Van valamilyen lehetőségünk ügyvédek és bíróság bevonása nélkül, hogy hozzájussunk a pénzünkhöz? Vagy csakis jogi úton hajthatjuk be a tartozást? És ha a hivatalos út ellenére sem fizet az adósunk? Elmondjuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy megkapjuk jogos járandóságunkat.
Könnyű mondani, hogy meg kellett volna előzni
Ha rossz helyzetbe kerültünk, és megoldást szeretnénk találni rá, vajmi keveset ér a tanács, hogy “meg kellett volna előzni”. A nemfizetés esetében ez hangzik el leggyakrabban, és nem véletlenül. Nem arról van szó, hogy lehetetlen behajtani a tartozást, vannak jogi lehetőségeink, hanem arról, hogy ez pénzünkbe fog kerülni. Amit utólag ugyan ráterhelhetünk az adósra, de addig is a mi kiadásainkat fogja szaporítani. Így hát a megelőzés a legfontosabb.
A megelőzés ötparancsolata
A következőkre érdemes figyelni:
– Írásban kössük meg a szerződést (ami lehetőleg ügyvéd segítségével készült)!
– Belföldi fuvar esetén a fuvarozási szerződés tartalmazza az inkasszó lehetőségét is (vagyis hogy a tartozást levonathatjuk az adós bankszámlájáról).
– Pontosan töltsük ki a fuvarlevelet!
– Ellenőrizzük le a megrendelőt:
– nézzük meg, hogy hivatalosan létezik-e: cégek esetében az e-cegjegyzek.hu oldalon tudjuk megnézni a cégkivonatot; egyéni vállalkozók esetében a nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo oldalon
– ellenőrizzük az adószáma érvényességét (a NAV adatbázisában vagy EU-s adószámnál a VIES adatbázisában);
– nézzük meg, nem áfamulasztó-e a partnerünk (a NAV honlapján);
– magánszemély esetében ellenőrizzük le a telefonszámot.
– Tudjuk igazolni a kiadott számlát (átvételi elismervénnyel, tértivevénnyel, e-mailes visszaigazolással).
Mit tegyünk, ha már megtörtént a baj?
A belföldi tartozások esetében könnyebb a helyzet. A magyar jogszabályok alapján akkor hajthatjuk be a tartozást, ha az alábbiak közül valamelyik teljesül:
– a feladó magyarországi székhelyű vállalkozás, vagy magánszemély esetén az állandó tartózkodási helye Magyarországon van
– a fel- vagy lerakó Magyarországon van,
– a fuvarozási szerződés vagy a CMR tartalmazza azt, hogy vitás kérdések esetén a magyar jogot alkalmazzuk.
A lelki ráhatás és a tartozáselismerő nyilatkozat
Jogi úton többféle módon is érvényesíthetjük a követelésünket, ezt azonban mindenki szeretné elkerülni. Legtöbbször sajnos nem lehet, de első körben megpróbálkozhatunk egyfajta lelki ráhatással. Ennek alapszabálya, hogy különítsük el a behajtás kommunikációját az egyéb kommunikációtól. Az adóst ne az ügyvezető vagy az a kolléga hívja fel, akivel egyébként is szokott beszélni, hanem egy számára teljesen idegen ember. A követelés ne számonkérő és vádló hangnemben történjen, hanem úgy, hogy az adós érezze a segíteni akarást, a megoldás keresésének szándékát. Ezzel elérhetjük, hogy együttműködjön velünk, és nyitott legyen a probléma kezelésére. Megállapodhatunk vele például részletfizetésben vagy a tartozás későbbi kifizetésében. Cserébe kérjük azt, hogy erről írjon alá egy tartozáselismerő nyilatkozatot közjegyző előtt. Ha ezt megteszi, nyert ügyünk van, az ilyen nyilatkozatban foglalt tartozás közvetlenül végrehajtható. Vagyis ha nem teljesíti a részleteket, vagy a megadott határidőben nem fizet egyösszegben, akkor peres eljárás nélkül végrehajtható a tartozás (a végrehajtási eljárásról lejjebb írunk).
Ha nem használ a szép szó: a zálogjog
Vannak nemfizető ügyfelek, akiknél semmire sem megyünk a segítőkész, megoldáskereső magatartással. Jogi út nélkül már csak egy lehetőségünk maradt: kilátásba helyezzük, hogy élni fogunk a zálogjoggal, majd – ha tudunk, mert van következő, valóban zálognak használható rakomány – élünk is vele. Sok megrendelő nincs tisztában azzal, hogy jogunk van a rakomány visszatartására. Erre egy levélben felhívhatjuk a figyelmét, idézve a Polgári Törvénykönyv idevágó paragrafusát:
“A fuvarozót a fuvardíj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a fuvarozással kapcsolatosan birtokába kerültek vagy amelyekkel okmányok útján rendelkezik. A zálogjog a fuvarozónak a feladóval szemben fennálló, más fuvarozási szerződésből származó lejárt és nem vitatott követelését is biztosítja”. (Ptk, XXXVIII. fejezet; A fuvarozási szerződés; 6:267 §)
Ez azt jelenti, hogyha a határidő már lejárt, és a megrendelő nem fizetett, a számlát pedig nem vitatta, akkor a következő rakományt addig visszatarthatjuk, amíg nem egyenlíti ki a tartozását.
ÜGYVÉDTŐL A BÍRÓSÁGIG – JOGI UTAK
Az ügyvédi felszólítás: egy levél, ami hatásos
Ha zálogjogot sem tudunk érvényesíteni, akkor a következő lépcső az ügyvédi felszólítás. Ez egy hivatalos dokumentum, amit muszáj komolyan venni. Ha ugyanis az adós nem reagál a felszólításra, akkor keresetet indíthatunk, amelynek költségeit az adósnak kell viselnie. Az ügyvéd összefoglalja az előzményeket, majd felsorolja azokat a jogi következményeket, amellyel az adósnak szembe kell néznie nemfizetés esetén, így az ügyvédi felszólítás nagyon hatásos.
Fizetési meghagyás: a közjegyző felszólítása olyan, mint egy bírósági ítélet
Ha az ügyvédi felszólítás hatástalan volt, vagy erőteljesebb eszközt szeretnénk, akkor forduljunk közjegyzőhöz! A fizetési meghagyás olyan, mint egy bírósági ítélet, csak nem a bíróságtól, hanem a közjegyzőtől kell kérni. (3 millió forint alatti tartozás esetében nem is fordulhatunk közvetlenül a bírósághoz, előbb fizetési meghagyásos eljárást kell indítani).
Ezt akkor kérhetjük, ha a megrendelő elismerte a tartozását. Márpedig ha átvette a számlánkat, és 15 napon belül nem élt kifogással ellene, akkor elismertnek számít a tartozás.
A fizetési meghagyás feltételei:
– a számla fizetési határideje már lejárt,
– a tartozás 5 évnél nem régebbi,
– a tartozás nem éri el a 30 millió forintot (ha eléri vagy meghaladja, akkor közvetlenül a bírósághoz kell fordulni),
– az adós vállalkozásának van belföldi székhelye, képviselete, vagy ha magánszemély, akkor rendelkezik belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.
Hogyan kell kérni?
Egy formanyomtatványt kell kitölteni és benyújtani. Ezt jogi személyek, azaz cégek csak elektronikusan ügyvéd segítségével tehetik meg. Egyéni vállalkozóknak ez nem kötelező. Az ügyvéd díját az adósra terhelhetjük. Az eljárás díja a követelés 3%-a, de legalább 8.000 Ft (és legfeljebb 300.000 Ft). Ha ezt kifizettük, akkor a közjegyző 3 napon belül kiküldi a fizetési meghagyást az adósnak. Ez már komoly dolog. Ha ugyanis az adós nem vitatja a tartozást, vagyis nem él ellentmondással, akkor a tartozás behajtható (végrehajtási eljárással, lásd lejjebb).
Mi történik, ha az adós nem veszi át a felszólítást?
A felszólítást kétszer próbálják meg kézbesíteni. Ha ez másodjára sem sikerülne, akkor a 2. kézbesítés megkísérlésétől számított 5. munkanapon átvettnek minősül a levél, és a tartozás behajtható
Mi történik, ha vitatja a tartozást?
Erre 15 napja van a fizetési meghagyás kézhezvétele után. A közjegyző előtt eddig a pontig “nem peres eljárás” folyt. Az ellentmondás után ez automatikusan peres eljárássá alakul át, így az ügy a bíróságon folytatódik.
A fizetési meghagyás ezért is jó jelzés az adósnak: ha ilyet küldünk, azzal azt mutatjuk meg, hogy nem riadunk vissza a pertől sem.
Sokba kerül, de hatásos: a felszámolási eljárás
A felszámolási eljárás indítása nem arra való, hogy a hatóságok “kivasalják” a tartozást az adósunkból. Mégis jó eszköz, mert a nemfizető fél, hogy elkerülje a felszámolást, sokszor inkább kiegyenlíti a tartozását. (De csak nagyobb összegű tartozások esetén érdemes belevágni, mert az eljárás díja 105.000 Ft.) Ha pedig nincs neki miből fizetnie, akkor legalább kiderül, és megússzuk a hosszadalmas és költséges bírósági eljárást, aminek a végén ugyanúgy nem tudná teljesíteni a követelésünket.
A felszámolási eljárás feltételei:
– a tartozás 200.000 Ft feletti,
– az adós nem vitatta a tartozását,
– a teljesítési határidő pedig legalább 20 napja lejárt.
Hogyan indíthatunk ilyet?
Ha a tartozás esedékessége már 20 napja lejárt, akkor felszólítást kell küldeni az adósnak. Ebben megírjuk, hogy ha felszólításunkra sem fizet, akkor felszámolási kérelmet nyújtunk be ellene.
Amennyiben így sem egyenlíti ki a tartozását, akkor elindíthatjuk az eljárást a bíróságnál. A bíróság a kérelem benyújtásáról értesíti az adóst. A tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidő van, a felszámolásról szóló döntést pedig a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül hozzák meg.
Amit senki nem szeretne: polgári peres eljárás
Ha a követelésünk eléri a 30 millió forintot, akkor bírósághoz fordulhatunk (ennél kisebb összegnél először fizetési meghagyást kell kérnünk). És sajnos bíróságon folytatódik az az ügy is, ahol az adós nem ismeri el a tartozását (ellentmondással él a fizetési meghagyásnál). Akkor is csak pereskedni lehet, ha az adós tartózkodási helye ismeretlen. Ez utóbbi esetben ügygondnok kirendelését is kérni kell a bíróságtól. Ő fogja az adóst képviselni, és így már lehetővé válik, hogy a tartozás rendezését meghagyó ítélet szülessen.
Így jutunk hozzá a pénzünkhöz: a végrehajtási eljárás
Ha a fizetési meghagyásban vagy bírósági perben megítélték számunka a kérdéses összeget, és az adós nem fizeti ki, akkor a végrehajtási eljárásban tudunk hozzájutni a pénzünkhöz. Ennek a költségét is az adósnak kell majd állnia, de nyilván meg kell előlegeznünk. Ha fizetési meghagyást akarunk behajtani, akkor a közjegyzőhöz kell benyújtani a nyomtatványt (a Magyar Országos Közjegyzői Kamara oldaláról lehet letölteni: mokk.hu). Ha pedig a bíróságon ítélték meg számunkra az összeget, akkor a bírósághoz kell beadni a nyomtatványt (birosag.hu oldaláról tölthető le). A végrehajtási záradékot ezután megküldik a végrehajtónak, aki az adós bankszámlájáról vagy munkabéréből próbálja behajtani az adósságot. Ha ez nem vagy csak hosszadalmasan megvalósítható, akkor lefoglalhatják az adós vagyontárgyait. A végrehajtási eljárás díja a követelt összeg 1%-a, minimum 8.000 forint.
A kulcsszó továbbra is a megelőzés
Egy tartozás behajtása idő- és pénzigényes feladat, még akkor is, ha végül sikerrel járunk. Ezért fontos a megelőzés. Ha van egy jó szerződésünk, mindent pontosan lepapírozunk, főleg pedig utánajárunk a partnerünk pénzügyi helyzetének, akkor amennyire csak lehet, levédjük magunkat.
Horváth Orsolya
