Február 2-tól a kiküldetéseket be kell jelentenünk az uniós felületen, az IMI-n. De mikor kell ezt használnunk? Mi számít kiküldetésnek és mi nem? Ebben segít egy nemrég megjelent uniós magyarázat.
Az új, 2020/1057 EU irányelv pontosan meghatározza, hogy mi nem számít februártól kiküldetésnek. Nem lesz kiküldetés
- a tranzit,
- az üresjárat (ha kétoldalú szállításhoz kapcsolódik),
- a kétoldalú áruszállítási művelet
- valamint kombinált szállításnál a kezdeti vagy befejező közúti szakasz.
Számunkra ez azt jelenti, hogy ezeket a fuvarokat nem kell bejelentenünk, és nem kell ezekre az utakra külföldi minimálbért fizetni a sofőrnek.
Mi számít kétoldalú áruszállításnak?
Kétoldalú szállításnak számít az, ha:
- a vállalkozás letelepedési helye szerinti tagállamból kiindulva egy másik tagállam vagy harmadik ország területére végez áruszállítást, vagy
- egy tagállamban vagy egy harmadik országban vesz fel árut, és a letelepedés helye szerinti tagállamba szállítja.
Ami fontos, hogy egy járművezető több kétoldalú szállítási műveletet is végezhet egyetlen út alkalmával.
Például Magyarországon megrakjuk a kocsit, majd átmegyünk Lengyelországba, ahol lepakoljuk az áru egyharmadát, majd továbbmegyünk Németországba, ahol szintén leszednek 1/3-ad árut, majd Franciaországban lerakjuk a maradékot. Ekkor három kétoldalú szállítási műveletet végzünk: HU-PL, HU-DE, HU-FR viszonylatban. Ezért a szállítás alatt gépjárművezetőnk nem minősül kiküldöttnek.
Kétoldalú áruszállítás részrakodással
Az új jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a kétoldalú szállítás alatt kiegészítő fuvart végezzünk. Így az még belefér a kétoldalú szállításba, ha az odaúton egy egyéb felrakónk is van, valamint a visszaúton egy plusz lerakó. Amennyiben odafele nincs plusz rakodás, úgy visszafelé kettő engedélyezett.
Példa: 1+1 szabály
Félig megrakott járművel indulunk útnak Magyarországról, az árut Spanyolországba szállítjuk. Útközben Németországban árut veszünk fel, amit majd Belgiumba viszünk. Spanyolországban lerakjuk a magyar árut, és telepakolják a járművet. Ennek az árunak a felét Belgiumban, a másik felét Magyarországon rakjuk le. Sofőrünk mentes a bejelentés alól, mert két kétoldalú szállítást (HU-ES, ES-HU) és két kiegészítő részrakodást végzett (DE-BE, ES-BE).
Példa: 0+2 szabály
Egy magyar-spanyol fuvar után Spanyolországban félig megrakjuk az autót, majd Franciaországban újabb rakományt veszünk fel. Ezután Belgiumba megyünk, és lepakoljuk a francia árut. A következő állomásunk Németországban van, ahol árut veszünk fel, amit Lengyelországban lerakunk. Innen hazatérve, Győrben lerakjuk a spanyol árut. Sofőrünk mentes a bejelentés alól, mert kettő kétoldalú szállítási műveletet végez (HU-ES, ES-HU) és kettő kiegészítő felrakodást és lepakolást (FR-BE, DE-PL) a visszaút során.
Részrakodásnál figyeljünk a tachográfra!
Részrakodást 2023. augusztus 19-től már csak olyan járművel lehet végezni amit a határátlépéseket automatikusan rögzítő menetíróval szereltek fel. Tehát elvileg ráérnénk képőbb cserélni a tachográfot (a korongosokat 2024. decemberéig, az első generációs okos tachográfokat pedig 2025. szeptemberig), de ha jövő augusztustól nem új típusú menetíró van a járműben, akkor nem végezhetünk a kiküldetés alól mentesülő részrakodást (kétoldalú fuvarnál).
Milyen fuvarok tartoznak a kiküldetési rendelet alá?
Kiküldetésnek számítanak:
– a kabotázs fuvarok
– a nem kétoldalú áruszállítások (más néven cross-trade művelet)
– az üresjárat, ha kabotázshoz vagy cross-trade művelethez kapcsolódik
– amikor túllépjük az 1+1-es vagy 0+2-es szabályt.
Fontos változás, hogy februártól minden a kiküldetési irányelv alá tartozó fuvart jelentenünk kell. Így nemcsak a francia kabotázst kell bejelenetünk, hanem a bolgár, lengyel, román stb. kabotázst vagy nem kétoldalú fuvart is. Sőt ezen fuvarokra a helyi minimálbért is meg kell fizetnünk a sofőrnek.
Példa: 1+1-es vagy 0+2-es szabály túllépésére
Gépjárművezetőnk fél kamionnyi árut felpakol Magyarországon, amit Spanyolországba visz. Útközben megáll Lengyelországban, és árut pakol fel, amit Németországba szállít. Itt lerakás után ismét megpakolják, és a német árut Belgiumba viszi, majd Madridba megy, ahol lerakja a magyar árut. Sofőrünk az út során egy kétoldalú szállítási műveletet végez (HU-ES) és kettő kiegészítő cross-trade műveletet (PL-DE, DE-BE). Az első kiegészítő tevékenység (PL-DE) mentes a kiküldetési rendelkezések alól, de a másodikra már alkalmazni kell a kiküldetési szabályokat, mivel a gépjárművezető már felhasználta a mentes tevékenység lehetőségét. A kiküldetés akkor kezdődik, amikor Németországban felpakol a sofőr, és akkor ér véget, amikor Belgiumban lepakol.
Nézzük, hogyan számoljuk az óradíjat!
– Német minimálbért fizetünk a felrakástól az ország elhagyásáig.
– Belga minimálbért fizetünk a belépéstől a lerakásig.
Példa üresjáratra
Sofőrünk egy tele kamion árut visz Franciaországba, amit ott lepakol. Ezt követően átáll üresen egy francia felrakóra, hogy felpakolja a szintén Franciaországba szállítandó árut. A kabotázs után átáll üresen egy újabb francia felrakóra, megpakolják, majd visszatér Magyarországra. A sofőr az út során két kétoldalú szállítási műveletet végez (HU-FR, FR-HU), egy kabotázst (FR-FR) és két üresjáratot Franciaországban.
Az első kétoldalú szállítási művelet akkor ér véget, amikor a sofőr lerakja a Franciaországba szállított árut. A sofőr kiküldetése akkor kezdődik, amikor üresen elindul, hogy felpakoljon a kabotázshoz, és akkor ér véget, amikor a kabotázs befejeződött. A második üresjárat már a Magyarországra tartó kétoldalú művelethez kapcsolódik, ezért nem kiküldetés.
Fontos: A tranzit minden esetben mentes a kiküldetési rendelkezések alól. Ezzel szemben az üresjárat csak akkor, ha kétoldalú szállítási művelethez kapcsolódik. Ha az üresjárat kabotázshoz vagy nem kétoldalú szállításhoz kapcsolódik, akkor elveszti mentességét.
Az Európai Unió hivatalos oldalán elérhető az eredeti angol nyelvű segédanyag: bit.ly/kikuldetesmagyarazat.
A kiküldetések bejelentése
A sofőrök kiküldetését februártól egy uniós felületen kell rögzítenünk. Tehát már nem az osztrák, olasz, német felületen jelentünk! Az Európai Unió bejelentési felületét (IMI) a www.postingdeclaration-training.eu oldalon érjük el, vagy a következő linken: bit.ly/EUkikuldetes érhetjük el.
A felületet 2022.02.02-től kötelező használni. Az oldal többnyelvű, lehetőségünk van magyarra váltani. Első lépésként a nevünk és e-mail címünk megadásával regisztrálnunk kell, és létre kell hoznunk egy felhasználói fiókot. Ha sikeresek voltunk, akkor megérkezik a visszaigazoló üzenet.
Pár perc elteltével már be is léphetünk a felületre. Itt adjuk meg:
- vállalkozásunk adatait: székhely, adószám stb.
- a szakmai irányító adatait
- a közösségi engedélyünk számát.
Ezután rögzíthetjük a kiküldetéseket a következők megadásával:
- a járművezetők adatai: név, születési idő, tartózkodási helyének címe és vezetői engedélyének száma (a sofőrkártya számára is szükség van a rögzítés során);
- a járművezető munkaszerződésének kezdő napja és a munkaszerződésre alkalmazandó jog (esetünkben a magyar jog );
- a kiküldetés tervezett kezdő és végdátuma;
- a gépjárművek rendszáma;
- a szakmai irányító vagy más kapcsolattartó(k) elérhetőségei, akik a fogadó tagállam hatóságaival egyeztetnek, valamint a dokumentumokat és értesítéseket elküldik és fogadják;
- a szállítás típusát: árufuvarozás, személyszállítás, nemzetközi fuvarozás, kabotázs.
A felületen egy naptól hat hónapig terjedő kiküldetést tudunk bejelenteni. Így nem kell minden alkalommal bejelentést tenni, hanem – ahogy eddig is – fél évre szólhat a kiküldetés bejelentése. Figyeljünk arra, hogy a bejelentést országonként kell megtenni. Így ha van egy osztrák és egy német kabotázsunk, akkor be kell jelenteni egy osztrák és egy német kiküldetést is.
A bejelentő felületeten lehetőség van a kiküldetés:
– megújítására (ha lejár a korábbi bejelentésünk)
– visszavonására,
– módosítására
– és törlésére is.
A kiküldetési nyomtatványnak a sofőrnél kell lenni
A bejelentés után a felületről nyomtassuk ki a kiküldetési nyomtatványt! Ebből egy példánynak a gépjárművezetőnél kell lenni elektronikus vagy nyomtatott formában. Közúti ellenőrzéskor kérhetik ennek bemutatását.
A kiküldetések ellenőrzése
Az uniós felület több lesz egy bejelentő rendszernél. Minden ország hatósága ezen keresztül fog kommunikálni velünk. Itt kapunk értesítést arról, ha valamely hatóság ellenőrzést kezdett, és ahhoz adatokat, dokumentumokat kér tőlünk. Éppen ezért nem árt rendszeresen belépni az oldalra.
Ellenőrzés esetén ezen a felületen keresztül tudjuk majd benyújtani a hatóságok felé a szükséges dokumentumokat, itt válaszolhatunk a kérdéseikre. Nyolc hetünk lesz a kért adatok összegyűjtésére, melyeket egy vagy akár több szakaszban is be tudunk majd nyújtani.
Abban az esetben, ha nem reagálunk a megkeresésekre, a magyar hatóságok feladata lesz segíteni a másik tagállamot. Arról is lesz információnk a rendszeren keresztül, hogy a fogadó tagállam adatot kért a magyar hatóságoktól, valamint arról is, hogy az adatokat a hatóságok a fogadó tagállam rendelkezésére bocsátották.
A felületen mindez fent lesz:
- láthatjuk, hogy az uniós országok hatóságai milyen plusz iratokat kérnek tőlünk, és itt tudunk ezekre a kérésekre válaszolni (pl.: ellenőrzéseknél).
- láthatjuk azokat a dokumentumokat, amiket a magyar hatóságok a külföldi hatóságok rendelkezésére bocsátottak;
- levelet írhatunk a kiküldetés helye szerinti tagállam illetékes hatóságának;
- tájékozódhatunk, hogy a fogadó tagállam hatósága lezárta-e a dokumentumbekéréseket. (Például Németország ellenőriz minket, és az IMI-n keresztül kér adatokat. Ezt elküldtük, ők feldolgozzák, és eldöntik mit szeretnének kezdeni velünk: kérnek-e még valamit, vagy lezárják a folyamatot. Ha ezt elfelejtik, akkor 24 hónap után automatikusan zár a rendszer.)
Milyen dokumentumokat kérhetnek?
Az ellenőrzések alkalmával igazolnunk kell, hogy megfizettük a küldetésre járó minimálbért. Az erről szóló dokumentumokat a hatóságok kérésére be kell nyújtanunk az IMI felületen. A következő dokumentumokra lehet szükség:
- sofőrjeink díjazásával kapcsolatos dokumentumok (bérszámfejtési papírok)
- a munkaszerződés vagy azzal egyenértékű okirat (pl.: munkáltatói igazolás),
- a járművezető munkájára vonatkozó munkaidő-nyilvántartás,
- a bérek kifizetést igazoló dokumentumok.
Mivel igazoljuk, hogy “mentes” fuvart végzünk?
Bejelenteni csak a kiküldetéseket kell. Ha a sofőr „mentes” a bejelentés alól, akkor legyen nála olyan irat, amivel ezt igazolja. Ez lehet például a kétoldalú szállítást vagy a tranzitot igazoló szállítási szerződés, fuvarlevél és a menetíró kinyomata is.
Vállalkozók: igazolni kell a mentességet
A kiküldetési szabályok csak munkavállalókra vonatkoznak, vállalkozókra nem. De társas vagy egyéni vállalkozóként is igazolnunk kell a mentességünket, azaz hogy nem vagyunk munkavállalók. Az önfoglalkoztatók mentességének igazolására még nincs hivatalos uniós útmutatás. Legjobb ezért, ha magunknál tartjuk az A1 igazolást, ami tartalmazza, hogy önfoglalkoztatók vagyunk és
- egyéni vállalkozóknál: az egyéni vállalkozók nyilvántartásából származó kivonat másolatát (www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo)
- társas vállalkozóknál:
- az alapító okiratot vagy
- a cégkivonatot.
A német, angol, francia nyelvű cégkivonatot térítésmentesen kérheti a vállalkozás tulajdonosa személyesen a céginformációs szolgálat ügyfélszolgálatán (1055 Bp., Báthory u. 12.). Hiteles magyar nyelvű cégkivonatot az interneten is igényelhetünk itt: bit.ly/ceginfo1.
Az iratokat érdemes angol, német nyelvű fordításban magunknál tartani. A fordításnak nem kell hitelesnek lennie.
Bele kell tanulni
Láthatjuk, hogy számos plusz feladat hárul ránk az új rendelkezések bevezetésével.
Ez kezdődik azzal, hogy meghatározzuk, hogy a végzett munka kiküldetésnek minősül-e. Ha igen, úgy tisztában kell lennünk a fogadó tagállam bérezési, juttatási rendszerével, majd ez alapján úgy számfejteni a munkabért, hogy egy utólagos ellenőrzés alkalmával a hatóságok egyértelmű bizonyítékot kapjanak arról, hogy megfizettük a szükséges összeget.
Mivel a szabályok pontosan meghatározottak, így feltehetően folyamatos ellenőrzések várhatóak.
Kovács Nikoletta