Elfogadta a parlament a jövő évi adócsomagot. A kormány intézkedései nagy meglepetést most nem okoznak, csak kisebb módosítások lépnek életbe januártól. Összefoglaltuk a főbb változásokat.
Kisadózás
Sokan reméltük, hogy a kisadózást hátrányosan érintő intézkedéseken enyhíteni fognak valamit az őszi adóváltozásokkal. Nem így történt, a kormány kitart a sokszoros adóemelés mellett. Mint ismeretes, három ponton szigorítottak sokat a kisadózáson:
- az a vállalkozás, amelyik egy éven belül 3 millió forintnál többet fizet ki egy katás vállalkozónak, a 3 millió feletti részre 40 százalékos adót köteles fizetni
- ha egy cég egy vele kapcsolt kisadózó vállalkozásnak pénzt fizet, akkor a teljes összegre 40 százalékos különadót kell fizetnie
- Ha egy kisadózó külföldről egy megbízótól 3 millió forint feletti bevételhez jut, akkor a 3 millió feletti részre maga a kisadózó fizet 40 százalékos különadót.
Ez a rendszer egyetlen ponton enyhült: a külföldről kapott bevétel esetén nem a 3 millió feletti teljes bevételre vetik ki a 40 százalékos adót, hanem csak annak 71,42 százalékára. Úgy is fogalmazhatunk, hogy 40 helyett „csak“ 28,568% a különadó. Sem a csökkentés okát, sem az érdekes összeg meghatározásának a módját nem ismerjük.
Kisvállalati adó
A kiva, azaz a kisvállalati adó jóval kevésbé népszerű, mint a kata. Ennek oka, hogy a kivát főleg azok a vállalkozások tudják kihasználni, ahol nagy a bérköltség, vagy egy későbbi fejlesztés terve miatt nem veszik ki osztalékként a cég nyereségét. Most megnövelték a kisvállalati adó választhatóságának a határát: már az a cég is élhet vele, amelynek éves bevétele 3 milliárd forint. Ha pedig belépett a kivába és nő a bevétele, addig maradhat ebben az adózásban, amíg a 6 milliárdot el nem éri az éves bevétele.
Gépjárműadó
A legtöbb vállalkozásnak nincs túl sok tennivalója a gépjárműadóval, ha az adókivetés rendben működik. De sajnos nem mindenhol van így: sok esetben hallunk olyan problémákról, hogy az önkormányzati adóirodák tévedtek – például nem vették figyelembe a járműre vonatkozó kedvezményeket. A jövőben ez a munka remélhetőleg pontosabb lesz. A gépjárműadó ügyintézése átkerül az önkormányzatoktól a NAV-hoz. Még egy pont tehát, ahol az önkormányzattól elvett egy adókivetési jogot az állam, s csak reméljük, hogy a központi ügyintézés nem még nagyobb káoszt hoz majd magával.
Áfabevallás a NAV-tól
Ahogy az adóhatóság a vállalkozásoknál keletkező egyre több adatra lát rá, úgy egyre több szolgáltatást is igyekszik nyújtani ezekkel kapcsolatban. Régóta nem titkolt terv, hogy a magánszemélyek adóbevallásának előkészítése után a vállalkozások is hasonlóra számíthatnak. Ennek első lépéseit jövőre már láthatjuk. A NAV 2021-től készíteni fog áfabevallási tervezeteket. Ezt majd vagy elfogadjuk, vagy kiegészítjük, javítjuk szükség szerint. Legkorábban jövő nyáron kerül erre sor. A NAV a 2021. júliust magába foglaló adómegállapírtási időszakban készít először ilyen tervezetet (azaz a havi bevallóknál a júliusi, negyedéves bevallóknál a harmadik negyedévi bevallásnál kerül elő először).
Ezt az e-áfa bevallásnak nevezett rendszert főleg a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek a csökkentésére szánják. Arra azonban fel kell készülnünk, hogy nem lesz zökkenőmentes a bevezetés. A NAV nemcsak a fizetendő adót, hanem a levonhatót is összegzi majd a tervezetekben. Ez utóbbiról ugyanúgy rendelkezik adattal, mint a fizetendő áfáról: az online számlarendszerből. Ha a vállalkozásunk nevére kiállítanak egy számlát, akkor az meg fog jelenni a levonható adót tartalmazó számlák között. Igen ám, csakhogy nagyon sok szempont alapján dől még el, hogy egy, a cég nevére kiállított számlát el tudunk-e számolni vagy nem. Résen kell tehát lenni, egyenként kell majd alaposan átnézni a NAV összes adatát – hiszen a bevallás pontosságáért továbbra is az adózó és nem az adóhatóság lesz a felelős.
Nagy Csaba
