Alig három héttel az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer bevezetése előtt még mindig szinte semmit nem lehet tudni az EKAER szám igénylésének és használatának részletes szabályairól. A rendszer január elsejétől kötelező lesz a fuvarozásban.
Korábban írtunk arról, hogy Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKAER) néven egy olyan elektronikus nyilvántartást vezet be januártól a kormány, melynek segítségével minden Magyarországon forgalomba hozott termék útja nyomon követhető lesz.
A legfontosabb szabály, hogy januártól csak olyan áru hozható kereskedelmi forgalomba, melynek a szállítását megfelelően bejelentették. Tehát, ha a forgalmazó elmulasztja ezt a bejelentést, akkor az árut nem hozhatja forgalomba.
Ha egy közúti ellenőrzés során derül ki, hogy a szállított áru nincs szabályosan bejelentve, akkor az áru tulajdonosára az áruérték 40 százalékáig róhatnak ki bírságot.
Mi a fuvarozók dolga?
A bejelentést NEM a fuvarozóknak kell megtenniük, de az áruregisztráció tőlük is sokkal több figyelmet követel. Például egy ellenőrzés során a fuvarozónak nyilatkoznia kell arról, hogy ki a szállított áru tulajdonosa. A nyilatkozatot a NAV összeveti a bejelentett adatokkal, s ha eltérést tapasztal, akkor akár zár alá is vehetik a rakományt. Nélkülözhetetlen tehát, hogy a gépkocsivezető teljesen tájékozott legyen a szállított áruval kapcsolatban: a tulajdonos adatainak, a kirakodás helyének, az áru jellemzőinek meg kell egyezniük a bejelentett adatokkal.
Fontos! A gépkocsivezető meg sem kezdheti addig a rakodást, amíg meg nem győződik arról, hogy a szállítás rendelkezik EKAER számmal.
Vegyük sorra az eddig megismert szabályokat!
Mit kell bejelenteni januártól?
Az EKAER rendszer azt jelenti, hogy a három meghatározott esetben, útdíjköteles autóval csak bejelentett termékeket lehet az országon belül szállítani. Ez a három eset a következő:
· terméket hoznak be az EU területéről közúton Magyarországra
· terméket visznek ki az EU területére közúton Magyarországról
· Magyarországon belül, ún. első adóköteles termékértékesítés céljából szállítják közúton az árut, nem végső fogyasztó számára (tehát innen még továbbadják a terméket).
Bejelenteni tehát ezt a három esetet kell, ha a terméket útdíjköteles autóval, közúton szállítják. (Kivételként a 3,5 tonna alatti autóval történő szállítást is be kell jelenteni, ha az autó úgynevezett kockázatosnak minősített élelmiszert szállít. Ennek szabályaira később külön kitérünk.)
Kinek kell a bejelentést megtenni?
A bejelentést annak kell megtennie, aki az áru tulajdonosa:
· kivitel esetén az exportőr (a magyarországi feladó)
· behozatal esetén az importőr (a magyarországi címzett)
· belföldi szállítás esetén a feladó.
Kire vonatkoznak a szabályok?
Az új bejelentési kötelezettség azokra vonatkozik, akik terméket hoznak be az országba, vagy visznek ki, vagy az országon belül hoznak forgalomba. A bejelentéseket tehát nem a fuvarozóknak kell megtenniük.
Mit kell bejelenteni?
A bejelentésnek tartalmaznia kell a szállítás lényeges adatait, beleértve:
· a felrakodás időpontját
· a kirakodás pontos helyét
· kockázatos termékek esetén a kirakodási hely tulajdonosának a nevét, adószámát
· a szállító vállalkozás adatait
· az autó rendszámát (a lista nem teljes!).
A termék tehát csak akkor szállítható, ha a megrendelő pontosan tudja, hogy azt melyik vállalkozás melyik autója fogja szállítani.
Kockázatos termékek
Az árumozgásokat alapvetően akkor kell bejelenteni, ha a szállítás útdíjköteles tehergépkocsival történik. Ez alól kivétel, ha az autó úgynevezett kockázatos élelmiszert szállít (pl. a cukor és az olaj ilyennek fog számítani). Ebben az esetben bármilyen járművel – akár személyautóval is – történik a szállítás, azt be kell jelenteni. Kockázatos élelmiszereknél a bejelentési kötelezettség határa 200 kg, vagy 250 ezer forint áruérték (ez alatt tehát nem kell bejelenteni).
Akkor is be kell jelenteni a kisautós szállítást, ha a jármű nem kockázatos terméket visz, de
egy címzett számára 500 kg vagy annál több bármilyen árut, vagy
1 millió forint számlaérték feletti árut szállít.
A kockázatos termékek szállításához a forgalmazónak kockázati biztosítékot is le kell majd tennie. Ez a legutóbbi 2 hónapban forgalmazott termékek értékének a 15 százaléka lesz.
Nehezítés: élelmiszereknél kell a FELIR azonosító is
Bár a részletes szabályok még nem jelentek meg, az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság (NÉBIH, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) már jelezte, hogy a hozzájuk tartozó élelmiszerek esetén csak a FELIR azonosítóval rendelkező vállalkozók kaphatnak EKAER számot. Élő állat, hús, tejtermék, zöldségfélék, gyümölcs, fűszerek, gabonafélék, malomipari termékek, édességek, de még műtrágya forgalmazásához is már 2014 év eleje óta szükséges a FELIR regisztráció. Ilyen terméket csak úgy lehet forgalomba hozni, ha a forgalmazó cég az élelmiszerbiztonsági hivatalnál regisztráltatja magát, s kap egy úgynevezett FELIR számot. A hivatal most azzal egészíti ki a szabályokat, hogy az ezeknek a termékeknek az esetében az EKAER számot is csak olyan vállalkozó kaphatja meg, amelyik rendelkezik már a FELIR kóddal. Magyarul: olyan cég nem hozhat be az országba élelmiszert, amelyik előbb nem regisztrált az élelmiszer-forgalmazó cégek felügyeleti listáján.
Aki élelmiszert, állatot vagy hasonló jellegű terméket akar forgalomba hozni, annak előbb azt kell tisztáznia, hogy az adott terméket, vagy a forgalmazó cég tevékenységét kell-e a hatóságnál regisztrálni.
Ezen a címen tudja a terméket lekérdezni vámtarifaszámok alapján, vagy a tevékenységet TEÁOR alapján.
Amennyiben egy cég a olyan terméket forgalmaz, vagy olyan tevékenységet végez, amely megtalálható a listában, és még nem regisztráltatta magát, annak ezt sürgősen pótolnia kell. A regisztrációt az interneten lehet elindítani ezen az oldalon.
A NÉBIH arra is felhívja a figyelmet, hogy ha élelmiszert külföldről hoz be valaki, akkor azt az autó csak azon a helyen rakodhatja le, amit első magyarországi tárolási helyként korábban bejelentettek. Egy 2010-es rendelet írja elő, hogy az élelmiszert importáló vállalkozásoknak regisztráltatniuk kell azt a telephelyet, ahol a behozott árut először tárolni fogják. Most januártól ez kibővül azzal, hogy EKAER számot sem lehet majd más szállítási címre kérni.
Mi várható még januárig?
A rendszer bevezetéséhez még hiányzik két kormányrendelet: az egyik az EKAER szám igénylésének szabályait írja le, a másik pedig azokat az élelmiszereket nevezi meg, melyeket kockázatosnak minősítenek. Ez a két kormányrendelet lapzártánkig nem készült el. A jelzések szerint a véleményezésre kiadott tervezet is csak a lapzárta utáni héten fog felkerülni a NAV honlapjára. A rendeletek várhatóan közvetlenül karácsony előtt jelennek majd meg.
