A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

TSM bírság. A hideg kiráz tőle sokunkat. Sokszor nekünk kell kifizetni, és úgy érezzük, igazságtalanul. A megrendelő mérlegelt, a kapu meg szintén, csak 300 kilóval többet. A papírról lemaradt egy aláírás és társai: ezek sokba kerülhetnek. Nézzünk néhány tippet, merre induljunk egy pocsék mérlegelés után.

Tudjuk, hiszen már szinte jogászok vagyunk: a belföldi helyzetre a KÁSZ (120/2016. Kormányrendelet) és a Kkt. (1988. évi I. törvény) vonatkozik.

Ezek szerint mi felelünk a járműért és a közlekedéssel kapcsolatos szabályok betartásáért – így a megengedett súlyért és tengelyterhelésért is.

Könnyen előfordulhat azonban, hogy nincs ráhatásunk arra, hogy mekkora súlyt raknak a teherautónkra. Sok esetben nem is tudjuk ellenőrizni a rakomány tömegét, kénytelenek vagyunk elfogadni azt, amit a feladó állít róla. Eközben mi viseljük a túlsúllyal kapcsolatos szinte valamennyi felelősséget.

Jól tudjuk azt is, hogy a rakodás során a sofőrnek utasítási joga van. Ő mondja meg a rakodóknak, hogy mit és hova tegyenek. A rakomány rögzítése azért fontos, mert például hegymenetben vagy vészfékezéskor az áru elmozdulhat, és az eredetileg jól megrakott teherautó tengelysúlyossá válhat. Nem győzzük hangsúlyozni: ha a sofőr nem lehet jelen a rakodásnál, akkor azt vezesse fel a fuvarlevélre és írassa alá a megrendelő erre jogosult munkatársával.

Ezek a szabályok mindenféle árura érvényesek, legyen az raklapos, kalodás, gabona, tej stb. Tehát az ömlesztett és a nem ömlesztett fuvarozásra is. Viszont a kettő között van egy óriási különbség TSM bírság szempontjából. Először meg kell néznünk, hogy ki kapja a bírságot. Ez pedig nem biztos, hogy ugyanaz a személy lesz, mint aki a végén állja a cechet. Lássuk hát azt a bizonyos medvét!

Mi a különbség, ha ömlesztett vagy nem ömlesztett árut szállítunk?

Ömlesztett árukat szállító fuvarozóként vagyunk leginkább az erdő felől, de csak első ránézésre. Első, hirtelen, bizakodó ránézésre. Ilyenkor elvileg a felrakó felelőssége, hogy mennyit rak fel a kocsinkra. De ha végiggondoljuk, mégsem egyszerű a helyzetünk. A büntetés alól ugyanis csak akkor mentesülhetünk, ha a felrakó az össztömegről tömegbizonylatot állít ki. Ezzel kellene bizonyítanunk, hogy már a rakodáskor is túlsúlyos volt a jármű. Csak ilyenkor hárítható át a papír kiállítójára a bírság. De tegyük a szívünkre a kezünket: ki lesz az a tökkelütött, aki aláírja, hogy: “Igen, 40 tonna a megengedett össztömeg, de én úgy rakodtam, hogy 43 lett. Nem olyan nagy baj ez, ne rinyálj, haladjunk, nyugodtan indulj el, nem lesz itt semmi gáz…”

A másik probléma, hogy felrakodáskor sokszor nincs mérlegelés, csak egy nyilatkozatot kapunk. Sajnos ekkor is hozzánk fut be a bírság, hiszen a szabályok szerint csak tömegbizonylat kiállítása esetén megy a csekk a felrakóhoz. De innen még van lehetőségünk a fizetést áthárítani: hiszen eddig arról volt szó, hogy ki kapja a bírságot.

Nem ömlesztett áruknál – mivel a szabályok az ömlesztett árukat emelik ki – nem vagyunk túl rózsás helyzetben. A bírságot mindenképpen mi fogjuk megkapni, de innen is mehetünk tovább, mégpedig ugyanazon a “sötét” úton, mint amikor az ömlesztett áruknál kapásból mi kapjuk az ejnye-bejnyét.

Nemzetközi kitekintő

A nemzetközi fuvarozásnál a CMR szabályaihoz kell nyúlnunk. Szintén áll az aranyszabály: ha a sofőr nem lehet jelen a rakodásnál, vagy nem tudja ellenőrizni a rakomány súlyát, fenntartásokkal kell élni a CMR fuvarlevélen. Ezt lehetőleg ne magyarul tegyük meg, elég jó “mintákat” találni például angol, német, francia, spanyol, orosz  stb. nyelveken is (mkfe.hu). Egy esetleges túlsúlybírságnál ez az egyetlen esély, hogy áthárítsuk a megbízóra a bírság kifizetését. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy fuvarozóként mindig van tájékoztatási kötelezettségünk! Azaz, ha az osztrákoknál elcsípnek túlsúllyal, akkor elő kell kapni a telefont és tájékoztatni kell a megbízót.

Fenébe, megjött a postás a csekkel…

Mérgesek vagyunk: már megint mi szívunk, holott van egy tömegbizonylatunk 39.700 kilóról, a kapunál meg valami csoda folytán 40.400 lett belőle. Vagy hiába pakoltuk fel teljesen szabályosan a raklapokat, figyelve a tengelyekre is (esetleg netalán még tengelysúly-mérlegünk is van, ami ezt igazolta), a mérésnél mégis megbuktunk. Mit tegyünk? Hogyan próbáljuk menteni a menthetőt és behajtani a megrendelőn a büntetésünket, ha pontosan tudjuk, hogy nem mi voltunk a hunyók?

Első dolog: ha tengelysúllyal kaptak rajta, nehezebb dolgunk lesz. Nem könnyű bizonyítani, hogy a felrakó a hibás, hiszen a platón belüli súly elosztásáért mi felelünk. Jogi szakértőnk szerint a tengelyes büntetésekkel azért is nehéz mit kezdeni, mert a kapukon kívül nincsen hiteles mérés. De nem lehetetlen.

Az össztömeges büntetésekkel könnyebb helyzetben vagyunk,  azokkal már érdemesebb foglalkozni. Itt ugyanis a szállítólevél, egyéb okmányok a felrakó részéről már bizonyíthatják az igazunkat és sok pénzt spórolhatnak meg nekünk. – Emiatt fontos, hogy ezeket a körülményekhez mérten próbáljuk mindig kitöltetni a feladóval – magyarázza jogi szakértőnk. – Ez nagyon fontos lehet például egy gabonaszállítmánynál vagy egy tejes tartálykocsinál. A papírok igazolják, ezekkel bizonyítható, hogy mekkora volt a tényleges súly. Volt például egy ügyfelem, aki rendszeresen búzát szállított. A feladó kanalas géppel emelte a járműre a búzát és pontosan tudta, hogy hány kg egy kanálnyi gabona. A súlyigazolást is ez alapján állította ki. Szerencsétlen fuvarozót mégis megbüntették az össztömeg miatt. Ebben a helyzetben sikeresen hivatkoztam arra, hogy a súlyigazolást a felrakó adta ki, így fuvarozónk költhette másra a bírság összegét.

Meg lehet úszni?

Amikor megkapunk egy bírsághatározatot (össztömegeset vagy tengelyeset), akkor három lehetőségünk van. Ezek első kanyarban ingyenesek, illetékmentesek.

– Próbálunk megegyezni a megrendelővel: ez a legjobb megoldás, ha sikerül, boldogok vagyunk.

– Kimentjük magunkat mérlegjeggyel, súlyigazolással stb. Ha a hatóság elfogadja, megúsztuk az ügyet. Pluszban nyugtázzuk, hogy szerencsés a csillagjegyünk.

– Ha ez nem elég, bizonyítási indítvánnyal próbálhatjuk menteni a menthetőt. Ez lesz a legnehezebb. Itt elő kell adni a tényeket, amelyekkel a hatóság meggyőzhető, hogy nem mi voltunk a hibásak. GPS, tachográf, a megrendelő egyéb igazolásai stb. Mindent be kell vetnünk, de tapasztalatok szerint ezek legtöbbször nem elegendőek.

– Ha nem jártunk sikerrel és elutasítják a kérelmünket

– sajnos ez a leggyakoribb –, mehetünk a fellebbezésünkkel a bíróságra (Erre 30 napunk van.) Persze ez már nem lesz ingyen, sőt… Az illeték a bírság minden 10 ezer forintja után 400 forint, de minimum 5 ezer, maximum 500 ezer forint. Egy átlagos, 300 ezer forintos bírsággal számolva ez 12 ezer forint. Erre jön az ügyvéd, jogtanácsos díja, ha ilyen jellegű segítséget kérünk. Pluszban reménykedhetünk, hogy például szakértőre nem lesz szükség, mert azért már szinte aranyröggel kell fizetni.

Örök szabály: mindig, mindent bizonyítani kell

Leginkább olyan rakománynál járhatunk sikerrel, ahol tudjuk bizonyítani, hogy a teherautó a fel- és lerakodás között sehol sem állt meg az 5 raklap csempével, aminek ismert a tömege. Ügyvédünk például tachográf adatokkal, GPS koordinátákkal győzte meg a bíróságot, hogy a felrakó volt a hibás. Megfelelően felrakodtak, az össztömeg mérlegelés nélkül is rendben volt. Hiszen raklapos árunál  pontosan ki lehet számolni a rakomány súlyát, és a tengelyterhelést. Mégis homokszem csúszott a gépezetbe, pár száz kilóval túllépte a jármű  a megengedett össztömeget.

De bizonyítani lehetett, hogy a sofőr másutt nem állt meg, nem tankolt, emiatt nem lehetett plusz súly a kamionon. A fuvarozó szerencséjére itt a megrendelő  fizette a révészt.

Kis Zsuzsanna