A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

A járvány második hulláma kiszámíthatatlanná teszi a mindennapjainkat. Lehet, hogy ma még bejön a dolgozónk, de holnaptól otthon kell maradnia, mert karanténba kerül vagy mert bezár az iskola. Hogyan oldjuk meg ezeket a helyzeteket? És vajon kötelezhetjük-e tesztelésre a dolgozóinkat? Ezt kinek kell fizetnie? Mit tegyünk, ha fertőzött lesz az egyik alkalmazottunk?

Jár-e fizetés az otthon maradó szülőnek?

Szeptembertől elindultak az iskolák és az óvodák, de az intézkedések előírják, hogy a legkisebb tünet megjelenése esetén sem lehet a gyerekeket közösségbe vinni. Vagyis arra számíthatunk, hogy sokan lesznek kénytelenek táppénzre menni ebben az időszakban. (A gyermekápolási táppénz a gyermek 12 éves koráig jár.)

Ha pedig a koronavírus felbukkan egy intézményben, be is zárhatják egy időre. A gyerekek felügyeletét ilyenkor nem nagyon tudják másképp megoldani a szülők, csak úgy, ha az egyikük otthon marad. Ha a dolgozó munkaköre lehetővé teszi, akkor elvégezheti a feladatait távmunkában is. De ha erre nincs lehetőség, akkor kénytelenek leszünk szabadsággal megoldani a helyzetet. Vagyis kiadjuk a szabadságát az éves szabadsága terhére.

Könnyen lehet, hogy a dolgozónak már nincs annyi szabadsága, mint amennyi kéne. Ilyenkor ha van béren kívüli juttatási rendszerünk, akkor az éves cafeteria terhére is adhatunk rendkívüli fizetett szabadnapokat. Vagyis meghatározzuk, hogy mennyi az adott szabadnap “ára”, és a felhasznált szabadnapokkal arányosan csökkentjük a dolgozó éves cafeteria keretét.  Végső megoldásként felmenthetjük egy időre a munkavégzés alól. Ilyenkor viszont nem jár neki munkabér, és még biztosítva sem lesz, ezért egészségügyi szolgáltatási járadékot is kell fizetnie (7710 Ft havonta).

Ha mást nem, az utóbbit, vagyis a felmentést feltétlenül meg kell tudnunk oldani. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis a munkavállaló mentesülhet a munka alól, ha különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt távol kell maradnia a munkahelyétől. Ilyenkor viszont nem jár neki fizetés. Arról tájékoztatnia kell bennünket, hogy miért és várhatóan mennyi ideig marad távol.

Mi legyen a karantén alatt?

A karantén lehet önkéntes vagy elrendelheti a hatóság is. Ha a munkavállaló úgy dönt, hogy a biztonság kedvéért elzárkózik két hétre másoktól, mert találkozott egy ismerősével, akiről kiderült, hogy fertőzött, akkor ez önként vállalt karantén. Ha a munkahelyen üti fel a fejét a vírus, a munkáltató is elrendelheti, hogy egyes dolgozók maradjanak inkább otthon karanténban, még akkor is, ha nem is voltak kapcsolatban a fertőzött személlyel. Ez is önkéntes karanténnak számít. Az önkéntes karantén alatt a munkavállaló dolgozhat otthonról, vagy kiadhatjuk a maradék szabadságát, esetleg a karantén idejére felmentjük a munkavégzés alól, de akkor erre az időszakra nem kap fizetést.

A hatósági karantén alatt már járhat táppénz, de ez attól is függ, hogy miért került karanténba valaki. Hatósági (házi) karantént annak rendelnek el, aki:

– megfertőződött a vírussal

– a kontaktkutatás során magas kockázatúnak minősítették (egy háztartásban él a fertőzöttel, közvetlen fizikai kapcsolatba került vele, a fertőzött ráköhögött, két méteren belüli távolságban és 15 percnél hosszabb időt töltött együtt vele)

– külföldről jött haza (kivéve, ha valaki kiküldetésről tér haza, amit igazolni tud).

Ha azért kerül valaki karanténba, mert fertőzött vagy fertőzött személlyel került kapcsolatba, akkor keresőképtelennek minősül, és erre az időre táppénzt kaphat, de betegszabadság nem jár neki.

Ha viszont külföldről jött haza, akkor a karantén időszaka nem minősül keresőképtelenségnek, vagyis nem jár neki táppénz. Ráadásul, ha a munkáltató felmenti a munkavégzés alól, akkor munkabért sem kap, és a munkavégzés alól történő felmentés ideje alatt szünetel a biztosítása is.

Kinek kell fizetnie a tesztelést?

Ahhoz, hogy kiderüljön, valaki megfertőződött-e a vírussal, PCR tesztet kell végezni. Ez mutatja ki, hogy a vírus jelen van-e a légutakban.

Ha a dolgozó kontaktkutatás során került megfigyelés alá, akkor nem szabadulhat ki a 10 napos karanténból 2 negatív teszt eredménnyel. Viszont ha külföldi útja miatt van karanténban, ezt lerövidítheti, ha tesztet csináltat. Ennek a költségét azonban neki kell állnia. Ha a dolgozó mihamarabbi munkába állása a mi érdekünk, kötelezhetjük rá, hogy végeztessen el egy tesztet, ezt viszont már nekünk kell fizetnünk.

Akkor is mi viseljük a költségeket, ha azért írjuk elő a tesztelést, mert ellenőrizni szeretnénk a dolgozók egészségi állapotát. Ezzel ugyanis biztosítani tudjuk az egészséges és biztonságos munkafeltételeket. Érdemes tudni, hogy a munkáltató által biztosított koronavírus teszt adómentes. Szeptembertől pedig változás, hogy a PCR-teszt hatósági áras lett, 19 500 forintnál nem kerülhet többe. Ez az ár tartalmazza a mintavétel és a vizsgálat díját is. Természetesen, ha a tesztelést háziorvos, kórház vagy hatóság rendeli el, akkor nem kell fizetni érte.

Mit tegyünk, ha fertőzött az egyik dolgozónk?

Ha az egyik munkavállalónk koronavírusos lett, a hatóság által megnevezett hivatalos kontaktszemélyeken kívül más dolgozókat is kivonhatunk a munkavégzésből a nagyobb biztonság érdekében. Beszéljük meg velük, otthonról is el tudják-e látni a feladataikat, mi a legjobb megoldás számukra. Akár saját kontaktkutatást is végezhetünk. Fontos ugyanis felderíteni, hogy kik tartózkodtak egy légtérben 15 percnél tovább vele. Akár tesztet is érdemes végeztetni, aminek a költségeit mi álljuk.  

Amíg nem fertőtlenítjük szakszerűen a munkahelyi környezetet, a dolgozó megtagadhatja a munkát. Indokolatlanul viszont nem maradhat távol. Az például, hogy valamelyik munkatársa köhög, még nem ok arra, hogy valaki ne jöjjön be dolgozni. Ha viszont a dolgozó idősebb, vagy krónikus betegsége van, mérlegeljük a távolmaradási szándékát!

Kártalanítani kellene az államnak

Az egészségügyi törvény 70. paragrafusa szerint a munkavállaló a hatósági karantén idejére a táppénzen felül állami kártalanításra jogosult (akár fertőzött, akár kontaktszemély). Vagyis ha valaki a hatósági kényszerintézkedés miatt nem tud dolgozni, annak az államnak ki kellene pótolnia a táppénzt a munkajövedeleméig, és megtéríteni a járványügyi elkülönítés egyéb költségeit is.

A cégvezetők bevezetnék a rendszeres tesztelést

A közép- és felsővezetők kétharmada fontosnak tartaná a rendszeres tesztek bevezetését bizonyos munkakörökben – derül ki a Pénzcentrum internetes felméréséből. A COVID-19 szűrését elsősorban az egészségügyben, vendéglátásban dolgozók, élelmiszerbolti eladók, szociális munkások körében tartanák a legfontosabbnak, de szükségesnek tartják többek között a jegyellenőrök, buszsofőrök, taxisofőrök, turizmusban dolgozók, ételfutárok, csomagkiszállítók körében is.

Szilágyi Katalin