Szeretné megismerni a tuti módszert, amivel garantáltan ráküldheti saját cégére az adóhatóság nyomozóit? A NAV maga állította össze a listát. Pontokba szedték, hogy melyek azok a tevékenységek, melyek a leggyanúsabbak, melyek leginkább arra utalnak, hogy a vállalkozás pénzmosással foglalkozik. Nézzük a listát!
Ha a pénzmosás szót halljuk, legtöbbünknek talán a milliárdokat mozgató nagy hálózatok jutnak eszünkbe. Pedig nem kell nagy dologra gondolni: pénzmosás az is, amikor a kisvállalkozó rendszeresen a privát bankszámlájára utalja a vállalkozása pénzét, hogy egy inkasszó esetén az adóhivatal ne találja meg a lefoglalható összegeket. Rossz hír, hogy a NAV alaposan ismeri ezeket a trükköket. Nem is titkolják, nyilvánosságra is hozzák. Minden évben kiadnak egy jelentést a pénzmosás elleni tevékenységükről. Ebben részletesen le is írják azokat a módszereket, melyeket legjobb messzire elkerülni, ha nem akarjuk felkelteni az adóellenőrök figyelmét.
A NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodája az a szervezet, mely főleg a pénzügyi szervezetek bejelentéseit fogadja. Többségükben bankok, kisebb részben könyvelők, könyvvizsgálók tesznek bejelentéseket gyanús pénzmozgásokról. A NAV ezeket kivizsgálja, s szorgalmasan gyűjtik a további információkat is. Így alakul ki ez a „negatív ötletgyár” azokról a módszerekről, melyeket jobb elkerülni. Aki a listán szereplő módszereket alkalmazza, számíthat rá, hogy előbb-utóbb az ellenőrök is kérdezősködni fognak utána.
Az iroda 2014-ben majdnem 10 ezer bejelentést kapott szolgáltatóktól. Ehhez jön még csaknem ezer jelzés a különböző hatóságoktól – például a vám- és pénzügyőrségtől azokról az esetekről, amikor a határon, be- vagy kilépéskor tűnik fel valakinél a túl nagy készpénzforgalom. Mindent összevetve 10.638 ügy érkezett el 2014-ban az irodához.
Az éves elemzésnek legérdekesebb része azoknak a jól felismerhető módszereknek az összegzése, melyek a NAV szerint pénzmosásra utaló jegyeket viselnek. Ezek közül minél többet vélnek felfedezni egy vállalkozás tevékenységében, az annál gyanúsabb lesz a NAV szemében.
Fontos tudni, hogy ha a bankok ilyen jellegű tevékenységet észlelnek, akkor azonnal bejelentést kell tenniük a pénzmosás elleni szervezethez. A gyanúsnak minősülő esetek listája gyakran bővül, a hatóságok folyamatosan beépítik a korábban már felfedezett gyanús ügyek tapasztalatait.
Nézzük a pénzmosásra utaló, tipikus tevékenységeket!
• Számlanyitás. Egy vállalkozással szemben már az első pillanatban növeli a gyanút, ha a cég számláját nem a cég képviselője nyitja, hanem egy „stróman”. Egy olyan meghatalmazott, akinek láthatóan fogalma sincs a vállalkozás működéséről, üzleti tervéről, alkalmazottairól stb. A kérdésekre nem tud válaszolni, el is kíséri valaki, aki helyette válaszol a céget érintő kérdésekre. Még gyanúsabb, ha az illető alkalmatlannak tűnik a cégvezetésre, pl. hajléktalannak látszik.
• A vállalkozás a számláján megjelenő összegeket azonnal, vagy rövid időn belül, nagyrészt változatlan összegben továbbutalja egy másik bankszámlára.
• Frissen alapított, vagy korábban igen alacsony, szinte nulla havi forgalmat mutató vállalkozás számlájára hirtelen nagy összegű utalás érkezik külföldről. A pénzt vagy hiánytalanul kiveszik készpénzben, vagy szinte teljesen továbbutalják másik vállalkozás számlájára.
• A bejövő és a kimenő pénzek összege szinte azonos – azaz a vállalkozás minden befolyó pénzt azonnal továbbküld valahova máshova. A számla egyenlege általában igen alacsony.
• Folyamatos a készpénzfelvétel, vagy a készpénzes befizetés (miközben a vállalkozás jellege ezt nem indokolja, pl. nem üzlet, ahol sok lenne a készpénzes bevétel)
• Valaki (sokszor pl. a cég ügyvezetője, tulajdonosa) rendszeresen nagy összeget vesz fel készpénzben a számláról.
• Hiányoznak a normál gazdasági működés megszokott pénzmozgásai (nincs bérkifizetés, adók utalása stb.)
• Magánszemélyek esetén gyanús, ha a számla tulajdonosa rendszeresen nagy összegeket fizet be készpénzben, majd rendszerint külföldre utalja tovább az összegeket. Az utalások legtöbbször külföldi vásárlások kifizetését jelentik. Ez arra utal, hogy a számla tulajdonosa pl. rendszeresen vásárol külföldi aukciós internetes oldalakról (mint pl. az eBay), vagy kínai webáruházakból, majd a termékeket számla nélkül, magánemberként adja el itthon.
• Szintén magánszemély esetében gyanús, ha annak a cégnek a partnerei utalnak a magánszámlájára pénzt, melyben ő tulajdonos vagy vezető tisztségviselő. Ez arra utal, hogy a cég partnerei az adófizetés elkerülése miatt, vagy az adóhatósági inkasszó kikerülésére utalják a vállalkozás pénzét a tulajdonos számlájára.
• Főleg pénzváltással foglalkozók esetén feltűnő, ha a vállalkozás vezetője saját számláján folytat pénzváltási tevékenységet, többféle devizaszámlát használ.
• Gyanús, ha valaki befektetéssel összekötött életbiztosítást köt, majd valódi indok nélkül kezdeményezi a kötvény visszavásárlását. A „befektető” ugyanis ilyenkor jelentős összeget veszít. Valójában viszont az egész tranzakciós csak azért történik, hogy legálissá tehesse az adózatlanul megszerzett készpénzt.
• Magyarországi számlatulajdonos külföldön vezetett számlák között hajt végre átvezetéseket.
• Offshore cégek magyar bankoknál vezetett számláira (alacsony, vagy egyenesen nulla adókulcsot alkalmazó országban működő cégek) érkeznek utalások külföldről, vagy Magyarországról külföldre utalnak nagyobb összegeket. Jellemző, hogy az ilyen számlák felett kelet-európai országok állampolgárai rendelkezhetnek.
A NAV figyeli a nagyobb külföldre irányuló készpénzforgalmat is. Ezt azért tudják megtenni, mert a 10 ezer eurót meghaladó összegű készpénzt az EU területére belépéskor vagy kilépéskor be kell jelenteni a vámhatóságnak. Ez a repülőterekre vonatkozik, mellette pedig főleg a záhonyi és a röszkei határállomásra, ahol a nagyobb forgalom zajlik.
A NAV szerint már önmagában az is kockázati tényező, ha valaki széfet bérel egy bankban. A bank azt nem tudja, hogy az ügyfél mit tárol a széfben – akár bűncselekményből származó pénzt vagy más értéket is tehet oda. Ezt nem vizsgálhatják. Viszont, ha pénzmosás gyanúja miatt valaki ellen bejelentést tesznek, akkor az érintett banknak azt is meg kell vizsgálnia, hogy az illetőnek van-e széfje abban a pénzintézetben.
A Pénzmosás Elleni Információs Iroda tájékoztatói és egyéb dokumentumai a NAV internetes oldaláról tölthetők le az alábbi címen: http://nav.gov.hu/nav/penzmosas
