolási kötelezettségünk ezzel kapcsolatban, kérhetnek-e valamilyen dokumentumot a sofőrtől a legutóbbi hétvégéjének eltöltésével kapcsolatban. Az sem egyértelmű, hogy mit kell tenni, ha a sofőr maga akarja megoldani a hétvége kérdését, például megszállna egy külföldi rokonánál. Ezeket a kérdésekre a választ valószinűleg majd az ellenőrzési gyakorlat adja meg, esetleg születik valamilyen uniós iránymutatás. 

Egymás után két csökkentett heti pihenő

A nemzetközi áruszállításban dolgozó sofőrök egymás után két csökkentett heti pihenőt is tarthatnak. Előtte és utána viszont meg kell tartani a 45-ös pihenőt is. Minden 4 egymást követő héten lennie kell legalább 2 teljes heti pihenőnek.

A csökkentést vissza kell pótolni, ezt meg kell tenni a következő teljes heti pihenő előtt. Az ma még kérdéses, hogy ezt a visszapótlást csak a teljes, heti pihenőhöz lehet-e hozzátenni, vagy előtte egy napi pihenőt is ki lehet-e a pótlással egészíteni. Ebben nem egyértelmű az uniós szabály.

Hazautazás 3 vagy 4 hetente: mivel igazoljuk?

Ha a sofőr egymás után két csökkentett heti pihenőt tartott, akkor a következő teljes pihenőt már a saját országában kell megkezdenie. Így 3 hét után kell hazatérnie. 

Ha nem volt egymás után két csökkentett heti pihenője, akkor a negyedik hét végén, az akkor esedékes teljes heti pihenő előtt kell hazaérkeznie. Ezért írhatjuk a szabályra azt, hogy 3 vagy 4 hetente kell hazatérni. 

A munkáltatónak dokumentálnia kell, hogy ezt a hazatérést hogyan biztosítja, hogyan felel meg a feltételeknek. De mivel lehet igazolni a hazautazást, ha külföldön cserélünk sofőrt, s a pihenő sofőr személygépkocsival vagy tömegközlekedéssel jön haza? A megoldás a kiküldetési rendelvény lehet, hiszen ezen rögzíteni kell a kiutazás és a hazautazás módját is, valamint erre vezetjük rá az utazással kapcsolatos költségtérítéseket. 

Kérdés az is, hogy egyáltalán kötelezheti-e a munkáltató a pihenőjét töltő sofőrt a hazatérésre, ha ő szeretne külföldön maradni, s mondjuk pihenője alatt turistáskodni? A rendelet a munkáltatót kötelezi, nem a sofőrt, s a pihenő alatt amúgy sem adhat a munkáltató utasításokat a számára. 

A rendelet azt írja elő, hogy úgy kell megszervezni a munkát, hogy a sofőrök minden, négy egymást követő hétből álló időszakban vissza tudjanak térni saját országukba. Tehát nem hazahozni kell őket, hanem igazoltan lehetővé tenni, hogy haza tudjanak térni. Azt kell tehát igazolni, hogy a külföldön váltó sofőrnek biztosítjuk a hazatérési lehetőséget.

(A későbbiekben az autó hazahozatalát is meg kell oldani nyolchetente, de ez a szabály csak 2022-től lép életbe.)

Eltérés az előírásoktól, túlvezetés

Érdekes változás, hogy szükséghelyzetben megengedik a túlvezetést. A sofőr

• 1 órával túllépheti a napi vagy heti vezetési időt, hogy elérje az otthonát vagy a munkáltató központját, hogy kivegye a heti pihenőjét. 
• Ugyanebből a célból 2 órával túllépheti a napi és heti vezetési időt, ha közvetlenül a túllépés előtt tartott egy 30 perces pihenőt.

Az MKFE hívta fel itt a figyelmet egy fontos körülményre. Elképzelhető, hogy nem pontos a rendelet magyar változata. A rendelet magyar szövege az 1 és 2 órás túllépésre egyaránt csak azt írja, hogy akkor élhet a sofőr ezzel a kedvezménnyel, ha a heti pihenő kivétele céljából érkezik haza. Az MKFE szerint viszont a rendelet más nyelvű, angol, francia, német változatai mind azt tartalmazzák, hogy a 2 órás túllépés csak akkor lehetséges, ha a rendszeres, 45 órás heti pihenő céljából térünk el az előírásoktól. A csökkentett heti pihenő kivétele érdekében tehát csak 1 órás lehetőség van a vezetési idők túllépésére, a 2 órás túllépés pedig csak a 45 órás pihenő előtt vehető igénybe. 

A rendelet ezt kivételes körülmények esetén teszi lehetővé. Hogy mi számít rendkívüli körülménynek, azt a ma már a rendelet részének tekintendő 1. számú iránymutatásban kell keresnünk. Eszerint olyan helyzeteket kell értenünk ez alatt, melyek 

• az utazás alatt jelentkeznek, 
• váratlanok, 
• a járművezető akaratán kívül álló,
• elkerülhetetlennek látszó dolgok. 

Nem számít kivételesnek az a körülmény, ami már az indulás idején is ismert lehetett. Ha például úgy indul el a sofőr, hogy az időjárás-jelentés folyamatosan rossz időt jelez, akkor a valóban megérkező havazás nem számít rendkívüli helyzetnek. Körültekintően kell megtervezni az utat, figyelembe kell venni a várható torlódásokat, időjárási körülményeket. Rendkívülinek azokat a helyzeteket tarthatjuk, amiket a leggondosabb előkészületek mellett sem lehetett előre látni. Ilyenek lehetnek a balesetek, balesetek okozta torlódások, váratlan vihar okozta útakadály stb.

Ilyen váratlan helyzetekben egy kinyomatot kell készíteni, vagy a korongon feljegyzést tenni a túllépésről és annak okáról. Nincs szó egyéb igazolási kötelezettségről, elvileg semmivel nem kell bizonyítani, hogy tényleg rendkívüli körülmények álltak fenn. Ellenőrzés során feltehetően nem arra keresnek majd bizonyítékot a sofőrnél,  hogy előre lehetett-e látni a németországi dugót vagy nem. Azt viszont meg fogják vizsgálni, hogy mennyire rendszeresek nála a túlvezetések, mennyire gyakran fordul elő, hogy él a rendkívüli helyzet adta lehetőségekkel. 

Fontos, hogy a túlvezetés idejét mindig vissza kell pótolnunk. Azaz, ha vészhelyzet miatt túlvezettünk egy órával akkor például a heti pihenőnket toldjuk meg egy plusz órával!

Nagy Csaba

Cikkünket teljes terjedelmében a Fuvarlevél 2020. szeptemberi számában olvashatják.