Kötelezően megszabott minimális fuvardíjat vezetett be a kormány. Magyarországon még soha nem volt ilyen előírás. A minimális szolgáltatási díjat minden fuvaroztatónak meg kell fizetnie, ez ugyanúgy kötelező, mint például a minimálbér. A rendelet január végén lép hatályba.
Az év utolsó munkanapján, december 29-én jelent meg a kormány rendelete a kötelező minimális fuvardíj bevezetéséről. Az előírás 30 nap múlva, azaz január végén lép hatályba, s értelemszerűen a hatálybalépését követően kötött szerződésekre lesz érvényes.
A rendelet három lényeges pontot tartalmaz:
- a minimális fuvardíj,
- a kötelező rakodási díj
- és az állásidőre járó díj mértékét.
Minimális fuvardíj
A kötelező legkisebb alapdíjat az adott fuvarfeladatra számított útdíj és a felhasznált üzemanyag ára alapján kell kalkulálni. A fuvardíjnak el kell érnie a fizetendő útdíjnak legalább a háromszorosát, plusz az üzemanyag-költségnek egy meghatározott szorzatát. Ehhez a következőt kell alapul venni:
- J4 és J5 kategóriában az üzemanyagköltséget
- J3 kategóriában az üzemanyagköltség 1,3-szorosát
- J2 kategóriában az üzemanyagköltség kétszeresét.
Például egy Zalaegerszeg-Szeged útvonalon J2 kategóriában, egy 19 tonna össztömegű Euro 6-os autóval a 400 km-es út útdíja nagyjából 30 ezer forint. Az átlagos fogyasztás 20 liter körüli, ami 640 forint körüli üzemanyagárral számolva 51 ezer forintos költséget jelent. Tehát a minimum díj az útdíj háromszorosa (90 ezer) plusz az üzemanyag-költség kétszerese (102 ezer), azaz nagyjából 192 ezer forint a Zalaegerszeg-Szeged útvonalra. Ezek áfás összegek.
A rendelet szerint a fizetendő fuvardíj nem lehet kevesebb az így megállapított minimális szolgáltatási díjnál. Ha a fuvarozó valamiért mentesül az útdíj fizetése alól, akkor ezt az előírást nem kell alkalmazni.
Ha az útvonal során a fuvarozó díjmentes útszakaszokat is igénybe vesz, akkor ezekre a szakaszokra a főutakon fizetendő infrastruktúra díjat kell figyelembe venni.
Kötelező rakodási díj
Bevezette a rendelet a kötelezően fizetendő rakodási díjat is. Az alap szereposztás szerint az áru berakása a feladó, kirakása a címzett feladata. Ha ettől eltérünk, arról külön megállapodást kell kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell a rakodásban való részvétel arányát, ellenértékét, személyi, tárgyi, műszaki és további lényeges feltételeit.
Ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a fuvarozónak részt kell vennie a rakodásban, akkor ezért rakodási és raklap válogatási díjat kell felszámítani. Minderre a fuvarozó legalább óránként 10.975 forintot számlázhat – ennél kevesebb a rakodási díj nem lehet. A rakodási idő akkor kezdődik, amikor szerződés szerint a fuvarozó készen áll a rakodásra, s akkor ér véget, amikor a rakodás befejeződik. Ha tehát a fuvarozó a megbeszélt időpontban készen áll a rakodásra, de az valamiért nem kezdődik el időben, az óránkénti díjat akkor is ki kell a megbízónak fizetnie. (Ha a feladó vagy a címzett rakodik, akkor ez továbbra is állásidő.) Minden megkezdett órát fizetni kell, de ha egy óránál hosszabb ideig tart a rakodás, akkor egy órát nem számolunk fel.
A raklapok és göngyölegek cseréjét a fuvarozó külön szolgáltatásként végzi, ezekért is jogosult díjat felszámolni. Külön megállapodás hiányában erre a rakodási és raklap válogatási időre járó díjat számíthatjuk fel.
Állásidőt is fizetni kell
Ha a fuvarozó készen áll a rakodásra, de az nem kezdődik el időben, akkor az állásidőre külön díjat kell felszámolnunk (ha nem veszünk részt a rakodásban). Az állásidő díja nem lehet kevesebb óránként 8.636 forintnál. Rakodáskor a fuvarozónak kell kapnia egy igazolást az állásidőről. Ha ezt a rakodást végző fél nem állítja ki, akkor a számlázás a GPS adatok alapján is megtörténhet, ha az egyértelműen bizonyítja az állásidő hosszát.
Alvállalkozók
A rendelet korlátozza az igénybe vehető alvállalkozók számát is, az alvállalkozói láncok kialakulásának elkerülése érdekében. A fuvarozó legfeljebb egy alvállalkozót vonhat be. További alvállalkozó bevonására csak akkor kerülhet sor, ha erről a megbízóval külön megállapodnak.
Nagy Csaba
