A fizetési meghagyással viszonylag gyorsan rábírhatjuk az adósunkat, hogy fizesse ki a tartozását. De indíthatunk-e fizetési meghagyásos eljárást, ha nem ismerjük az adós születési idejét vagy lakcímét? Milyen adatokat kell megadni a közjegyzőnek az eljárás elindításához? Összegyűjtöttük.
A fizetési meghagyás a tartozás behajtásának a legegyszerűbb módja, mondhatjuk úgy, hogy a jogi megoldás kezdő lépése. A kisebb összegű, 3 millió forint alatti tartozásoknál más jogi megoldás nem is választható addig, míg a fizetési meghagyás eredményessége ki nem derül. Ezzel kell kezdeni.
Fizetési meghagyás kiállítása akkor kérhető, ha valaki pénzzel tartozik nekünk és a tartozását nem fizette ki határidőre. Ekkor közjegyzőhöz kell fordulni. A közjegyző küld az adósnak egy hivatalos felszólítást, hogy a tartozást fizesse meg. Ekkor három dolog történhet:
– az adós megfizeti a tartozást – ekkor az eljárás lezárul,
– az adós vitatja a követelést – ekkor bíróságra kerülhet az ügy,
– az adós nem reagál a közjegyzői felszólításra – ekkor a tartozás behajthatóvá válik, a közjegyző által kiállított okirattal kérhetjük végrehajtó közreműködését.
Milyen adatok kellenek hozzá?
Egy vállalkozó fizetési meghagyást kért a közjegyzőtől, mert ügyfele nem fizette ki több százezer forintos tartozását. Máskor gyorsan elindul egy ilyen ügy, és jó esély van a nyerésre is. A legtöbb adós még a bíróságra kerülés előtt úgy dönt, hogy fizet és nem növeli a tartozását a jelentős ügyvédi és bírósági díjakkal. Ebben az ügyben azonban nem így történt: lassan egy éve nem indul el a végrehajtás, mert nem egyeznek a megadott személyi adatok. A vállalkozó hibásan adta meg az adós születési évét, ez okozza a fennakadást. De honnan is kellene tudnia? Egyáltalán milyen adatok kötelezőek egy fizetési meghagyás kibocsátásához? Kérheti-e tőlünk a közjegyző az adós születési dátumát és más személyes adatát is?
A közjegyzői eljárás elindításához, szükség van az adós személyes adataira, például a lakcímére. Minél több adattal rendelkezünk, annál könnyebb lesz beazonosítani az adóst.
Az eljárás menetét az erről szóló törvény pontosan szabályozza (2009. évi L. tv.). Eszerint a fizetési meghagyás indítása kérelemre történik – a kérelmet nekünk kell a közjegyzőnél írásban vagy szóban előterjeszteni. A kérelemben fel kell tüntetni legalább a következőket:
– a felek nevét,
– a jogosult fél személyi azonosító adatait,
– a kötelezett fél ismert azonosító adatait, de legalább a lakóhelyét és kézbesítési címét,
– a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt, érvényesíteni kívánt jogot (pl. szolgáltatás díjának elmaradása),
– a tartozás és járulékainak összegét (kamat, behajtással kapcsolatban felmerült költségek),
– a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának az időpontját,
– a követelés azonosításához szükséges adatokat (pl. ki nem fizetett számla sorszáma).
Az eljárás megindításához gyűjtsünk össze a felsoroltakon túl minden lehetséges dokumentumot: szerződést, számlát, tartozást elismerő nyilatkozatot, csatoljuk még az adósnak küldött felszólító leveleket is.
A fenti felsorolás szerint tehát a néven és lakcímen kívül nem várható el, hogy más személyi adatot is megadjunk az adósról. Egyes közjegyzők azonban kérik az adós születési helyét és idejét, valamint anyja nevét is. Ezekkel az adatokkal egy vállalkozó általában nem rendelkezik. A név és cím kell a számlaíráshoz, ezt elkérjük az ügyféltől. De születési adatokat nem kell megadnia, ez nem is jut a tudomásunkra.
Ilyen esetben megoldás lehet, hogy a kormányhivataltól kikérjük az illető személyi adatait. Ezt a kormányablak kiadja, néhány ezer forintot kell fizetni az ügyintézésért. Természetesen magánszemélyek adatait nem adják ki alapos ok nélkül. Ezért ez úgy működik, hogy el kell indítani a fizetési meghagyást a közjegyzőnél a hiányos adatokkal. Ő ki fog adni egy hiánypótlásra való felszólítást, ha szükség van még több személyes adatra. A közjegyzőnek ez a felszólítása pedig megfelel a kormányhivatalban a kérelem alátámasztására. Az adatkérésnek a díja is belevehető a tartozás összegébe, tehát azt is ki lehet fizettetni az adóssal.
Kell-e ügyvéd?
Közvetlenül a közjegyzőhöz csak magánszemélyek fordulhatnak fizetési meghagyásos ügyekben. Cégeknek, vállalkozóknak kötelező jogi képviseletet is igénybe venniük. Ügyvédhez kell fordulni, s ő elektronikusan adja be a kérelmet a közjegyzőhöz. Az ügyvédi képviselet nem olcsó, ám ennek a költségét is az adósra lehet terhelni.
Mennyibe kerül az eljárás?
A fizetési meghagyás kiadásáért eljárási díjat és költségtérítést fizetünk a közjegyzőnek. Az alap eljárási díj a követelés 3 százaléka, de legalább 8 ezer forint, legfeljebb 300 ezer forint. Ha a követelés végrehajtásra kerül, akkor azért is külön kell fizetni: a végrehajtási díj a követelés 1 százaléka, vagy szintén legalább 8 ezer forint lesz. Mindezeket a díjakat szintén lehet a követelésben szerepeltetni. Tény, hogy az adósnak ez nagyon kedvezőtlen, hiszen a vele szemben fennálló követelés az ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói, esetleg bírósági díjakkal együtt sokkal több lehet, mint amennyi az eredeti adósság volt.
Nagy Csaba
