A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

A sofőrök munkaidő-nyilvántartása egy banánhéj. Könnyű elcsúszni rajta, ha nem tudjuk mit és hol kell vezetni, vagy hogy mi tartozik bele a sofőr munkaidejébe. Nézze meg, hogyan vezesse jól a nyilvántartását!

A sofőrök munkaidő-nyilvántartásával sokaknak meggyűlik a baja. Nehéz jól vezetni, hiszen ők nem egy helyben és nem napi nyolc órát dolgoznak. Olvasónk például arra panaszkodik, hogy a jelenléti ív szerinte sok valótlan túlórát tartalmaz. Ő pedig csak a valós munkát szeretné kifizetni három sofőrjének. Bizonytalan abban is, hogy a rendelkezésre állási idő beleszámít-e a dolgozók munkaidejébe.

Jelenléti ív és munkaidő-nyilvántartás

Még mindig sokan beleesnek abba a csapdába, hogy egyenlőségjelet tesznek a jelenléti ív és munkaidő-nyilvántartás között. Pedig ez két különböző dokumentum.

Jelenléti ívet nem kötelező vezetni, ezt nem írja elő semmilyen jogszabály. A munkáltató írhatja elő, ha például tudni szeretné ki és mikor tartózkodott a telephelyen. A munkaidő-nyilvántartás ezzel szemben kötelező, a Munka törvénykönyve írja elő a munkáltatóknak a vezetését. Ez egy olyan dokumentum, amin nyilvántartjuk a munkaidőt, a munkaközi szüneteket, túlórákat, ügyeleteket, a készenlétet és a szabadságokat.

Pontosan kell vezetni, mert ez a bérelszámolás alapja. Ebből tudjuk ki, mikor, mennyit dolgozott, és mikor volt szabadságon, táppénzen. A munkaidő-nyilvántartást telephely vagy munkaügyi ellenőrzéskor szinte mindig kérik az ellenőrök. A nyilvántartások azonban sokszor hiányosak, nem szerepel bennük minden adat, vagy nem felelnek meg a munkaügyi szabályoknak.

Tartalmazza, mikor és mit csinált a sofőr

A nyilvántartásnak nincsenek formai követelményei, vezethető papíron, de elektronikusan is, szoftver segítségével. A lényeg, hogy kiderüljön belőle mennyi volt a munkavállaló rendes és rendkívüli munkaideje. Tartalmazza a készenlét kezdő és befejező időpontját, a munkaközi szünet időpontját és a szabadság, betegállomány tartamát is.

Legjobb olyan nyilvántartást használni, amin rögzítjük

– a munkaidő kezdetét és végét

– a vezetési időt,

– az egyéb munkát,

– a munkaközi szünetet,

– az éjszakai munkát,

– a rendelkezésre állási időt,

– a pótlékköteles munkaidőt (pl. túlóra),

– az ügyeletet, készenlétet,

– a munkaidő-kedvezményeket (pl. a gyermek születése esetén 5 munkanap az apának, amikor fizetés jár, de dolgoznia nem kell).

Emellett jól láthatóan, pontosan szerepeljenek rajta:

– a valós, tachográfokból származó, és az egyéb, kézileg felvitt adatok is (pl. telephelyi munka).

– a szabadságok, a betegállományban töltött idők, s a külföldi kiküldetések napjai.

Legyen naprakész!

A nyilvántartást naprakészen kell tartanunk. Ez gondot okozhat, hiszen a rögzítendő adatok jó részét a tachográfból kell letöltenünk (vezetési idő, egyéb munka, készenlét). Erre sokszor csak a hónap végén kerül sor. Ne ijedjünk meg, emiatt nem kaphatunk büntetést! De törekedjünk arra, hogy a nyilvántartás naprakész legyen! Tüntessük fel rajta ha kiküldetésben, szabadságon van a járművezető és csatoljuk mellé a tervezett beosztását is. A menetíró adatainak letöltése és kiértékelése után pedig frissítsük a nyilvántartásunk!

Fontos: a munkaidő-nyilvántartást a munkaadónak kell vezetnie, a munkavállalónak nem kötelessége azt vezetni vagy aláírni.

Munkaidőnek számít-e a rendelkezésre állás?

A rendelkezésre állási idő megértéséhez először is tudnunk kell, hogy mi tartozik bele a gépkocsivezető munkaidejébe.  

Munkaidőnek számít minden olyan idő, amit a sofőr munkával tölt:

– a vezetési idő

– az utasok be- és kiszállásánál való segédkezés ideje

– a jármű takarítására, fenntartására fordított idő (tankolás, javítás, izzócsere stb.),

– a jármű, a rakomány és az utasok biztonságára, ezzel kapcsolatos tevékenységekre fordított idő,

– az adminisztráció (papírmunka) ideje stb.

A rendelkezésre állási idő az az idő, ami nem pihenő- és nem munkaidő. Ekkor a sofőrnek nem kell a „munkahelyén” tartózkodnia, de készen kell állnia a munkavégzésre, a vezetésre. Rendelkezésre állási idő például az utasokra várakozás ideje vagy több sofőrös utaknál a vezetésen kívül a buszban eltöltött idő.

A rendelkezésre állási időre az alapbér 40 százalékát fizetjük a sofőrnek – ez megegyezik azzal, amit A munka törvénykönyve szerint az ügyeletre fizetni kell. Előfordulhat, hogy a rendelkezésre állás alatt a sofőrnek egy picit dolgoznia is kell, mondjuk be kell dobni a parkolóórába, vagy ki kell venni egy utas csomagját a csomagtartóból. Van tehát munkavégzés, de nem nagyon lehet mérni a pontos idejét. Erre 50 százaléknyi bérpótlék jár. (Az 1-2 perces munka nem vagy nehezen rögzíthető a munkaidő-nyilvántartásban és a bérszámfejtő szoftverben.)

A Munka törvénykönyve lehetőséget ad arra is, hogy ne kelljen ezeket az órákat egyesével számolgatni. Úgy is megállapodhatunk a sofőrrel, hogy a rendes munkabérén felül egy havi átalányt kap a készenlétben töltött órákra. Erről a munkaszerződésben kell megállapodni. Ügyeljünk arra, hogy ez az összeg reális legyen! (A fuvarozói kollektív szerződés szerint az átalány 10 ezer forint, de lehet ettől eltérő összeg  is.)

A munkaidő-nyilvántartásban vezetni kell a rendelkezésre állási időt. Ezt akkor is meg kell tenni, ha átalányban fizetjük ki. Ha a számfejtéshez nem is használjuk fel ezt az adatot, a nyilvántartásnak akkor is pontosnak kell lennie!

Szilágyi Katalin