Előfordul, hogy az időnkön és költségeinken úgy tudunk spórolni, hogy a sofőrjeinket repülővel utaztatjuk a kamionokhoz vagy vissza. Nézzük át, hogy ilyenkor milyen elszámolási szabályokra kell odafigyelni!
Sofőrjeink külföldi munkavégzésével kapcsolatos költségeit a külföldi kiküldetési rendelvényen számoljuk el. Hiába tartozik a “nem szeretjük” nyomtatványok közé, ezt mindig ki kell tölteni. Miért? Mert ezzel tudjuk bizonyítani az üzleti célt. Az szja. törvény szerint kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő külföldi munkavégzés és a feladat ellátásához kapcsolódó utazás minősül (1995. CXVII. tv.). Ennek pontosan megfelel, ha a gépkocsivezetőnket kireptetjük a kamionhoz, azt elviszi a megbízóhoz és így vagy úgy visszajön. A kiküldetési rendelvényből egyértelműen látszódik, hogy sofőrünk dolgozni ment, és nem azért ültettük repülőre, hogy egy hosszú hétvégés bulin vegyen részt. (Ennek adózásnál van jelentősége, hiszen ha nem üzleti útra menne, akkor szja-t és szocho-t kellene fizetni a neki adott juttatás után.)
Az összes kiküldetéssel kapcsolatos költséget a külföldi kiküldetési rendelvényen számoljuk el. Például
– a vállalkozásunk által átutalással fizetett díjakat, pl. repjegy
– a sofőrnek adott előleget,
– és hogy ebből mire költött (taxi, buszjegy, vonatjegy, szállásdíj stb.)
– és ide vezetjük fel a sofőrnek fizetendő napidíjat is.
Minden költség mellett célszerű az azt igazoló számla sorszámát is feltüntetni (a vállalkozás által átutalással rendezett díjakról és a sofőr készpénzes vásárlásairól is). Erre van külön rovat a nyomtatványon.
A kiküldetési rendelvényen ezen felül szerepeljen,
– a kiküldetést elrendelő neve és aláírása (pl.: ügyvezető)
– a sofőr neve és adószáma,
– a kiküldetés kezdete, vége
– az utazás célja (pl.: tehergépjármű átvétel Párizsban)
– az utazás módja (vonat, repülő, gépjármű)
– valamint repülős útnál az, hogy mikor, hova, milyen járaton, milyen osztályon stb. utazik. Ennek a sofőr napidíjának kiszámításakor is nagy jelentősége lesz, hiszen repülős útnál a kiküldetés a járat indulása előtti egy órával kezdődik.
Tehát a kiküldetés helyes elszámolásához, könyveléséhez a jegyről szóló számlára vagy bizonylatra és egy pontosan kitöltött kiküldetési rendelvényre lesz szükségünk. (Az szja. tv 3. § 86 pontjában találjuk meg, hogy pontosan milyen adatokat tartalmazzon a kiküldetési rendelvény.)
Köszi, de a Ryanair nem szokott számlát adni
Gondot okozhat könyvelőnknek, hogy néhány légitársaság nem állít ki számlát, hanem a visszaigazoló e-mailt tekinti bizonylatnak. Az áfatörvény alapján valóban nincs szükség számlára, elég egy számviteli bizonylat (165. § (1) c pontja). Számlát csak akkor kötelező a légitársaságnak kiállítania, ha azt mi kérjük. A Ryanair 2016 óta azonban ezt sem teszi meg.
A lényeg, hogy a bizonylat alapján üzleti költségként el tudjuk számolni a repjegy árát. Ezt azonban csak akkor tehetjük meg, ha a “visszaigazolás”, a bizonylat megfelel a számviteli törvény előírásainak (2000. évi C. törvény 167. §-a). Ehhez az kell, hogy legyenek rajta a következők:
– legyen egy sorszáma,
– tartalmazza az út fontosabb adatait (hova, mikor, milyen járaton stb.),
– a repjegy ára se maradjon ki,
– a kiállító és a vevő fontosabb adatai és
– a dátumról se feledkezzenek meg.
[Forrás: Kovács Andrea, okl.adószakértő]
A nemzetközi légiszállítás mentes az áfa alól, tehát ha két ország közt utaztatjuk a sofőrünket akkor áfamentes számlát vagy bizonylatot fogunk kapni. Figyeljünk arra, hogy a számlát szerepeltetni kell az áfabevallásban is, mint külföldi partnertől igénybevett adómentes szolgáltatást. A belföldi légiszállítás már nem áfamentes. Így ha pl. Németországon vagy Franciaországon belül repül a sofőr, akkor áfát tartalmazó bizonylatot vagy számlát fogunk kapni. Az áfa mértékére az adott ország szabályai vonatkoznak.
A kiküldetéssel kapcsolatos költségeket célszerű rendelvényenként és személyenként könyvelni. A költség üzleti célját a rendelvény fogja igazolni, amit a számlákhoz hasonlóan meg kell őriznünk.
És a hotelszoba és a reggeli kávé?
A repjegyen felül a kiküldetés költségeként számolhatjuk el a sofőr szállásköltségét is (pl.: ha egy hajnali járat miatt a reptér melletti szállodában alszik). Ha az utazás üzleti célt szolgál, akkor a repjegy és a szállás után nincs sem szja, sem szocho fizetési kötelezettségünk. (Ez most az adóalap 1,18-szorosa után a 15%-os személyi jövedelemadó és 15,5%-os szociális hozzájárulási adó.) Persze csak akkor, ha kollégánk nem marad még egy plusz hetet vakációzni. Ugyanez a szabály vonatkozik a szállás árában benne lévő reggelire is: hihetetlen szerencsések vagyunk, hiszen adómentesen megeheti a tükörtojást.
Kis Zsuzsanna