A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

A kötelező biztosításra úgy gondolunk, hogy baleset esetén ez fedezi a másik járműben esett károkat. Pedig ennél szélesebb körben alkalmazható: a kgfb fedezetet ad olyan balesetekre is, amelyekben nem szerepel másik jármű.

Egy olvasónk sofőrje munkagépet szállított, méghozzá figyelmetlenül. A munkagép gémjét magasan hagyta, ami szállítás közben megrongált egy fővárosi hidat. A vállalkozónak nem kis fejfájást okozott az eset: vajon kifizeti-e a biztosító a hídban esett károkat, vagy saját zsebből kell megtérítenie?

Mit ír elő a biztosítási törvény?

A kötelező biztosításról szóló törvény a lehetséges károkat nem sorolja fel. Nem is lehetne. A törvény azt írja elő, hogy a biztosítás minden megalapozott kártérítési igényre kiterjed, amit a biztosítottal szemben, a jármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. A biztosítás tehát nemcsak egy másik járműre terjed ki, hanem mindenre, amiben egy jármű kárt okozhat. Ebbe beleértendő az út, annak környezete, az épületek, az ott közlekedő gyalogosok is.  

A törvény szerint a biztosító vizsgálhatja a baleseti felelősséget. Ez alapján dönti el, hogy melyik félnek kell a károkat viselnie. A kárt a károkozó viseli olyan mértékben, amilyen mértékben a bekövetkezett eseményekért felelőssé tehető. Vegyünk például egy közlekedési balesetet. Az egyik autó vezetője körültekintés nélkül kanyarodik ki a főútra, a másik viszont gyorsan hajt, így nem tudják elkerülni az ütközést. Mindketten hibásak, mindkettőjüknek vállalnia kell az anyagi felelősséget. A biztosító ilyenkor kármegosztást alkalmaz. Ha az egyik félről megállapítják, hogy a magatartása mondjuk 30 százalékban járult hozzá a baleset bekövetkezéséhez, akkor ő 30%-ban felelős az anyagi kárért is – azaz, csak a neki járó kártérítés 70%-át fizetik ki.

A felelősség megállapításán túl a biztosítónak minden olyan kárt meg kell térítenie, melyet a károsult megfelelően igazolni tud. Kevesen tudják, hogy a kötelező biztosítás nemcsak a vétlen autóra és utasaira terjed ki, hanem a kárt okozó jármű utasaira és holmijára is. Csak a kárt okozó járműben esett károkat nem téríti meg a biztosító, de az autó utasainak a veszteségeire már fedezetet nyújt a kgfb.

Gépjárműkár

Mindenki tudja: a kgfb megtéríti a vétlen járműben keletkezett károkat. A legtöbb kártérítési ügy nem is megy ennél tovább. A közlekedési balesetek többségében a kárbecslő csak ezeket a károkat vizsgálja. Ha a károsultnak további igénye is van, általában azt neki kell kezdeményeznie, neki kell a kárigényt benyújtania.

Mentési, szállítási költségek

Itthon is elég drága lehet egy balesetes jármű mentése, a külföldi költségek azonban ennek a sokszorosát is jelenthetik. A katasztrófavédelem nem fogja elszállítani a felborult kamiont, csak arról gondoskodik, hogy a közút használható legyen. A szállítás már a tulajdonos költségére történik, nem kevés pénzért. Ha nem mi voltunk a vétkes fél, akkor erre is benyújthatjuk kárigényünket, fedezi a biztosító. A szállítási díjak mellett szükség lehet különleges mentőegységek, például hegyimentők munkájának a kifizetésére, vagy a baleset helyszínének helyreállítási költségére is (pl. kifolyt üzemanyag, vagy a roncsok feltakarítása).

Szállított tárgyak kárai

Aki nem vétkes a balesetben, annak minden tárgyára kiterjed a védelem. Ebbe beleértendő a rakomány és az utasok személyi holmija is. A vétkes járműben azonban csak az utasok személyi tárgyaira terjed ki a kártérítési felelősség, másra nem.

A tárgyakban esett károkkal kapcsolatban említsük meg a szállításra vonatkozó KRESZ szabályt is! Személygépkocsival például személyenként 10 kg csomagot szállíthatunk. Ha a megengedettnél kevesebben ülnek az autóban, akkor üres ülésenként 68 kg csomag szállítása lehetséges. A csomagszállításnak a KRESZ szerint feltétele, hogy a jármű ajtajait be lehessen csukni. Mégis naponta láthatunk olyan jól megpakolt személykocsikat, melyeknek a hátsó ajtaját csak egy jól-rosszul rögzített kötél tartja a helyén, miközben a szállított tárgy messze kilóg hátra az útra. Baleset esetén az autó sofőrje hiába is várná a kártérítést – nem sok jóra számíthat, ha a szállítással megsértette a KRESZ szabályait.

Személyi sérülések

A személyi sérüléses balesetek kártérítése bonyolult téma, mert több kérdést érint. A sérültnek járhat a gyógykezelés összes költségének a megtérítése: az orvosi számlák, a gyógyszerek költsége, a gyógykezelésekre utazás díjának megtérítése, az ápolási költségek, ápolók díja stb. Ide tartozhatnak olyan költségek is, melyek nem is a sérültnél, hanem a hozzátartozóknál jelentkeznek. Ha például valaki nem tud egyedül közlekedni, s a hozzátartozójának indokolt szállásköltsége jelentkezik a gyógykezelés időtartamára, az is elfogadtatható a biztosítóval.

A kezelési költségek mellett a sérült, vagy akár csak lelki traumát átélt utasnak járhat sérelemdíj is az átélt megrázkódtatás miatt.

A legtöbb biztosítási ügy kárrendezése egyébként a személyi sérülések miatt húzódik hosszú ideig, akár évekig is. Egy komolyabb baleset után évek is eltelhetnek a teljes gyógyulásig, vagy a maradandó egészségkárosodás mértékének a megállapításáig. Ez pedig a kifizetett összegeket is befolyásolja. Hiszen lehet, hogy évekig tartó rehabilitációt vagy végleges rokkantság miatti kártérítést kell a biztosítónak beáraznia.

Kieső munkabér, elmaradt haszon

A kárigény benyújtásakor keveseknek jut eszébe ezzel számolni. A balesetet szenvedett betegnek az is kárt okoz, hogy a betegsége alatt nem fog pénzt keresni. Az indokolt, igazolható munkabér-kiesést meg lehet téríttetni a biztosítóval.

Ami az alkalmazott számára a kieső munkabér, az a vállalkozó számára a vállalkozás elmaradó haszna. A balesetet szenvedő vállalkozó nem tudja folytatni a munkáját. Vagy a saját sérülése miatt, vagy azért, mert a munkaeszköze sérül meg és nem tudja mással pótolni a javítás ideje alatt. Egy fuvarozó számára a jármű balesete a teljes bevétel elmaradását jelenti. Ennek fedezetére szolgál az elmaradt haszon után járó kártérítés. Amennyiben igazolni tudjuk, hogy a sérült autó a vállalkozásnak mekkora rendszeres bevételt termelt, akkor a kieső időre kérhetjük ennek az összegnek a megtérítését (ez pl. korábbi szállítólevelekkel, számlákkal igazolható).  

Jármű pótlásával kapcsolatos költségek

A sérült autó pótlása is kárt okozhat. Indokolt lehet, hogy a javítás ideje alatt bérautóval, vagy magánszemély más közlekedési eszközzel pótolja az autót. A biztosító akár a taxiszámlákat is befogadhatja, ha a károsult bizonyítani tudja, hogy számára a kocsi használata nélkülözhetetlen és a pótlására további kár elszenvedése nélkül semmilyen más módja nincsen.

Épületekben, környezetben esett károk

Elég ritka, hogy épületekben, utakban, útmenti tárgyakban esett károk alapján nyújtsanak be a tulajdonosok kárigényét, holott erre is van lehetőségük. Ha egy autó lesodródik az útról és tönkreteszi egy családi ház kerítését, akkor azt is a kötelező biztosítás alapján állja a biztosító. Ugyanez a helyzet akkor is, ha maga az út burkolata sérül meg.

Ide sorolandó olvasónknak a példánkban szereplő esete is, a híd megrongálása. A tulajdonos, azaz az állam vagy a fővárosi önkormányzat léphet fel kárigényével, a biztosítónak pedig ki kell fizetnie a helyreállítás költségeit. Ez volt a jó hír. A rossz hír pedig az, hogy a biztosító az így kifizetett kártérítést akár be is hajthatja a hidat megrongáló fuvarozótól. Ez az úgynevezett visszakereset lehetősége, amikor a biztosító peres úton követeli vissza a kifizetett kártérítést a kárt okozó ügyfelétől. Erre a törvény szerint akkor van lehetősége, ha a károkozás jogellenesen történt. Azt viszont nem fogalmazzák meg itt pontosan, mit kellene jogellenes károkozásnak tekintenünk. A jog szerint szinte minden károkozás jogellenes, hiszen másként nem történt volna meg a rendkívüli esemény. Az autó nem rongálta volna meg a hidat, ha a sofőr betartja a szerelvény magasságára vonatkozó előírásokat. A kár azért következett be, mert megsértette ezt az előírást. A biztosító tehát úgy is dönthet, hogy pert indít és behajtja a helyreállításra kifizetett összeget ügyfelétől. Igaz, a gyakorlatban ritkán élnek ezzel a lehetőséggel: legtöbbször csak szándékos károkozás, vagy kirívóan súlyos gondatlanság esetén követelik a kifizetett összeg megtérítését.

Nagy Csaba