Ha egy használhatatlanná vált buszt, teherautót, pótkocsit vagy munkagépet akarunk véglegesen kivonni a forgalomból, akkor nincs szükség bontási igazolásra. Személyautót és kisteherautót azonban enélkül nem lehet kivonatni. Akinek nincs igazolása, akár évekig is fizetheti az adót a szétbontott autóroncsok után.
Olvasónk szeretne megszabadulni régi, használaton kívüli teherautójától. Két éve lejárt a műszakija, s a 7,5 tonnás, euro nullás besorolású gépet nem is érdemes már javíttatni. A forgalomból kivonással eddig nem próbálkozott, mert úgy tudja, ahhoz bontási igazolás kell, a bontók pedig nem veszik át szívesen a csak ócskavasat tartalmazó régiséget. Mit tehet vele, hogy ne kelljen tovább biztosítást és adót fizetnie?
Személyautónál és kistehernél kell a bontó igazolása
A forgalomból történő végleges kivonás szabályait közel tíz évvel ezelőtt megszigorították. A személy- és teherautókra eltérő szabályok vonatkoznak.
Személygépkocsit és kisteherautót, azaz az M1 és N1 kategóriájú járműveket csak a bontó átvételi igazolásával lehet kivonatni. Ennek az a célja, hogy megakadályozzák az autóroncsok elszaporodását a köztereken. Régen a bontók azokat az autókat vették át, amikben volt értékesíthető alkatrész. Ami nem volt piacképes, azért nem adtak pénzt. Inkább a tulajdonosnak került pénzébe, hogy a roncsot elszállítsa és leadja a bontóban. Ezt a pénzt sokan nem akarták kifizetni, így végezték az autóroncsok a kertek végében vagy elhagyott parkolókban. A rendszámot leadták, a többi meg ott rozsdásodott, ahol hagyták.
Ezt a módszert változtatta meg 2012-ben a bontási átvételhez kötött forgalomból kivonás. A roncsautókra vonatkozó rendelet szerint a járművek forgalomból történő végleges kivonásához be kell mutatni a bontó átvételi igazolását. Aki tehát nem adja le a bontóban az autót, az nem tudja kivonatni sem. Fizetnie kell tovább az adót és egy ideig a biztosítást is. (A le nem adott autó biztosítását a következő évfordulón lehet felmondani, s annak itt már nincs kockázata, ha a tulajdonos nem köt új szerződést.) Az adótól azonban nem lehet megszabadulni, azt mindaddig fizetni kell, míg a járművet ki nem vonják a forgalomból. Ha nincs leadható roncs, mert szétbontották, vagy más módon megszabadultak tőle, akkor nem lehet megszabadulni az adófizetéstől sem.
Nem kérhetnek pénzt a bontók az átvételért
A bontók ma már ritkán fizetnek az átvett roncsokért. Azok értéke ugyanis legtöbbször nem fedezi a kötelező bontás, ártalmatlanítás költségeit sem. Korábban az autóbontók ilyen esetben nemhogy fizettek volna, hanem inkább pénzt kértek az autó átvételéért és a bontási igazolás kiadásáért. Ma ezt már nem tehetik meg, ha az átvett roncs teljes, hiánytalan. A rendelet szerint akkor kötelező díjtalanul átvenniük a roncsot, ha abban benne van a motor, az alváz, a karosszéria, a váltómű és a katalizátor, s nincs benne utólag, más autóból hozzáadott hulladék.
A forgalomból kivonás során a bontási igazolás mellett le kell adni a rendszámot, forgalmi engedélyt és a törzskönyvet. Ezeket a hatóság bevonja. A bontási igazolással kivont autót pedig többé nem lehet a forgalomba visszahelyezni.
Tehergépkocsiknál nem kérnek bontási igazolást
Tehergépkocsik és más haszonjárművek esetén nincs ilyen előírás. A forgalomból történő kivonáshoz nem követelik meg a bontási igazolást. Ha a teherautót ki akarjuk vonatni a forgalomból, akkor csak le kell venni a rendszámát, s azt az autó törzskönyvével és forgalmi engedélyével együtt be kell vinni az okmányirodára. A rendszámot bevonják, az iratokat érvénytelenítés után visszaadják. Az így kivont jármű a tulajdonosnál marad, s azt sem tiltja meg a jogszabály, hogy a későbbiekben újra visszahelyezzék a forgalomba.
Forrás: 326/2011 és 369/2014 kormányrendelet
Nagy Csaba
