A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Eljárást  indított Magyarország az Európai Bíróságon, hogy visszavonassa a mobilitási csomag intézkedéseit. Az uniós rendelkezések aránytalan pénzügyi és adminisztrációs terheket rónak a fuvarozó vállalkozásokra – indokolja az eljárás megindítását az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Az ITM szerint a csomag intézkedéseinek egy része sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, ellentétes az uniós klímavédelmi célokkal, más előírások pedig egyenesen végrehajthatatlanok. Ezért Magyarország pert indít az Európai Unió Bíróságán, azt kérve, hogy semmisítse meg az uniós joggal ellentétes intézkedéseket.

Magyarország nem most lépett fel először a mobilitási csomag ellen. Gyakorlatilag a magyar kormány az első pillanattól kezdve ahol tudta, fékezte az uniós döntéshozatalt. A mobilitási csomag hivatalos célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása. A magyar fél szerint azonban nem ez valósul meg. Az új rendelkezések inkább súlyosbítják az érintettek helyzetét. Az ITM szerint az intézkedések az unión kívüli vállalkozásoknak kedveznek, akik semmilyen uniós előírás betartására nem kötelezhetőek.

A magyar kormány a három kapcsolódó irányelv és rendelet összesen öt pontjának megsemmisítését kezdeményezte. Először is kivonnák a nemzetközi fuvarozást végző járművezetőket a kiküldetési irányelv hatálya alól. Mivel nincs elég biztonságos pihenőhely, a gyakorlatban végrehajthatatlannak tartják a kabinban alvás tilalmát. Az intelligens menetíró készülékek bevezetésére megadott közeli határidő pedig szerintük a jogbiztonság alapelvét sérti, ledolgozhatatlan versenyhátrányt okoz az uniós vállalkozásoknak (korábban 2034 lett volna az új tachográfok bevezetésének a határideje).

Problémásnak vélik azt a szabályt is, hogy a nemzetközi fuvarozásra használt járműveket az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell hozni a fuvarozó saját országába. Ez a kormány szerint üresen közlekedő kamionokat jelent majd, melyek feleslegesen növelik a szén-dioxid kibocsátást. A jármű kötelező visszatérése gyakorlatilag kizárja az egységes piacról a szigeteken fekvő országok fuvarozóit, és nagymértékben korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését is. Az üresjáratok indokolatlanul fokozzák az európai úthálózat károsodását és a közlekedésbiztonsági kockázatokat.

A kormány szerint az uniós szabályozás indokolatlan versenyelőnyt biztosít a nyugati cégeknek. Ezért azt kérik, hogy az Európai Unió Bírósága semmisítse meg az uniós szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes jogszabályokat. Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szerint a kis- és közévállalkozásokat aránytalanul nagymértékben érintik a 2022 februárjától alkalmazandó intézkedések (akkor lépnek hatályba a kiküldetésre vonatkozó új előírások).

A szabályozást nemcsak Magyarország ellenzi, másik hét tagállam is fellépett már az intézkedések ellen (Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Románia). Közülük többen is a magyarhoz hasonló kereset elindítását tervezik, bár konkrét perindításáról eddig csak Románia számolt be. Az EU szabályai szerint egy ilyen eljárás legalább másfél-két évig tart, így eredményre 2022 közepe előtt nem számíthatunk.

Nagy Csaba