December 1-jével kezdték szakaszosan újraindítani a továbbfejlesztett TSM rendszert. A lekapcsolását egyébként nem jelentették be, csak az újraindításról adott ki közleményt a minisztérium. Valószínűleg a döntéshozók is belátták, hogy a rendszer pontatlan. Most újrahitelesítették a mérőpontokat, a korábbi 5%-ról 10%-ra emelték fel a tűréshatárt.
Évekkel ezelőtt szóba került, hogy a TSM rendszer működésén változtatni kell. Még 2021-ben úgy nyilatkozott lapunknak Dr. Kocsis Rita, az MKFE jogi képviselője, hogy a bírságok, a benyújtott fellebbezések, keresetek alapján elmondható, hogy a mérések pontossága erősen vitatható. Az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium azonban rendre arra hivatkozott, hogy a méréseket hitelesítéssel rendelkező, kalibrált műszerekkel végzik, és ezért az eredményeket minden kétséget kizáróan hitelesnek tekintik. Úgy tűnik azonban, hogy a döntéshozókban is merültek fel kétségek a rendszer pontosságát illetően, mert nem sokkal később a rendszer működését bejelentés nélkül felfüggesztették.
Az újraindításról először november 23-án értesülhettünk, ekkor adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium egy MTI-közleményt. A NiT Hungary korábbi hírei szerint a rendszer elemei nem egyszerre indulnak el, hanem szakaszosan vezetik be az egyes helyeket abban az ütemben, ahogyan hitelesítik az egyes mérőpontokat. Türelmi idő nem lesz, a december elseje egyben a bírságolás kezdetét is jelenti.
Csak a már hitelesített mérőhelyek alapján bírságolnak automatikusan
Egyelőre egy kettős rendszer indul el: ahol már megtörtént a mérőhelyek hitelesítése, ott automatikusan küldi a rendszer a bírságot, ahol még nem végeztek ezzel a művelettel, ott kiszűrésre fogják használni a mérőhelyeket. Ezek menet közben mérik a járművek tömegét, túlsúly esetén pedig a rendszer értesítést küld a közúti ellenőröknek. A jelzés után az ellenőrök fogják megállítani az autót, és végeznek el egy ellenőrzést. A bírságot ebben az esetben nem automatikusan szabják ki.
Túlsúly esetén a közlekedési tárca fog közigazgatási bírságot kivetni, ezen felül további túlsúlydíjat nem kell majd fizetni. A bírságolás az eddig is alkalmazott 410/2007. kormányrendelet alapján történik. Eszerint a legkisebb büntetési összeg 65 ezer forint, ami legfeljebb 5%-os túlsúly esetén fizetendő. A legmagasabb összeg 650 ezer forint lehet.
A tűréshatárt is felemelték
Változás a korábbi működéshez képest, hogy a tűréshatárt 5-ről 10 százalékra emelték mind össztömegre, mind pedig tengelysúlyra. Ez úgy működik, hogy a mért adatokat fogják 10-10 százalékkal lefelé korrigálni, s akkor riaszt a rendszer, ha ez a korrigált adat magasabb a megengedettnél.
Ettől, valamint a megállításos utóellenőrzéstől azt remélik, hogy kevesebb lesz a minimális túllépésekből eredő tömeges bírságolás. A NiT Hungary ugyanakkor azt javasolja, hogy biztonságképpen továbbra is gyűjtsük a fuvarfeladathoz tartozó bizonylatokat (mérlegjegyek, egyéb mérési dokumentáció, járműfedélzeti egység adatai). Egy esetleges vitás helyzetben ezek még jól jöhetnek.
Mikor számít túlsúlyosnak egy jármű?
Az automatikus mérőpontokon nincs arra lehetőség, hogy a forgalmi engedélybe egyedileg bejegyzett adatok alapján vizsgálják a jármű terhelését. Ezért olyan határokat állítottak fel, melyek minden járműre egységesen érvényesek lehetnek. Ma is hatályban van az a 36/2017. kormányrendelet, ami a túlsúly mértékét szabályozza. Eszerint a következő határértékeket kell betartanunk össztömeggel kapcsolatban:
- 2 tengelyes jármű: 20 tonna
- 3 tengelyes: 26 tonna
- 4 vagy több tengelyes jármű: 32 tonna
- 3 tengelyes szerelvény: 28 tonna
- 4 tengelyes szerelvény: 38 tonna
- 5 vagy több tengelyes szerelvény: 40 tonna.
A kamerákat is bevetik
Hatékonyabban fogják szűrni a visszaéléseket is. A TSM rendszer hozzáfér az ország 189 helyén telepített, 280 sávot ellenőrző kapuk adataihoz is, így alkalmas lesz a mérőpontok elkerülésének a felismerésére. A kamerarendszer segítségével ki tudják szűrni azokat, akik szándékosan ki akarják kerülni a mérőpontokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium külön felhívja a figyelmet, hogy azok, akik a kapuk mérőegységeit befolyásolni próbálják, vagy bármilyen formában akadályozzák a mérést, komoly büntetésekre számíthatnak. Ígérik, a csalókra mindenkor a legmagasabb büntetési tételt fogják kiszabni: a sofőrökre és az objektív felelősség elve alapján az üzembentartókra is a 650 ezer forintot – az ÉKM közleménye szerint. Jelenleg ennek a büntetési tétele egyébként 300 ezer forint, és csak a sofőrre szabható ki (156/2009 Korm rendelet 8. melléklet 26. pontja) Így lehetséges, hogy ezen a ponton változni fog a jogszabály.
Nagy Csaba, Őri András