Nehézkes és csak kevesek számára jelent valódi előnyt a kormány bértámogatási pályázata. Néhány konkrét eset segítségével megnézzük, hogy ki, mennyit nyerhet a támogatással.

Nehéz pontosan megítélni a bértámogatási pályázat célját. Munkavállalói oldalról nézve a vészhelyzet miatt kieső munkabért igyekszik pótolni. Csakhogy azokon egyáltalán nem segít, akik elveszítették a munkájukat, vagy akiket fizetés nélküli szabadságra küldtek.

Nézzük a másik oldalt, a munkáltatóit! A pályázat a vállalkozásokat támogatja a bérek egy részének kifizetésével. Ám csak egy szűk kör támogatására szorítkozik. Azok tudják kihasználni a lehetőséget, akik csökkentett munkaidőben megtartották alkalmazottaikat.

Három hónapra jár, legalább napi két órás részmunkaidőre

A támogatásra az a vállalkozás pályázhat, mely a korábban teljes munkaidős alkalmazottjának munkaszerződését a veszélyhelyzet kihirdetése után részmunkaidőssé változtatta. A részmunkaidőnek a korábbi teljes munkaidő negyedét el kell érnie – azaz egy főállású dolgozó munkaideje legkevesebb napi 2 órásra változhat. A támogatásért cserébe azt kell vállalni, hogy a támogatást kapott dolgozó munkaviszonyát a támogatás lejárta után legalább egy hónapig fenntartjuk. Könnyítés viszont, hogy olyan alkalmazott után is igényelhető, akit távmunkában, vagy otthoni munkavégzésben foglalkoztatunk.

A támogatás időtartama három hónap lehet. A pályázatot a kormányhivatalhoz kell benyújtani, ahol 8 munkanapon belül döntenek a kérelem befogadásáról. Visszamenőleg nem lehet pályázni, azaz csak a kérelem benyújtása utáni időszakra kérhető támogatás. Például május 29-én beadhatjuk pályázatunkat egy június elsejétől szóló támogatásra. A hivatal majd június közepéig dönt, és ha megítélik, akkor a támogatás elsejétől fog élni. Fizetni utólag fognak, a letöltött hónapok után.

Többször is lehet pályázni a veszélyhelyzet időtartama alatt. Ennek csak az a feltétele, hogy más személyekre pályázzunk, mint az előzőben, s az előző pályázatnak a létszámtartási idővel együtt véget kell érnie. Tehát, ha most beadunk egy kérelmet június-július-augusztusra, akkor szeptember végéig tart a létszámtartási kötelezettség. Októbertől újra lehet pályázni másik dolgozó bérének a kiegészítésére, ha még akkor is veszélyhelyzet van.

Mennyi támogatáshoz juthatunk?

A támogatási összeg megállapítása egyszerűnek tűnik, de több belső korlátra is figyelnünk kell.

A bértámogatás számításához a dolgozó eredeti nettó alapbérét kell alapul venni. A korábbi változatban még távolléti díj szerepelt, de ezt megváltoztatták, az alapbérrel kell számolni. Ez nem előnyös, mert alacsonyabb a távolléti díjnál – nincsenek benne a pótlékok és a teljesítménybér.  

Nézzünk például egy szerelőt, akinek az  alapbére bruttó 300 ezer forint volt a teljes munkaidős foglalkoztatás idején. Ennek nettója 199.500 forint. Ha a szerelőt most csökkentett munkaidőben alkalmazzuk, 8 helyett napi 4 órában, akkor a munkabére a korábbi fele, azaz bruttó 150, nettó 99.750 forint lesz.

A bértámogatás a kieső munkaidőre eső bér 70 százaléka lehet. Azaz a kieső nettó 99.750 forintból az állam a pályázat részeként ad a szerelőnek 69.825 forintot. Ez nettó támogatás, utána semmilyen adót nem kell fizetni sem a dolgozónak, sem a munkaadónak.

A támogatásnak felső határa is van. Ezt a minimálbér duplájához igazították, azaz alapbérként maximum ennyit lehet figyelembe venni. Ez bruttó 322 ezer forint (nettó 214.130 Ft). Aki ennél többet keres, annak is csak a 322 ezer forint alapján lehet a támogatási összeget kiszámolni. Ezt szemléltetjük a következő táblázatban.

4 óránál hosszabb részmunkaidő

Eltérő szabályok vonatkoznak azokra a dolgozókra, akiknél a csökkentett munkaidő meghaladja az eredeti munkaidő felét. Ez 8 órás eredeti munkaviszony esetén azokra vonatkozik, akik 4 óránál hosszabb részmunkaidőben maradnak (pl. 5 vagy 6 órás részmunkaidőben). Ilyen esetben két feltételnek kell még megfelelni:

– a támogatással együtt kapott összes jövedelem nem lehet kevesebb a korábbi alapbérnél és

– kötelező úgynevezett egyéni fejlesztési időt előírni, amire a munkáltató munkabért fizet.

Ez az egyéni fejlesztési idő valamilyen képzést jelenthet, az ellátott munkakörhöz vagy a munkaadó más tevékenységéhez kapcsolódóan. Ennél közelebbről nem határozták meg a tartalmát. A részmunkaidőssé minősítés miatt kieső munkaidőnek legalább az egyharmadát kell ilyen fejlesztéssel eltöltenie a támogatott dolgozóknak. Ezt nem feltétlenül most kell teljesíteni, hanem vállalni kell, hogy két éven belül megszervezzük.

Például egy korábban 8 órás munkaidejű dolgozó most 6 órás állásba kerül, így érvényes rá ez az előírás. A kieső munkaideje napi 2 óra, a támogatás 3 hónapja alatt ez 132 óra (22 munkanappal számolva havonta). Két éven belül tehát el kell őt küldeni egy legalább 40 órás fejlesztésre, valamilyen képzésre, tanfolyamra, amit a munkaadóként mi szervezünk meg és fizetést is adunk az ott töltött időre.

A dolgozó bére a támogatott időszakban nem lehet alacsonyabb a korábbi alapbérénél. Ám mivel a támogatás csak a kieső időre eső bér 70 százalékát fedezi, a munkaadóknak valamivel többet kell hozzátenni.

Korábbi példánkkal, a 322 ezer forintos bruttó bérrel számolva a 6 órás munkaidőre eső bér és a támogatás összege így alakulna:

Csakhogy a végösszeg így nem éri el a korábbi nettó bért, a 214.130 forintot, márpedig a pályázat ezt várja el a munkaadótól. A munkahelynek így többet kell hozzátennie.

A munkaadó közterhei

A pályázat ideje alatt csak a vállalt részmunkaidőre szóló bér után kell a közterheket megfizetni. A támogatott bér teljesen nettó módon érkezik, adómentes, sem a munkaadó, sem a dolgozó nem fizet utána adót vagy járulékot.dótól. A munkahelynek így többet kell hozzátennie.

Nagy Csaba