Minél bonyolultabb egy térség szállítási logisztikája, annál nagyobb az esélye a rakománylopásoknak, rablásoknak. Ezek elkövetésében ma már nem a magányos bűnözők, hanem nemzetközi, szervezett bűnözői csoportok állnak az élen. Gyakori a belső segítség is, amikor egy adminisztrátor adja a tippet, vagy maga a sofőr segít eltéríteni teljes szállítmányokat. A rakománylopás ma többmilliárd eurós probléma Európában, s egyelőre nem látszik, hogy mitől lehetne jobb a helyzet a közeljövőben.
A nemzetközi sajtóban is kiemelten jelennek meg azok a hírek, amik egy-egy rakománylopásból élő bűnbanda elfogásáról szólnak. A kiemelt figyelem a magas kárértéknek köszönhető. Amikor egy ilyen társaság rendőrkézre kerül, általában több millió eurónyi elveszett árukészlet sorsára derül fény. Csak néhány példa: Spanyolországban 2020-ban fogtak el egy teherautók kifosztására szakosodott bandát: 620 ezer eurónyi árut és 600 ezer eurónyi lopott járművet foglaltak le tőlük. Fél évvel később a francia rendőrök tetten értek egy társaságot, melynek tagjai parkolókban fosztogatták a szerelvényeket. Ők nem a nagy értékekre utaztak: alkohol, parfüm, ruhák álltak a célkeresztben, amiket többnyire Romániában dobtak újra piacra. Idén szeptember elején újra a spanyol hatóságok fogtak el egy bandát: egy lopott teherautót követve vettek őrizetbe 9 személyt, akiket sorozatos rablások elkövetésével gyanúsítanak.
Az európai rakomány-lopások háromnegyedét Nagy-Britanniában és Németországban követik el. Németországban 2020-ban már úgy érezték, elérték az addigi mélypontot. Az év során 25 ezer esetet regisztráltak, ami 1,3 milliárd euró kárt okozott az országban. Számolnunk kell ráadásként a járulékos károkkal is. Ha szétvágják a ponyvát az autón és megdézsmálják a rakományt, az közvetlen kár. Mellette viszont ott a káresemény miatti kiesés, várakozás, s az elvesztegetett idő a fuvarozók szerint néha többe kerül, mint amekkora maga az anyagi kár.
A lopásokat, fosztogatásokat így egyre nehezebben viselik az árutulajdonosok mellett a fuvarozók is. 2021-ben a britek léptek fel a büntetés szigorításának az igényével. A brit törvények ugyanis a lopásra csak egyfajta kategóriát ismertek, s a teherautók fosztogatása ugyanolyan elbírálás alá esett, mintha csak egy napszemüveget emelt volna el valaki egy személyautóból. Csakhogy itt jóval nagyobb a kárérték: csak az Egyesült Királyság területén 2021 első két hónapjában 443 lopást regisztráltak, melyek összesen 9,4 millió font áruveszteséget okoztak. Egy pótkocsira vetítve ez 21 ezer font, azaz közel 10 millió forint kár szállítmányonként. Lássuk be, ez valóban nem a napszemüveg-kategória.
A szervezett bűnözés terepe
A rakománylopások egyre veszélyesebbek és egyre szervezettebbek is szerte Európában. Messze vagyunk már attól, hogy néhány cigire vágyó tolvaj felvágja a ponyvát, és elvisz néhány dobozt, amit találnak. A rakománylopásokat és az autók elrablását szervezett, nemzetközi bűnözői csoportok végzik. A nyugat-európai utakról eltűnő áru sok esetben több közvetítőn keresztül érkezik keleti feketepiacokra, legyen szó akár kozmetikumról, akár autógumiról.
Az Európai Parlament becslése szerint a rakomány-lopások évente kb. 8,2 milliárd euró kárt okoznak az uniós vállalkozásoknak. Pontos adatokat nem lehet tudni, a fuvarozók sok bűncselekményt be sem jelentenek, mert féltik a vállalkozásuk hírnevét. Egy nemzetközi szervezet, a TAPA közlekedésbiztonsági egyesület évek óta gyűjti és összegzi a bűncselekményekkel kapcsolatos adatokat az EU egész területéről, továbbá a Közel-Keleten és Afrikában is. A szervezet adatai szerint évről-évre súlyosabb a helyzet. A 2021 elejétől 2022 nyaráig tartó vizsgálatuk szerint ebben a 18 hónapban az érintett régiókban 78 országban loptak árut a tolvajok, összesen 171 millió euró értékben. Ez azonban csak egy töredéke a valós kárérteknek, ugyanis a rablások nagyobb részét sehol sem jelentik a károsultak. A szervezet becslése szerint a valós kár 90%-a ismeretlen marad. A TAPA megkülönbözteti a súlyos incidenseket, ahol az okozott kár értéke egyenként is meghaladja a 100 ezer eurót. Az ilyen rablások átlagos vesztesége majdnem 827 ezer euró, azaz közel 340 millió forint volt – rablásonként!
Szinte bármit el lehet adni a feketepiacon
Sajnos a jövőben a rablások fokozódására kell számítanunk annak ellenére is, hogy a bűncselekmények nagyságrendje miatt egyre nagyobb a rendőri figyelem is ezen a területen. A gazdasági visszaesés, a minden országban megjelenő nehézségek ugyanis a korábbiaknál sokkal több terméket tesznek könnyen értékesíthetővé a feketepiacon. Amivel korábban nem volt érdemes foglalkozni, az most már jelentős haszonnal kecsegtet. Így egyre több szállítmány keltheti fel a bűnözői csoportok figyelmét. A lopott áruféleségek között egyébként megtalálunk mindent, amit általában közúti forgalomban szállítani lehet. Azt gondolnánk, hogy az elektronikai cikkek talán magasabb arányban vannak jelen, mint más áruféleségek, hiszen ezeket könnyű a feketepiacon értékesíteni. Pedig nem így van: az elektronika a lopott áruk 10%-át jelenti, miközben az élelmiszer 14%, a mezőgazdasági termék pedig 12%-ot. Továbbá 9% építőanyag, 7% üzemanyag, 6% autó és autóalkatrész szerepel a listában – 42% pedig a be nem sorolt, vegyes áruféleség. 2021-ben 10% fölé nőtt a fémáru lopása is, köszönhetően a magas világpiaci áraknak, ami vonzó célponttá tette ezt az áruféleséget.
A legtöbbször útközben tűnik el az áru
Az események többsége szállítás közben történik, s nem ritka a klasszikus útonállás sem. Az események 26-30 százalékát sorolja a szervezet az „eltérítés“ kategóriába, értve ez alatt a hagyományos útonállást. Mellette 2021-ben a járműről történő lopás volt a leggyakoribb forma: ide tartozott az összes eset 25%-a. Az elkövetések 9%-ában magát a járművet is ellopták. A bandák tagjai gyakran sofőrként helyezkednek el, hogy segítsenek az áruk eltérítésében, ellopásában.
Tanulságos az az összesítés is, hogy melyik ponton következik be a legtöbb esemény. Azt hinnénk, hogy a parkolókban szállják meg a járműveket, pedig nem így van. Szállítás közben történik az eseményeknek az 50-55%-a, miközben a 10%-ot nem nagyon haladja meg a parkolói kifosztások aránya. Hasonló arányú a raktárak, gyárak fosztogatása is.
A legfertőzöttebb területek
A TAPA legtöbb feljegyzett eseménye az említett 78 országból 10 országban koncentrálódik. Annál fertőzöttebb egy terület, minél fejlettebb az ipara. Ez természetes, hiszen annál sűrűbbek a szállítások, és annál könnyebb nagy értékű rakományokat kifogni a szállítási láncban. Így nem csoda, hogy a TAPA szerint a legfertőzöttebb állam az EU-n belül Németország (a vizsgált területek egészén pedig Dél-Afrika). Németország területén a vizsgált 18 hónap alatt 2.348 esetet regisztráltak, míg a második helyezett Egyesült Királyság útjain már csak 1.573-at. Érdekesen módosulnak azonban az adatok, ha a rakománylopások számát az ország lakosságszámához viszonyítjuk. Németország 83 milliós lakossága mellett a 2.348 eset azt jelenti, hogy minden 35 ezer lakosra jutott egy bűncselekmény. Összehasonlításul az Egyesült Királyságban 42 ezer, Spanyolországban 67 ezer, Franciaországban 103 ezer, Olaszországban 204 ezer lakosonként történik egy ilyen bűncselekmény. Az alig 17 milliós Hollandiában viszont 707 esetet jegyeztek fel, ami azt jelenti, hogy itt a németországinál másfélszer gyakoribb az esetek előfordulása – minden 24 ezer lakosra jut egy ilyen bűncselekmény.
A TAPA mostani összesítésében is beszámol arról, hogy a statisztikákban szereplő esetek csak a valós előfordulás töredékét jelentik. Míg a hivatalos német adat az említett 2.348 eset, addig más szervezetek adataival összevetve a becslésük az, hogy csak Németországban évente legalább 26 ezer teherautó elleni támadást követnek el, melyek becsült kárértéke együtt legalább 2,2 milliárd euró.
Nem csak az áru értéke fáj
A rögzített veszteség persze nem csak a konkrét árukárból tevődik össze. A lopott áru értékén túl ide sorolták azt a kárt is, amit az áru elvesztése okozott. Például beleszámolták, hogy egy rakomány autóalkatrész ellopása mekkora kárt okoz az árutól megfosztott gyárakban.
Az új jelenség az árulopásokkal kapcsolatban ennek a közvetett, kapcsolódó kárnak az egyre növekvő mértéke. A korszerű termelőüzemek világszerte egyre gyakrabban állnak át a raktározás nélküli gyártási modellre. Ez az 1980-as évektől ismert „just in time“ modell azt jelenti, hogy nincs felesleges raktárkészlet, az áru a kamionról szinte azonnal a gyártósorra kerül. Ennek legfontosabb feltétele a szinte percnyi pontosságú szállítás: az árunak pontosan akkor kell megérkeznie, amikor szükség van rá. Ha korábban jön, akkor nincs hol raktározni, ha késik, akkor leáll a termelés. A szaporodó rakománylopások éppen ezt a nagy pontossággal összeállított ellátási láncot veszélyeztetik, teszik egyre sérülékenyebbé.
Miért van egyre több?
A rablások számának a növekedését a szervezet egy tanulmányában négy fontos tényezőre vezette vissza. Összességében az látszik a felsorolásból, hogy minél bonyolultabb az ellátási lánc, annál inkább számolnunk kell a fenyegetéssel. A 4 fő ok szerintük:
- a zsúfoltság: a kikötők túlterheltek, a zsúfoltság pedig egyre hosszabb vesztegléssel jár. Minél tovább és minél nagyobb zsúfoltságban áll az áru, annál könnyebb hozzáférni.
- Bennfentes lopások növekvő kockázatai. A bűncselekményeket nem magányos rablók, hanem jól szervezett bűnbandák követik el. Ezek többnyire rendelkeznek saját, beépített vagy lefizetett emberekkel a megfelelő helyeken. Ők adnak tippet, segítenek hozzáférni az egyes járművekhez akár kódok, jelszavak, útvonalak megadásával is.
- A digitális eszközök jelentette sebezhetőség. A digitális technikának köszönhetően ma mindenről sokkal több adat áll rendelkezésünkre, mint korábban. Például a pontos szállítási útvonalak, rakományjegyzékek, a jármű pontos helyzete. És ez az adattömeg sebezhető, hozzáférhetnek illetéktelen személyek is. Ez sokszorosára növeli az elkövetők helyzeti előnyét.
- Végül kockázati tényezőként azonosították a beszállítók telephelyeit is. Azok zsúfoltsága, a biztonsági intézkedések elégtelensége is jelentősen hozzájárul a lopások számának növekedéséhez.
A szervezet szerint Európában az elmúlt években kifejezetten a covid miatti növekedés is megfigyelhető volt. A biztonsági intézkedések megváltoztak. A járművezető elszigeteltebb lett, kevésbé vesz részt a rakodásban. A járművet megrakják a logisztikai központban, s mire a sofőr reggel megy, hogy átvegye a szállítandó árut, már a pótkocsi feltöréséről vagy egyenesen az ellopásáról kell beszámolnia. A kockázatot tovább növelte a migrációs helyzet és a Brexit is, ami többszörösére növelte az Egyesült Királyság felé történő szállítás idejét és adminisztrációját. Az átkelésre várakozó járművek a migránsok és a tolvajok fő célpontjai lettek, ebből a szempontból a legfertőzöttebb gócot hozva létre Európában.
Nagy Csaba
