A külföldről hazatérő magyar járművezetőknek nem kell karanténba voulniuk, ha nincsenek tüneteik. Ez most a szabály, de nem volt ez mindig így. Néhány héten belül többször is alaposan megváltoztak az országba hazatérő hivatásos járművezetőkre vonatkozó előírások. Egyik nap még mindenkit karanténba rendeltek, másik nap pedig már jogszabály nélkül is minden alól felmentették a sofőröket. Összefoglaltuk az eddig történteket.

Így változtak a karanténszabályok

A veszélyhelyzet kihirdetése után rögtön megjelent a beutazási korlátozásokat elrendelő első kormányrendelet. A járvány Európában Olaszországban jelent meg legsúlyosabban, ezt tükrözték az intézkedések is. Különösen veszélyes területté nyilvánították Olaszországot, Koreát, Kínát és Iránt, majd pár nappal később Izraelt. Az ezekből az országokból érkező utazókat mindenképpen meg kellett különböztetni a többiektől.

Az az első pillanatban nyilvánvalóvá vált, hogy a fuvarozókat másként kell kezelni, mint a személygépkocsival vagy busszal érkezőket. Bármi is történik, a teherforgalom nem állhat le, az áruellátásnak folytatódnia kell. Ezért a beutazási korlátozásokat valahogy összhangba kellett hozni a teherforgalom fenntartásával. Nem volt könnyű, tanúi voltunk jó néhány fennakadásnak, közel 100 kilométeres kocsisornak a határátkelők előtt.

Otthoni karantén és felmentés március 27-ig

Az első, március 27-ig tartó időszakot két lépés jellemezte. Ha a járművezetőnek nem voltak a betegségre utaló tünetei, akkor az Olaszországból érkezőknek 14 napos, otthoni karanténba kellett vonulniuk. Később kialakultak annak a szabályai, hogy a karantén alól felmentést kaphatnak a sofőrök, ha újra munkába kell állniuk. A más országból, még akár a súlyosan fertőzött osztrák, spanyol területektől érkezőknek pedig semmilyen korlátozó intézkedést nem kellett betartaniuk.

A karantén alóli felmentésre akkor volt lehetőség, ha az érintett sofőrnek nem voltak a betegséget mutató tünetei. Újra munkába állhatott, ha erről egy értesítést küldtek a területileg illetékes járványügyi hatóságnak.

Azokat, akik karanténba kerülnek, a lakásukon a rendőrség előre be nem jelentett időpontokban ellenőrizi. Ha valakit az elrendelt karantén ellenére nem találnak otthon, akkor országos körözést adnak ki ellene. Sajnos beszámolók szerint több esetben az is előfordult, hogy a munkáltató elküldte az előírt bejelentést a járványügyi hatóságnak, onnan azonban a leterheltség miatt a papír nem jutott tovább időben a rendőrségre. Ennek az lett a következménye, hogy a rendőrök úgy kezelték a munkába állított sofőrt, mint aki engedély nélkül elhagyta a karantént, s a határon kilépéskor feltartóztatták. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében érdemes volt a járványügynek küldött bejelentést egyből elküldeni a rendőrségnek is.

A kormánynak a veszélyhelyzet kihirdetésekor hozott rendeletei 14 napig voltak érvényesek, utána automatikusan hatályon kívülre kerültek. Ezért módosítani kellett az előírásokat, és ez elég szerencsétlenre sikerült.

Tisztiorvosi döntés: mindenki karanténba megy 

Sajátos helyzetbe kerültek azok a járművezetők, akik március 27-én léptek be Magyarországra. A korábbi rendelet már nem volt érvényes, helyette az országos tisztifőorvos adott ki egy határozatot az országba történő belépés szabályozásáról. Ekkor már nem volt értelme megkülönböztetni Olaszországot a többi országtól, hiszen a vírus Európában mindenütt jelen volt. Ebben a határozatban tehát a tisztifőorvos általános beutazási korlátozást vezetett be. Külön kiemelte a teherfuvarozásban dolgozó járművezetőket, akik bárhonnan is érkeznek, az országba belépés után 14 napra karanténba kell vonulniuk.

A gyorsan változó szabályok miatt tehát március 27-én nulla órától az országba belépő sofőrök valamennyien piros lapot kaptak, azaz mindannyiukat karanténba küldték. Az első órákban még az sem volt biztos, hogy a felmentésre vonatkozó szabályok megmaradnak-e. Ezzel a rendelkezéssel a tisztifőorvos gyakorlatilag a működésképtelenség szélére sodorta a nemzetközi fuvarozást, jelentős előnyhöz juttatva a külföldi vállalkozásokat. Egy külföldi sofőrre ilyen rendelkezés nem vonatkozott. Ő belépett az országba, elmehetett a lerakóig, majd 24 órán belül el kellett hagynia az ország területét. Másnap jöhetett újra. A magyar sofőr pedig ment haza a piros cédulás házába, amit 14 napig nem hagyhatott el, különben a rendőrség vitte vissza. A rendőrök naponta érkeztek és ellenőrizték a karantén szabályainak betartását.

Március 28.: nincs semmi szabály, de ezt senki meg nem erősíti

A tisztifőorvosi döntésről egy nap alatt kiderült, hogy működésképtelenné teszi az áruszállítást, így pontosan 24 óra múlva, március 28-án éjféltől már nem tartották be a rendelkezést. Ennek bejelentésére csak 28-án napközben került sor, de beszámolók szerint éjféltől már senkit sem küldtek karanténba a határon. Március 28-án, az Operatív Törzs napi tájékoztatóján már szó esett a kérdésről. Megerősítették, hogy a fuvarozókra a tisztifőorvos szabálya nem érvényes. Ezeket a szabályokat azonban ekkor még semmilyen jogszabály vagy más, nyilvánosságra hozott utasítás nem támasztotta alá. A belépéskor szükséges ügyintézésnek ez a módja elhangzott az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján és a két nagy fuvarozószervezetnek, a NiT Hungarynek és az MKFE-nek írásban is elküldte az utasítást az innovációs minisztérium. Ugyanakkor a leírtakat sem miniszteri rendelet, sem kormányrendelet nem támasztotta alá, és a tisztifőorvos sem módosította az ennek ellentmondó határozatát. A helyzet tehát napokig az volt, hogy egy pontosabban nem ismert szervezet – vagy a rendőrség vagy a minisztérium – felülbírálta a tisztifőorvos rendeletét, és úgy döntöttek, hogy azt nem kell betartani.

Legrosszabbul azok jártak, akik ez alatt a 24 óra alatt érkeztek haza. Nekik ki kellett tölteniük a 14 napos karantént. Nem volt automatikus feloldás, hiába törölték el másnap a karanténra vonatkozó szabályokat. Ha az elkülönített sofőr engedély nélkül elhagyta a lakóhelyét, azt a szabály megszegéseként értékelte a hatóság. Aki tehát ebben a 24 órában lépett be az országba és piros lapot kapott, annak ugyanazt az eljárást kellett követnie, mint azoknak, akiket megelőző napokban küldtek karanténba. Elhagyhatták a lakást és újra munkát vállalhattak, ha tünetek nélkül munkára alkalmasak voltak és ezt a járványügyi hatóságnak írásban be is jelentették.

Április 1.: az a szabály, hogy nincs szabály

Ez a hivatalos megerősítés nélküli állapot április elsejéig tartott. Ekkor jelent meg a kormány új rendelete, amiben gyakorlatilag megismételték, összefoglalták a korábban hatályon kívülivé vált korábbi intézkedéseket. Ma tehát ez, a 81/2020 kormányrendelet szabályozza a munkánkat.

A személyforgalomban az előírások megegyeznek a korábbiakkal azzal a különbséggel, hogy nincs megkülönböztetés az induló ország alapján.

Minden magyar állampolgár, aki a határon belép, egészségügyi vizsgálaton esik át. Ha tünetei vannak, a vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, akkor az illetőt kijelölt karanténban helyezik el. Ha nincsenek tünetei, akkor 14 napra otthoni karanténba kell vonulnia, melynek a betartását a rendőrség ellenőrzi.

És ami számunkra e rendelet legfontosabb mondata: ezek a rendelkezések a teherforgalomra nem alkalmazandók.

Jelenleg tehát, e cikk írásakor a teherfuvarozókra semmilyen belépési korlátozás nem vonatkozik. Akinek nincsenek a betegségre utaló tünetei, annak nem kell karanténba vonulnia. Szabadon folytathatja a munkáját, akár már másnap indulhat újabb fuvarfeladatra. Tehát nincs szükség semmilyen további intézkedésre, nem kell a munkavégzést sem bejelenteni a járványügyi hatóságnak. A sofőrnek a mindenkire érvényes kijárási korlátozást kell betartania, ám ez munkavégzésre nem vonatkozik, tehát dolgozni nyugodtan mehet tovább a hazatérése után.

Nagy Csaba